A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.104/2010/5.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Mogyorósi István ügyvéd által képviselt felperesnek, a személyes eljárt I. rendű, dr. Tonhaizer Mária ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Budaörsi Városi Bíróságnál 19.P.22.539/
- szám alatt indult és a Pest Megyei Bíróság 4.Pf. 23.607/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán -
- június
- napján tartott tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.23.607/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 15 nap alatt 156.250 (Százötvenhatezer-kettőszázötven) forint felülvizsgálati perköltséget és az államnak az adóhatóság felhívására 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes és az I.r. alperes tulajdonában állt ½ - ½ arányban a t-i ingatlan. A felperes és az I.r. alperes
- május 30-án társasági szerződést kötöttek a P Kft. alapítása tárgyában, a társasági szerződés szerint az ingatlant 1,000.000 - 1,000.000 Ft értékben a társaságba apportálták. A P Kft. a cégnyilvántartás adatai szerint nem bejegyzett cég, a bejegyzési kérelmét
- augusztus 8-án utasította el a cégbíróság. Az I.r. alperes a
- szeptember 22-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a saját ingatlan illetőségére 5,000.000 Ft vételáron vételi ajánlatot kapott kívülálló harmadik személytől és közölte a felperessel, hogy az elővásárlási jogával 15 napon belül élhet. A felperes a tájékoztatást
- október 25-én átvette, a november 6- án kelt válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. Közölte ugyanakkor, hogy az elővételi jogát már gyakorolta, miután az I.r. alperes a P Kft-ből kilépett és az ingatlan illetősége "1,000.000 Ft vételáron megváltásra került." A nyilatkozat utolsó bekezdésében valójában vitatta, hogy az I.r. alperes tulajdonosa a perbehozott ingatlannak. Ennek igazolására hivatkozott egy
- június 24-én kelt dr. P S ügyvéd által ellenjegyzett írásbeli jognyilatkozatára az I.r. alperesnek. Az I.r. alperes mint eladó a II.r. alperessel mint vevővel az ingatlannak az I.r. alperes tulajdonában álló ½ tulajdoni illetőségére, az ingatlan vételárát 5,000.000 Ft-ban határozták meg. A felperes a keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a szerződés a Ptk.
- §
(1)bekezdésében írtakra tekintettel nem jött létre, másodlagosan arra hivatkozott, hogy az alperesek között
- szeptember 22-én kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a szerződés közötte mint az elővásárlási jog jogosultja, és az I.r. alperes mint eladó között jött létre. Keresetét a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdésére és a Ptk. 373. §-ának
(2)bekezdésére alapította. Előadta, hogy elővásárlási jogával élni kívánt, ezt az I.r. alperesnek bejelentette. Az I. r. alperes részéről történt felhívás azonban nem felelt meg a vételi ajánlat szabályszerű közlésére vonatkozó törvényi követelményeknek, mivel abban nem szerepeltek sem a vevő megjelölése, sem a fizetés feltételei, továbbá a vételár esedékessége sem. Úgy nyilatkozott, hogy a II.r . alperes vételi ajánlatában szereplő 5,000.000 Ft vételár kifizetésére nem hajlandó, mivel az I. r. alperes tulajdoni hányadának ellenértékét 2000-ben az I. r. alperessel történt megállapodás alapján 1,000.000 Ft összegben kifizette (
- június 24-i nyilatkozat). Indítványozta az I. r. alperes
- június 24-ei nyilatkozatát illetően dr. P S ügyvédnek, az alperesek közötti adásvételi szerződés megkötése körülményeit illetően pedig dr. G T ügyvédnek a tanúkénti kihallgatását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokon eljárt Budaörsi Városi Bíróság 19.P.22.539/2007/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. a A Pest Megyei Bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott 4.Pf.23.607/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárás tárgyát már csak a másodlagos kereset képezte. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját avonatkozásban, hogy a P Kft. alapítása, abból az I.r. alperesnek a felperes által állított kilépése és az azzal kapcsolatosan kötött
- június 24-ei megállapodás tartalma nem volt tárgya a jelen pernek. A kereset kizárólag annak megállapítására irányult, hogy az alperesek a perbeli, az I.r . alperes nevén álló ingatlanra kötött adásvételi szerződéssel megsértették-e a felperesnek Ptk.
- §ának
(1)és
(2)bekezdésében írt elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját avonatkozásban, hogy az I.r. alperes vételi ajánlatot tartalmazó közlése nem felelt meg a Ptk. 373. §-ának
(1)bekezdésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalásában és az EBH 2002/
- szám alatt közzé tett elvi határozatában foglaltaknak. Megítélése szerint azonban ez a felperes keresetét nem alapozza meg, miután a felperes a perben a vételi ajánlat teljes terjedelmében való megismerését követően is akként nyilatkozott, hogy a vételi ajánlat szerinti 5,000.000 Ft vételárat nem hajlandó megfizetni. Arra hivatkozott, hogy az I.r . alperes "az ingatlan vételárát" korábban megkapta, azaz gyakorlatilag vitatta az I.r. alperes tulajdonjogát, erre viszont az elővásárlási jog gyakorlása során nincs törvényes lehetősége. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az I., II. r. alperesek közötti adásvételi szerződés hatálytalan. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdésében, valamint a Pp. 3. §-ának
(3)bekezdésében foglaltak megsértésére alapította. Előadta, hogy az I. r. alperes
- október 22-én kelt közlése az eljárt bíróságok megállapítása szerint sem felelt meg a "jogszabályi rendelkezéseknek." Az I.r. alperes nem biztosította, hogy valamennyi szerződési feltétel ismeretében tudjon nyilatkozni a vételi ajánlat elfogadásáról. Álláspontja szerint egy jogellenes tartalmú felhívásra jogilag is kizárt jogszerű nyilatkozatot tenni. Továbbra is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte az általa felajánlott bizonyítást, nevezetesen a
- június 24-i nyilatkozatot ellenjegyző dr. P S, valamint a perbeli adásvételi szerződés megkötésének körülményei tekintetében dr. G T ügyvéd tanúkénti kihallgatását. Eljárásjogi jogszabálysértésként hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a Pp.
- §-ának
(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségét. Nem tájékoztatta a bizonyítási teherről, a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeiről, így nem volt arra lehetősége, hogy mérlegelje egy esetleges keresetváltoztatás előterjesztését. A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. -.-.A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A felperes anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre egyaránt hivatkozott. Anyagi jogi jogszabálysértésként a Ptk. 145. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak megsértését jelölte meg. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az eljárt bíróságok nem sértették meg a Ptk. 145. §-ának
(2)bekezdésében foglaltakat. Az a perben nem képezte vita tárgyát, hogy a felperest a perbehozott ingatlan I. r. alperes nevén álló ½ tulajdoni illetősége tekintetében törvényes elővásárlási jog illette meg. A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. r. alperesek által 2006. szeptember 22-én kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, elővásárlási joga folytán a Ptk. 373. §ának
(2)bekezdése szerint az adásvételi szerződés közötte és az I. r. alperes között jött létre. A felperes erre történő hivatkozása alaptalan. Az iratokból megállapítható, hogy a felperes sem a keresetlevelében sem pedig a per során nem tett a törvényi követelményeknek megfelelő tartalmú elfogadó nyilatkozatot. A Ptk. 373. §-ának
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az elővásárlásra jogosult, a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük jön létre. Az ajánlat elfogadása nem köthető feltételekhez, és nem térhet el a szerződési ajánlattól. A közölt ajánlattal nem teljes mértékben megegyező nyilatkozat nem tekinthető hatályos elfogadó nyilatkozatnak. A perben a felperes mindvégig úgy nyilatkozott, hogy az I. r. alperes által a II. r. alperestől kapott szerződési ajánlatban írt 5,000.000 Ft vételárat megfizetni nem kívánja, így a nyilatkozata nem volt alkalmas a Ptk. 373. §-ának
(2)bekezdésében írt joghatás kiváltására, ezért az alperesek között létrejött szerződés vele szemben nem hatálytalan és nem igényelheti annak megállapítását, hogy a fenti tartalmú szerződés közötte és az I. r. alperes között jött létre. Téves egyébként a felperes azon álláspontja, hogy egy jogellenes tartalmú elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívásra kizárt jogszerű elfogadó nyilatkozatot tenni. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a nem közölt vételi ajánlat is elfogadható. Ez következtethető ki a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 2002/3/
- szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltakból, valamint ezt tartalmazza az 1/2009.(VI.24.) PK vélemény
- pontja is. Ebből következően a hiányos tartalmú felhívás alapján is gyakorolhatta volna a felperes elővásárlási jogát, amit nem tett meg, elővásárlási jogát még a per során sem gyakorolta a törvényben írt tartalommal, amikor a joggyakorláshoz szükséges minden információ rendelkezésre állt. Nem sértették meg az eljárt bíróságok a Pp.
- §-ának
(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségüket. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés célja, hogy biztosítsa, miszerint a fél a bizonyítási indítványait a jóhiszemű és célszerű pervitel követelményeinek megfelelően előterjeszthesse. E körben a felet arról kell a bíróságnak tájékoztatnia - a Pp.
- §-a alapján, mely, - a fél által előadott tényállításokat ítéli olyannak, amelyek bizonyításra szorulnak. A tájékoztatásnak a keresettel érvényesített követelésre vonatozó anyagi jogszabályok szerint jelentős tényekre kell vonatkoznia. Az viszont, hogy a felperes keresete csak akkor lehet sikeres, ha a jogszabályoknak megfelelő elfogadó nyilatkozatot tesz, nem bizonyítandó tény, hanem egy szükséges előfeltétele volt a kereset teljesítésének. Figyelemmel a felülvizsgálati eljárás kereteire a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta, - és nem is vizsgálhatta - hogy a felperes nem késett-e el a keresetének előterjesztésével. Helytállóan mellőzték az eljárt bíróságok dr. P S és dr. G T ügyvédek tanúkénti kihallgatását. Az 1/F/
- sorszám alatt csatolt tulajdoni lap másolat szerint az I. r. alperes a tulajdoni lap II/
- sorszámú bejegyzésének tanúsága szerint az ingatlan ½ részének
- december 27-étől volt a tulajdonosa. A perbeli adásvételi szerződéssel nevezett mint az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos ruházta át az ingatlan illetőségét a II. r. alperesre. A jelen pernek nem volt tárgya, hogy az I. r. alperes tulajdonosa volt-e az ingatlannak az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában, ezért a
- június 24-én kelt nyilatkozatot ellenjegyző dr. P S ügyvéd meghallgatása a per eldöntése szempontjából szükségtelen volt. A perbehozott adásvételi szerződés megkötésének körülményei a per mikénti eldöntése szempontjából jelentőséggel nem bírtak, ezért a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése szerint nem csupán jogosult, de köteles is volt a bíróság a fenti szükségtelen bizonyítás elrendelését mellőzni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.23.607/2009/4. számú ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles a II. r. alperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. A II. r. alperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Az I. r. alperesnek a felülvizsgálati eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 300.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése és 15. §-ának
(1)bekezdése szerint a felperes köteles az államnak az adóhatóság felhívására megtéríteni. Budapest, 2010.június 29. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (PBné)