Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.41/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- október
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hamis vád bűntette miatt a vádlott ellen indított pótmagánvádas büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- december
- napján kihirdetett Kb.II.72/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlottat a Btk.
- §
(1)bekezdés a/ és b/ pontja szerint minősülő hamis vád bűntettének vádja alól tekinti felmentettnek. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- december
- napján kihirdetett Kb.II.72/2009/
- számú ítéletével a vádlottat az ellene hamis vád bűntette (Btk.233.§
(2)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. A tárgyaláson a pótmagánvádló nevében a jogi képviselő jelentett be fellebbezést a büntetőjogi felelősség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A pótmagánvádló jogi képviselője a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztett beadványában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a folyamatban lévő ügyben tartson tárgyalást, melyen tanúként hallgassa ki tanú1 katonai ügyészt. A pótmagánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását és az adott bűncselekményre előírt büntetési nem alsó határához közelítő büntetés kiszabását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete iratellenesen rögzíti, hogy a vádlott csak utóbb szerzett tudomást arról, hogy nem pótmagánvádló készítette a valótlan tartalmú jegyzőkönyvet. Hivatkozott továbbá arra, hogy a pótmagánvádlóval szemben több eljárás is indult és ebbe a folyamatba illeszthető be az ellene tett büntetőfeljelentés is. Alátámasztja mindezt az a körülmény is, hogy a vizsgáztatásban érintett 4 személy közül, kizárólag a pótmagánvádló ellen tett feljelentést a vádlott. A pótmagánvádló a nyilvános ülésen tett felszólalásában csatlakozott a jogi képviselője által előadottakhoz és kérte a vádlott megbüntetését. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a pótmagánvádló által előterjesztett fellebbezés nem alapos, mert az elsőfokú bíróság perrendszerűen folytatott le eljárást és a bizonyítékok teljeskörű értékelésével megalapozottan hozott ítéletet. Kifogásolta az első fokú ítélet 10. oldal 1. bekezdésében foglaltakat arra hivatkozva, hogy Édes őrnagy volt ügyintézőként a vizsgáztatás felelőse, ezért teljesen érthető, hogy ellene tett feljelentést a vádlott. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. A bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A pótmagánvádlónak a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálata során megállapította, hogy az első fokú katonai tanács tárgyalása során megsértette a Be. 301.§
(1)és
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amikor az érdekeltek egybehangzó indítványa hiányában felolvasás helyett csupán ismertette a bizonyítási eljárás anyagává tett iratokat. Megállapítható az is, hogy ez olyan, a Be. 375.§
(1)bekezdésében írt un. relatív eljárási szabálysértés, amely nem volt lényeges hatással az eljárás lefolytatására. Észlelte továbbá a másodfokú bíróság, hogy az első fokú ítélet kihirdetését követően a fellebbezést a Be. 324.§
(1)bekezdés c./ pontjában írtakkal ellentétben a pótmagánvádló jogi képviselője jelentette be. A tárgyalási jegyzőkönyv adatából megállapítható, hogy a nyilatkozat megtétele idején a tárgyaláson mindketten jelen voltak, így a jogi képviselő nyilatkozata nyilvánvaló a pótmagánvádló akaratát tükrözte, a fellebbezés az ő nevében előterjesztettként értékelendő. Az egyéb eljárási szabályokat a katonai tanács a tárgyaláson betartotta. A tényállás megállapításával kapcsolatban megállapítható, hogy a katonai tanács a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az ügyben az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során kihallgatta a vádlottat, a pótmagánvádlót tanúként, valamint további tanúkat hallgatott ki és több okirati bizonyítékot tett a bizonyítás anyagává. Megállapítható, hogy a vádlott tagadta, hogy magatartásával elkövette volna a vádindítványban terhére rótt bűncselekményt. Az elsőfokú katonai tanács ítéletének indokolásában igen részletesen értékelte az általa megismert bizonyítékokat, a 6. oldal 3. bekezdésétől a 9. oldal 1. bekezdéséig foglalkozott az egyes bizonyítékokkal. A tanúk egyike sem vitatta, hogy a vizsgáztatással kapcsolatban több különböző, a valóságot pontosan nem tükröző jegyzőkönyv készült, illetve maga a pótmagánvádló is elismerte, hogy ilyen jegyzőkönyvet maga is aláírt. Az elsőfokú bíróság tehát a tényállást mérlegelési jogkörében eljárva a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg, az megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az iratellenességre hivatkozó védői fellebbezést a másodfokú bíróság nem fogadta el. A másodfokú bíróság elutasította a pótmagánvádló jogi képviselőjének bizonyítási indítványát. Az elsőfokú bíróság ítéletében foglalkozott a katonai ügyészségnek, illetve a katonai ügyésznek a szerepével és azt az által lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ítéleti tényállásban rögzítette is. Erre figyelemmel a katonai ügyésznek a másodfokú eljárás keretében történő kihallgatása indokolatlan, az csupán az eljárás elhúzódását eredményezte volna. Az elsőfokú bíróság ítélete 9. és 10. oldalán részletesen foglalkozott a tényállásban rögzített cselekmény jogi értékelésével. A másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú katonai tanácsnak a jogi álláspontját, azt érdemben nem kívánja kiegészíteni, egyúttal megállapította, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat a Be.6.§
(3)bekezdés a./ pontjára figyelemmel, a Be.331.§
(1)bekezdése alapján az ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában felmentette. Figyelemmel arra, hogy a vádlottat ténylegesen az ellene emelt vád alól kell felmenteni és a vádindítványban a pótmagánvádló a vádlottnak a Btk.233.§
(1)bekezdés a./ és b./ pontjában írt cselekményben kérte bűnössége megállapítását, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a vádlottat a Btk.233.§
(1)bekezdés a./ és b./ pontja szerint minősülő hamis vád bűntettének vádja alól tekinti felmentettnek. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős. ,
- október
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző