Pfv.VIII.22.239/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Veszeli György ügyvéd ........ által képviselt ..... felperesnek a .........jogtanácsos által képviselt .... alperes ellen 1.028.155,forint és járulékai megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 7.P.53.214/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- augusztus 31-én
- Pf. 639.539/2008/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- június
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000,- (Húszezer) forint - az ÁFÁ-t is magába foglaló felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 1.028.155,- forintot és kamatait. A bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes
- december 12-én ...... autókereskedő közreműködésével vásárolta meg a .....frsz-ú ...... személygépkocsit. A vásárláshoz igénybe vette az ..... Rt. kölcsönét. A
- december 12-én kötött kölcsönszerződéssel teljeskörű Casco biztosítást kellett kötnie. A felperes a ...... Biztosító Rt. ajánlatát választotta. A felperes keresetében előadta, hogy az általa és ..... autókereskedő által
- december 12-án aláírt átadási jegyzőkönyv elnevezésű ajánlaton nem szerepelt az a záradék, hogy zárcseréig és annak igazolásáig a gépkocsi a lopáskockázatból ki van zárva. Az ajánlat és a
- január 3-i dátummal kiállított biztosítási csomag, mely szerinte kötvénynek minősül, a záradék tekintetében lényeges eltérést tartalmaz. Erre az alperes írásban a felperes figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor nem hívta fel. A szerződés megkötése során az ...... Rt. alkuszként az alperes képviseletében járt el a biztosítási és pénzintézetek között létrejött keretcasco megállapodás alapján. A gépkocsit
- február 19-én ismeretlen tettes eltulajdonította. Az emiatt indított nyomozás sikertelenül zárult. Az elsőfokú ítélet jogi indokai szerint az alperes a lopáskárért a Casco vagyonbiztosítási szerződése alapján helytállással tartozik, mivel nem tájékoztatta írásban külön a felperest az ajánlat és a kötvény tartalma között fennálló lényeges eltérésről. E lényeges eltérést jelentő kikötést csak az úgynevezett biztosítási csomagnak megfelelő kötvény tartalmazta. Eszerint a felperes a gépjármű lopáskár kockázatból mindaddig ki volt zárva, amíg a járművön a kötvényben szereplő zárcserét nem hajtja végre és annak megtörténtét nem igazolja. A lopáskár bekövetkeztéig a felperes zárcserét nem hajtott végre, amire azért lett volna szükség, mert a gépjárművet egyetlen centrálkulccsal vette át. A szerződéskötéssel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy az autókereskedő és a felperes által aláírt, fejlécében az alperes rövidített nevét is tartalmazó „átvételi jegyzőkönyvben" a felperes arról kapott tájékoztatást, hogy az általa választott alperesi biztosítóval az alperes képviseletében eljáró alkusz köti meg a szerződést az úgynevezett keretcasco megállapodás alapján. A bíróság álláspontja szerint a
- december 12-én kelt átvételi jegyzőkönyv ajánlatnak, míg a
- január 3-én kelt „biztosítási csomag" a kiállított kötvénynek minősült. Ez utóbbi tartalmazta a zárcserére vonatkozó kikötést. Ez az ajánlat tartalmához képest lényeges eltérést jelentett, amire a törvényes határidőn, 15 napon belül az alperes nem hívta fel a felperes figyelmét. Ezért az nem vált a biztosítási szerződés részévé és a lopáskockázatból nem zárta ki az alperes helytállási kötelezettségét. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait kiegészítve megállapította, hogy az autókereskedés és a finanszírozó cég
- január 3-án kötött együttműködési szerződés megnevezésű megállapodása önálló ügynöki szerződés. Az autókereskedő annak a finanszírozónak volt az ügynöke, aki maga is részese volt a perbeli keretcasco megállapodásnak. Az alkuszként közreműködő céget, a..... Kft-t a kereskedelmi ügynöki, másfelől a keretcasco megállapodás folytán az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló
- évi CXVII. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján annyiban kötötte az autókereskedő által tett ajánlat, hogy köteles lett volna kifejezetten írásban határidőben felhívni a felperest az ajánlaton és a kötvényen a lopáskockázatból történő kizárásra vonatkozó kikötések lényeges különbségére. A felperes, aki mindhárom szerződésben szereplő vevő, kölcsönvevő és egyben biztosított volt, okkal tekintette a kockázatból kizárást jelentő feltételnek az átvételi jegyzőkönyvön szereplő kockázatkizárást. A különbségre az alperes, illetve alkusza nem hívta fel a figyelmet. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes vitatta, hogy a 2001. december 12-i keltezésű átvételi jegyzőkönyv a felperes ajánlatát tartalmazta, mivel az irat nem az alperes nyomtatványán készült. Továbbá a Ptké. 69. §
(1)bekezdése alapján az az alperessel szemben nem hatályosult. Ezzel szemben a
- január 3-i keltezésű biztosítási csomag megnevezésű irat az alperes nyomtatványán készült. Szövegezése szerint az ...... Rt. mint szerződő (a finanszírozó) biztosítási ajánlatot tett az alperesnek a Casco biztosítási szerződés megkötésére. Ebben szerepel a zárcsere feltételével történő kockázatkizárás. A szerződő ....... Rt-vel az eljáró biztosítási alkusz, a...... Kft. az ajánlat részét képező kulcsnyilatkozatot és a kockázatkizárást ismertette, a szerződő aláírásával tanúsítva e feltételt elfogadta. Ebből következően a záradékok és a kizárás az ajánlat részévé vált. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a fenti ajánlaton kívül a JCKF.
- fejezet 1.2 pontja külön is tartalmazta az említett kockázatkizárást, ami szintén a szerződés részévé vált. A biztosítási csomag nem lehetett maga a kiállított kötvény, mivel azt csak a biztosított és az alkusz írta alá. Egyébként a periratok között megtalálható a ténylegesen
- január 15-én kiállított kötvény, amelyet a bíróság nem vett figyelembe. A JCKF. feltételek között hivatkozott a szerződés részévé vált JCKF.
- fejezetére, amely szerint a felperest ugyanaz a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség terhelte mint a szerződőt. Ebből következően a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján is az alperes mentesülését kell megállapítani. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy az átvételi jegyzőkönyv és a biztosítási csomag, illetve a biztosítási kötvény tartalmában fedi egymást. Ezért nem tévedett a bíróság annak megállapításával, hogy a felperesi ajánlatot az átvételi jegyzőkönyv tartalmazta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes és ...... autókereskedő által
- december
- 15 óra dátummal aláírt, a keresetlevélhez A/2 jelzéssel csatolt úgynevezett átvételi jegyzőkönyv a Casco szerződéskötési ajánlat szükséges tartalmi elemeit tartalmazta. A fenti pontos dátummegjelölés mellett lényeges tartalmi elemként magába foglalta azt a kikötést, hogy a Casco biztosítási szerződést az.. Rt-vel a..... Kft. közreműködésével kell megkötni. Az átvételi jegyzőkönyvbe belefoglalták, hogy a felperes egy eredeti centrálkulccsal rendelkezik, továbbá a lopáskockázat kizárására vonatkozó feltételt. Ez utóbbi feltétel azonban nem a zárcserére, hanem a rendszám begravírozására és riasztó, vagy indításgátló beszereltetésére és ezek igazolására vonatkozott. A biztosítási szerződés megkötésének a menetét egyebekben az autókereskedő mint az adásvételi szerződés finanszírozójának ügynöke által kötött együttműködési megállapodás, illetőleg a biztosítási szerződés megkötésében érdekelt pénzintézetek és biztosító intézetek között létrejött keretcasco megállapodás tartalmazta. E megállapodások a biztosítási és finanszírozási szerződés megkötésében érdekelt gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyát szabályozták, a Casco biztosítási szerződés biztosítottjára jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztettek. Ebből következően nem volt jogi jelentősége annak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felvetésnek, hogy az átvételi jegyzőkönyv nem az alperes formanyomtatványán készült, illetőleg az abban foglalt ajánlat az alperessel szemben a Ptké.
- §
(1)bekezdése alapján nem hatályosult. Az átvételi jegyzőkönyvben kijelölt biztosításközvetítő cég, a.... Kft. a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (régi Bit.) 37. §
(1)bekezdése alapján ugyanis az alperes biztosítási ügynöke volt, aki a keretcasco szerződés részeseként e jogszabályi rendelkezés alapján az alperes képviseletében a biztosítási szerződés megkötésére is jogosult volt. Tévesen hivatkozott tehát az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a nevezett biztosításközvetítő a régi Bit. 32. §
(1)bekezdésében meghatározott biztosítási alkuszként a biztosított képviseletében járt el. Az átvételi jegyzőkönyvet az abban foglalt tartalommal mind a biztosítási ügynök, mind a biztosító a fél biztosítási ajánlataként kezelte. Ezt támasztja alá a felperes által is helyesen hivatkozott tartalmi azonosság, különösképpen az a tény, hogy mind az úgynevezett biztosítási csomag, mind az alperes által
- január 15-én kiállított biztosítási kötvény az alperes kockázatviselésének kezdeteként az átvételi jegyzőkönyv aláírásának időpontját (
- december
- 15 óra) jelölte meg. Az egyetlen lényeges tartalmi eltérést az alperes képviselője, a.......Kft. által aláírt biztosítási csomagba felvett záradék tartalmazta, amely szerint a zárcseréig és annak igazolásáig az alperes a lopáskockázatból ki van zárva. Ez a kockázatkizárás az átvételi jegyzőkönyvben szereplő lopáskockázatra vonatkozó kizárástól lényegesen eltért, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban kellett volna felhívni. Ilyen külön írásbeli figyelemfelhívás sem a biztosítási csomag aláírásakor, sem utóbb, a kötvény kiállításakor nem történt. Ebből következően a Ptk. hivatkozott rendelkezésének megfelelően a szerződés az ajánlat, azaz az átvételi jegyzőkönyv tartalmának megfelelően jött létre. Mivel a kockázatkizárás tekintetében a lényeges eltérést az alperes által hivatkozott különös feltételek (JCKF. 4.) is tartalmazták a jogszabály által megkívánt írásbeli figyelemfelhívás hiányában a zárcserére vonatkozó kizárási záradék nem válhatott a szerződés részévé. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az alperes köteles a felperes jogi képviseleti díjának megfelelő felülvizsgálati perköltség megfizetésére és saját perköltsége viselésére. Budapest,
- június
- Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő