A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.449/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A károsítást eredményező környezetkárosítás bűntette miatt dr.M.I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Városi Bíróság 8.B.237/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja: E.L. III.rendű és R.Cs. IV. rendű terhelteket a terhükre megállapított bűncselekmény miatt 150-150 (egyszázötvenegyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Az egynapi tétel összegét a III. rendű terhelt esetében 200 (kettőszáz) forintban, a IV. rendű terhelt esetében 240 (kettőszáznegyven) forintban határozza meg. Az így kiszabott pénzbüntetés a III. rendű terheltnél 30.000 (harmincezer) forint; a IV. rendű terheltnél 36.000 (harminchatezer) forint, amelyet meg nem fizetés esetén napi tételenként egy-egy napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Kiskőrösi Városi Bíróság a
- november
- napján kelt és jogerőre emelkedett 8.B.237/2007/
- számú ítéletével E.L. III. rendű és R.Cs. IV. rendű terheltet a Btk. 280.§
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként elkövetett környezetkárosítás bűntette miatt a Btk. 280.§
(4)bekezdésére figyelemmel, a Btk. 72.§
(1)és
(5)bekezdései alkalmazásával 2 évre próbára bocsátotta. Az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő. A Cs.-i külterület 0232/
- helyrajzi számú erdő és gyepművelésű ingatlan a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságánál Cs.-i 231 D és 231 E erdőrészként került nyilvántartásba. A Cs.-i külterület 0232/
- helyrajzi számú ingatlanon lévő erdőterületekre a szakhatóság az I. rendű terhelt megrendelése ellenére üzemtervi kivonatot és vágási engedélyt nem adott ki. Az ingatlan tulajdonosai a lábon álló fákat 2005 októberében, kitermelésre 6.300.000 Ft-ért eladták a III. rendű és IV. rendű terhelteknek, akik a vételár kifizetése után
- október 17-én megkezdték a 231 E jelű erdőterületen a fa kitermelését, hatósági engedély nélkül. A területet gyakorlatilag teljesen tarra vágták, amikor az I. rendű terhelt értesítette őket, hogy a munkálatokat hagyják abba, mert nem rendelkeznek vágási engedéllyel. Ezt követően a III. és a IV. rendű terhelt a területet tovább értékesítette az V. rendű terheltnek. A terheltek magatartása következtében a Cs.-i 0232/
- hrsz-ú ingatlanon lévő 231 E, illetve a 231 D egybefüggő erdőrészlet tarra vágása miatt síkvidéki erdőterületen 10 hektárnál nagyobb, egybefüggő felújítatlan vágás terület keletkezett. Ez az élővilág összetevőjét oly mértékben károsította, hogy az csak beavatkozással volt helyreállítható. A terheltek az elsőfokú ítélet meghozataláig a károsodott környezetet részben újratelepítéssel, részben csereerdősítéssel helyreállították. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.1818/2010/1-I. szám alatt a Kiskőrösi Városi Bíróság jogerős ítélete ellen a III. rendű és IV. rendű terheltek terhére
- április 26-án, - a Be. 418.§
(1)bekezdésben írt törvényes határidőn belül - felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjában írt okból, a Btk. 72.§
(1)bekezdésében foglalt intézkedés törvénysértő alkalmazása miatt. Ezért mindkét terhelt esetében a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF. 1379/2010. számú átiratával a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta, és mindkét terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az indítványával egyezően nyilatkozott, míg a terheltek védője a pénzbüntetés kiszabásának indokoltságát nem vitatta. A felülvizsgálati indítvány alapos. E.L. és R.Cs. terhelteket a Kiskőrösi Városi Bíróság a Btk. 280.§
(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett környezetkárosítás bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért őket 2 évre próbára bocsátotta. A Btk. 72.§
(1)bekezdése szerint próbára bocsátás alkalmazására csak vétség, vagy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetében van lehetőség. Jelen esetben azonban a Kiskőrösi Városi Bíróság öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményben állapította meg a terheltek bűnösségét. A Be. 259.§
(1)bekezdés szerinti rövidített ítéletben megjelölt jogszabályi hivatkozásból következően a próbára bocsátás alkalmazására azért került sor, mert fennállt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége. A Btk. 280.§
(4)bekezdése értelmében ugyanis a büntetés korlátlanul enyhíthető abban az esetben, ha a terhelt a környezetkárosodást megszünteti, illetve a károsodott környezetet helyreállítja. A Btk. 87.§
(4)bekezdése szerint ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Ez a rendelkezés azonban kizárólag a törvényben meghatározott legenyhébb büntetés kiszabására ad lehetőséget. A próbára bocsátás viszont intézkedés, amelynek alkalmazását a büntetés korlátlan enyhítése önmagában nem, csak egyéb törvényi feltételek fennállása mellett alapozza meg (BH 2009/197.). Az elsőfokú bíróság tehát a büntető anyagi jogszabályok megsértésével alkalmazta a Btk. 72.§
(1)bekezdését, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 427.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és az ügyészi indítványnak helyt adva, a terheltekkel szemben a Btk. 51.§
(1)bekezdése szerinti pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételeinek számát a Legfelsőbb Bíróság a terheltek által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve, de a Btk. 280.§
(4)bekezdésének alkalmazásával állapította meg. Az elsőfokú bíróság rövidített indokolással elkészített ítélete minkét terhelt esetében tartalmazza azokat a személyi, jövedelmi és vagyoni viszonyokat, amelyek az egynapi tétel összegének meghatározásához a Btk. 51.§
(1)bekezdése szerint feltétlenül szükségesek. Ennek megfelelően nem volt törvényi akadálya annak, hogy a Legfelsőbb Bíróság E.L. III. rendű és R.Cs. IV. rendű terhelteket személyenként 150-150 napi tétel pénzbüntetésre ítélje, és az egynapi tétel összegét a III. rendű terhelt esetében 200 forintban, míg a IV. rendű terhelt esetében 240 forintban határozza meg. A kiszabott pénzbüntetést mindkét terhelt esetében a Btk. 52.§
(1)bekezdése szerint, meg nem fizetés esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Figyelemmel arra, hogy a városi bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a Legfelsőbb Bíróság a Be. 426.§a alapján hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára és az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, illetve a 416.§
(4)bekezdésének továbbá a 418.§
(3)bekezdésén és a 421.§-ának bekezdésén alapszik. b) pontján,
(2)és
(3)Budapest,
- szeptember
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV