Kfv.VI.39.006/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Biczi Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság
- szeptember 28-án kelt 6.K.27.555/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. 6.K.27.555/2008/
- fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 146.400 (száznegyvenhatezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- július
- napján kelt - és illetékkiszabásra
- augusztus
- napján bejelentett - adásvételi szerződéssel megvásárolta a helyrajzi számú, "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlant. A felperes a szerződés
- pontjában vállalta, hogy az ingatlanra 4 éven belül lakóházat épít. A szerződés
- pontjában a felek rögzítették, hogy az ingatlanon a kiadott építési engedély alapján építkezési munkálatok folynak. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a
- június
- napján kelt 373680-01/
- ügyszámú,
- bárkódszámú fizetési meghagyásával a felperest 2.440.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3.000 ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte, egyúttal az illeték megfizetésének 4 évre történő felfüggesztése iránti kérelmet elutasította azzal, hogy a felperes szerzett. nem lakóház építésére alkalmas telektulajdont A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember
- napján kelt
- ügyszámú,
- bárkódszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a szerződéskötés időpontjában az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ugyan "beépítetlen területként" volt feltüntetve, de a valóságban az ingatlanon lakóház épült. A felperes megbízásából készült, és az eljárás során becsatolt 37/
- számú szakértői vélemény szerint a lakóház szerkezetkész állapotú volt. Mindezek alapján az ingatlan nem felelt meg az illetékről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102.§
(1)bekezdés l) pontjában foglalt lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a tulajdoni lap alapján az ingatlan minősítése "kivett, beépítetlen terület" volt, a felépítmény készültségi foka csak 37,6% volt, az ingatlan lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak minősült és megillette az illetékmentesség. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a szerződéskötés időpontjában a perbeli ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "beépítetlen terület" megnevezéssel volt nyilvántartva, azonban az ingatlanon a valóságban lakóház épült. A közigazgatási eljárás során a felperes által becsatolt 37/2005. számú szakértői véleményben rögzítésre került, hogy az épület szerkezetkész. Az Itv. 102.§
(1)bekezdés f) pontja szerint lakásnak minősül a szerkezetkész állapotot elérő készültségi fokú lakás céljára létesülő építmény is. Az illetékjogi értelemben vett szerkezetkész állapot pedig az elkészült és ráépített tetőszerkezet meglététől függ, amellyel a perbeli ingatlan a szerződés megkötésekor már rendelkezett, így helytállóan állapította meg az alperes, hogy a megszerzett adótárgy nem felelt meg az Itv. 102.§
(1)bekezdés l) pontjában foglaltaknak, ezért a felperes részére nem adható meg az Itv. 26.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételes illetékmentesség. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó - a kiszabott illetéket törlő - határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 102.§
(1)bekezdés f) pontját, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§
(3)bekezdését, 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97.§
(4)és
(6)bekezdéseit, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(4)bekezdését, 50.§
(1)és
(3)bekezdéseit. Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli ingatlan lakásnak minősül, hiszen a tetőszerkezet csak részben készült el, az ingatlan készültségi foka csupán 36,7% volt. A bíróság figyelmen kívül hagyta a per eldöntése szempontjából jelentős bizonyítékokat, valamint az alperes bizonyítási kötelezettségének elmulasztását, illetve a Pp. 3.§
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytárban megjelent 2005/
- és a 2003/
- számú eseti döntésekre is. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a perbeli ingatlan az illetékkötelezettség keletkezésekor nem felelt meg a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának, ezért a felperest az Itv. 26.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség nem illette meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint jelen perben annak van jelentősége, hogy a perbeli ingatlan az illetékkötelezettség keletkezésekor a szerkezetkész állapotot elérte-e. Az Itv. 102.§
(1)bekezdés f) pontja alapján lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ebből kifolyólag az illetékjogi értelemben vett szerkezetkész állapot az elkészült és ráépített tetőszerkezetet jelenti. A felperes megrendelésére, az ingatlanvásárlást megelőzően készített szakvélemény és annak mellékletét képező fotók alapján - amelyet az alperes is elfogadott és a perben a bíróság is bizonyítékként értékelt - egyértelműen megállapítható, hogy az ingatlan elkészült és ráépített tetőszerkezettel rendelkezett. A felperes által hivatkozott tetőn lévő hiányosságok (lyukak) nem érintik a szerkezetkész állapot megállapíthatóságát. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint helytállóan állapította meg az alperes, hogy az elkészült tetőszerkezet alatt az elkészült és fedett ácsszerkezetet kell érteni. A felperes által hivatkozott hiányosság (lyukak) a tetősík ablakok helyét jelölte, amelyek a tetőszerkezet elkészültét - az ácsszerkezet, a cserépfedés, az ereszcsatorna meglétére tekintettel - és így a felépítmény minősítését nem befolyásolták. A felperesnek a Pp. 3.§
(3)bekezdésére való hivatkozása nem helytálló, mert a felperes tisztában volt a bizonyítandó tényekkel és bíróságnak csak szükség esetén kötelessége a feleket előzetesen tájékoztatni a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes által hivatkozott jogesetek a jelen perben nem alkalmazhatóak, mert más perbeli tényállás alapján születtek és az alkalmazott jogszabályok időközben megváltoztak. Megállapította továbbá a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság valóban megsértette a Pp. 221.§
(1)bekezdését, amikor nem döntött a felperes bizonyítási indítványáról, azonban ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki. Mindezek alapján a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére, amelynek mértékét a Legfelsőbb Bíróság az Itv. 50.§
(1)bekezdése alapján 2.440.000 forint pertárgy érték után állapította meg, figyelemmel arra, hogy a 3.000 forint eljárási illeték nem tartozik bele a pertárgy értékébe és annak törlését sem kérheti a felperes. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok