Mfv.10911/2009/4 – Kúria

Mfv.I.10.911/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fördős Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Olaszy-Kiss Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 2.M.1057/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.067/2009/7.számú rész-közbenső ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.067/2009/
2. számú rész-közbenső ítéletét részítéletnek tekinti, annak felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 62.600 (hatvankettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes 2002-ben került kapcsolatba az alperessel, azonban munkaviszony létesítése közöttük csak
3. április 5-én történt.
4. május 10-én a felperes írásbeli figyelmeztetést kapott azon indokolással, hogy három esetben is hibásan végezte a munkáját, továbbá közlésre került, hogy újabb szabályszegés esetén a munkáltató rendkívüli felmondással fog élni.A felperes
5. május 25-étől táppénzes állományban volt, május 31-én pedig a munkáltató rendkívüli felmondást bocsátott ki. Ennek indoka szerint: az üzlet a megadott telefonszámon nem elérhető, mivel a felperes kérés ellenére sem volt hajlandó visszaadni az alperes által neki biztosított S. kártyát; nem végezte el határidőre a május 20-ára vállalt szervizmunkát, és nem teljesítette határidőre a motorszerelő képzettség megszerzését. Kárt okozott a cégnek a telefonelérhetőség korlátozásával, továbbá az üzletfelektől ajándékokat fogadott el. A felperes a keresetében a felek között
6. május 8-án kelt megállapodása érvénytelenségének, és a május 31-én kiadott rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Igényt tartott felmentési időre járó átlagkeresetre, túlmunkadíjazásra, valamint a 2002-től bejelentés nélkül végzett munkából eredő kára megfizetésére.A Győri Munkaügyi Bíróság 2.M.1057/2006/
7. számú ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. Megállapította, hogy az alperes által
8. május 31én kiadott rendkívüli felmondás jogellenes, ezért azt hatálytalanította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 877.255 forintot, annak kamatával, továbbá az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig napi 3.764 forintot. Felmentési időre járó átlagkereset címén 41.400 forint, egy havi végkielégítésként 82.800 forint megfizetésére kötelezte az alperest, míg a jogellenesség jogkövetkezményeként két havi átlagkeresetnek megfelelően 165.600 forint megtérítésével tartozik. A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította kimondva, hogy a felek a költségeiket maguk viselik. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a rendkívüli felmondás azon indoka, amely szerint a felperes határidőre nem szerezte meg a motorszerelő képzettséget, nem tekinthető valósnak, mivel az erre irányuló határidő
9. július 30-án járt le. Az ajándék elfogadásáról, mint rendkívüli felmondási indokról megállapította, hogy a perben nem nyert bizonyítást annak megtörténte. Nem látta valós indoknak, hogy a S. kártya visszaadásának elmulasztásával a felperes a szerviz elérhetőségét akadályozta volna, ezt a tanúk vallomásai sem támasztották alá. A felmondás indokolásában szereplő határidő mulasztás kapcsán az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy ennek valóságtartamát az alperes nem tudta bizonyítani. Nem lehetett megállapítani ugyanis, hogy ki vállalta, illetve ki végezte a javítást, így azt sem, hogy a határidő elmulasztása a felperesnek felróható lehet-e.A bíróság megalapozatlannak találta a felperes kereseti kérelmét a
10. áprilisától fennállt munkaviszonyra vonatkozó megállapítási kereset tekintetében. Kifejtette, hogy ezen időszaktól kezdődően a felperes munkavégzése segítségnyújtás címén történt annak reményében, hogy majdan az alperes üzlettársa lehet.Alaptalannak ítélte a munkaügyi bíróság a
11. május 8-án készült munkaszerződés-módosítás érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet is, mivel nem találta bizonyítottnak azt, hogy a felperes ezen megállapodást jogellenes fenyegetés hatására írta volna alá.Mind a felperes, mind az alperes fellebbezéssel élt.A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.067/2009/
12. számú rész-közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, a jogellenesség jogkövetkezményeként megállapított két havi átlagkeresetnek megfelelő marasztalásra vonatkozó, valamint a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasító rendelkezését helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél ezen rész-közbenső ítélet kihirdetésével szűnik meg. A felperes elmaradt jövedelmére vonatkozó alperesi marasztalást tartalmazó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és e tekintetben az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására, és új határozat hozatalára utasította. Kötelezte az alperest 62.600 forint fellebbezési illeték megfizetésére kimondva, hogy a felek maguk viselik a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem bizonyította azon állítását, hogy a S. kártya működésképtelenné tételével, a cég telefonon történő elérhetőségének korlátozásával a felperes kárt okozott, illetőleg bizalmatlanságot váltott ki az ügyfelekből. A határidőre vállalt szervizmunka elkészültének hiányát, ezen indok valóságát az alperes nem bizonyította, továbbá azt sem, hogy mely munka volt az, amit a felperes vállalt, és amely határidőre nem készült el.A munkakör ellátásával kapcsolatban a felperesre a megrendelőktől számos panasz és kifogás érkezett a rendkívüli felmondás szerint. E körben az alperes semmifajta tényállítást nem tett, bizonyítást sem ajánlott fel, ezért ezen felmondási indokot sem lehetett jogszerűnek tekinteni.A rendkívüli felmondás negyedik indoka, miszerint az ügyfelektől a felperes pénzt és ajándékot fogadott el, nem volt bizonyított. A felek egyezően adták elő, és becsatolásra került az a figyelmeztetés, amely
13. május 10-én kelt, és amely arra vonatkozott, hogy a felperes ajándékot és készpénzt fogadott el a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló személyektől. Az alperes arra nem hivatkozott, és bizonyítást sem ajánlott fel, hogy ezen írásbeli figyelmeztetésben szereplő esettől elkülönülten a felperes ezt követő időben és eltérő személyektől pénzt fogadott volna el. Ugyanazon okra, amely miatt már figyelmeztetésben részesült a felperes, rendkívüli felmondást alapítani nem lehet. A munkakör ellátáshoz szükséges szerelői képesítés megszerzésének feltételét a felperes határidőre nem teljesítette, ezért azonban írásbeli figyelmeztetésben részesült. Az alperes arra nem nyilatkozott, hogy a felperes által becsatolt H.D. motorszerelő okirat mint megfelelő végzettséget igazoló okmány, miért nem fogadható el. A rendkívüli felmondás azon indoka, hogy a felperes a munkavégzés szabályait több alkalommal megszegte, hibás munkavégzések miatt anyagi, és „presztízskárt" okozott a cégnek, ugyancsak nem megalapozott. Az alperes nem jelölt meg olyan újabb hibás munkavégzéseket, amelyek a felperesnek felróhatóak lettek volna, és amely miatt írásbeli figyelmeztetésben nem részesült.A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyezően - alaptalannak találta a kereseti követelést, miszerint a felperes munkaviszonya
14. áprilisától állt fenn az alperesnél.A megyei bíróság az elmaradt munkabér tekintetében az elsőfokú bíróságot további bizonyítási eljárás lefolytatására kötelezte.Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős rész-közbenső ítélet „megváltoztatására", és a kereset elutasítására, valamint a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Másodlagos kérelme az első-, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalra utasítására irányult.A felülvizsgálati érvelés szerint a mobiltelefon és a S. kártya kapcsán a felperes a magatartásával az alperesnek nemcsak presztízsveszteséget, hanem anyagi károkat is okozott, mivel elérhetőség hiányában az ügyfelek ideiglenesen máshol vásároltak, vagy véglegesen el is szoktak a kereskedéstől. Ezt támasztotta alá R.Á., valamint Cs.Gy. tanúvallomása. A V.M. nevére szóló munkalap egyértelműen igazolja, hogy a felperes által elvállalt, és a felmondásban szereplő munka nem készült el határidőre. A felülvizsgálati érvelés szerint az alperes kellőképpen bizonyította, hogy a felperes munkájával kapcsolatban számos panasz és kifogás érkezett. Ebben a körben értékelendő R.Á., valamint Cs.Gy. tanúvallomása. Az alperes hivatkozott az EBH.2006.1439., valamint az EBH.2004.
15. számú eseti döntésekben foglaltakra. Azon felmondási ok kapcsán, hogy a felperes ajándékot fogadott el, H.A. tanúvallomását a bíróságok nem megfelelően értékelték. A tanú igazolta, hogy nem egy esetről volt szó, hiszen többes számban beszélt. Ebből következik, hogy a figyelmeztetést más ajándék elfogadása miatt adta ki a munkáltató, egyébként is abban pénz szerepelt, holott Cs.Gy. a vallomásában italról beszélt. A jogerős rész-közbenső ítélet szerint a képzettség megszerzésével kapcsolatosan a felperes már figyelmeztetésben részesült, vagyis ezen okból nem lehetett a rendkívüli felmondás okaként ezt vele szemben „felhozni". Amikor
16. május 10-én közölték a felperessel a figyelmeztetést, akkor még volt objektív lehetősége a tanfolyam befejezésére. Vitatta azon ítéleti megállapítást, amely szerint a képzettség megszerzésének elmaradása csupán rendes felmondási ok lehetne, ugyanis a felperes magatartása kimerítette az Mt.
17. §