Nógrád Megyei Bíróság
- P. 20.791/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Szőllősi József … szám alatti ügyvéd által képviselt … … szám alatti felperesnek dr. Horváth Zoltán … szám alatti jogtanácsos által képviselt ... Megyei Múzeumi Szervezet ... szám alatti alperes ellen szerzői jogi igény iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A megyei bíróság a felperest keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 200.000.- (kettőszázezer) forint perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 265.500.- (kettőszázhatvanötezer-ötszáz) forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes
- szeptember
- napján került kinevezésre a ... Múzeumba néprajzos beosztásba, ahol
- október
- napjáig állt közalkalmazotti jogviszonyban. A felperes
- július
- napjáig főmuzeológus volt, majd
- július
- napjától
- május
- napjáig magasabb vezető beosztást töltött be, múzeumigazgatója volt a ... Múzeum Szervezetnek.
- június
- napjától ismételten néprajzos muzeológus munkakörben dolgozott. A felperes magasabb vezetői megbízása közalkalmazotti jogviszonyára épült. Munkaköri leírása értelmében igazgatóként intézményvezetői feladatokat látott el. A peres felek által
- szeptember
- napján aláírt munkaköri leírás értelmében a felperes, mint néprajzos muzeológus feladatai közé tartozott elsősorban a megye népi kultúráját dokumentáló tárgyak, emlékek gyűjtése, a múzeum néprajzi és segédgyűjteményeinek gyarapítása, az érvényes gyűjtési koncepció szempontjai szerint. A munkaköri leírás
- pontja értelmében az általa gyűjtött tárgyak, illetve az általa készített fényképek dia, és magnetofon felvételek szakmai nyilvántartását az érvényes múzeumi jogszabályok szerint végzi, illetve irányítja. Ugyanez vonatkozik a témagyűjtései letisztázott anyagára is. Felelős e nyilvántartások naprakész állapotáért. A
- pont értelmében tudományos feldolgozó tevékenysége elsősorban a múzeumi gyűjteményekre épül, munkája eredményeiből tudományos publikációkat készít. A
- pont értelmében részt vesz a múzeum közművelődési munkájában, így önállóan megfogalmazott forgatókönyv alapján időszaki és állandó kiállításokat rendez, a szaktudomány eredményeit ismeretterjesztő előadások, és publikációk formájában népszerűsíti. A felperes
- és
- év között jelentős számú diafelvételt készített, melyeket a … lévő irodájában tárolt. A munkáltató által rendelkezésére bocsátott számítógépén tárolta a tudományos kutatási anyagait, illetve a perbeli …, illetve … Megye ezeréves történetében című könyvek anyagát is elmondása szerint. A felperes
- évben a hazaszeretet témakörében kiállítást készített a munkáltatójánál, amely egy évig volt látogatható. Ezt követően
- őszétől
- őszéig elkészítette a felperes a … című könyv kéziratát. A …Megye ezeréves történetében című könyv kéziratát
- tavaszától
- tavaszáig készítette a felperes. A … című könyv
- évben jelent meg, szerzője …, kiadója a … Megyei Múzeum, és a szerző, míg a felelős kiadója …, mint megyei múzeum igazgató volt. A könyv lényegében a
- áprilisától
- augusztus végéig látogatható … Emlékanyag az … Tiszteletére „című jubileumi kiállítás feloldozása, ugyanakkor sokrétű témaelemzés széles történeti áttekintést tartalmaz. A könyv utolsó fejezetében szerepel a kiállítás műtárgy jegyzéke, katalógusa is. A könyv megjelentetéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, … Város Önkormányzata, …Megye Területfejlesztési Tanácsa, A … Alapítvány, a …-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. … valamint a … Múzeum fenntartója a … Megyei Önkormányzat közgyűlése is. A felperes, mint fő muzeológus munkáltatója nevében
- szeptember 28-án pályázatot nyújtott be a … című könyvformátumú katalógus megjelentetéséhez, a Népművészeti Kollégiumhoz. Ugyancsak pályázat került benyújtásra még
- évben a Nemzeti Kulturális Alap programigazgatóságához, a pályázatot a …Megyei Múzeumok Igazgatósága nyújtotta be. A felperes, mint muzeológus a pályázati megbízottként szerepelt. A pályázati téma rövid leírásaként a … című kiállítás könyvformátumú katalógusának megjelentetése került megjelölésre. A … … ezeréves történetében című könyv
- évben jelent meg ugyancsak a …Múzeum gondozásában, annak szerzője …, kiadó a … Megyei Múzeum és a szerző, felelős kiadó … felperes, mint megyei múzeumigazgató. Az előszóban szerepel, hogy Jézus Krisztus születésének 2000., illetve a Magyar Kereszténység és Államiság
- évfordulója hatására e jubileumi időpontokat a kettős témában foglalják összeg …Megyei történelmi emlékeit. … Múzeumban
- augusztusától
- októberéig volt látható a …esztendejének …Megyei emlékeiről készült mileneumi kiállítás. A könyv kiadására ugyancsak pályázati úton került sor. A pályázó a … Megyei Múzeum volt. A felperes pályázati megbízottként szerepelt, illetve mint megyei múzeumigazgató a pályázatot maga is aláírta. A pályázat
- február
- napján kelt. A felperes a munkaviszonyának megszűnését követően különböző munkaügyi pereket kezdeményezett az alperessel szemben, többek között kártérítés iránt. Ennek kertében szerzői jogi igényt is előterjesztett, mely tekintetében a munkaügyi bíróság hatáskörének hiányát megállapítva a keresetlevelet áttette a …Megyei Bírósághoz. A …Megyei Bíróság előtt a felperes a szerzői jogi igény tekintetében kereseti kérelmét többször módosította. Utoljára előterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a felperes által
- és
- év között készült a népi gyógyászat, népi vallásosság, ünnepek, településnéprajz, és népi építészet tárgyú felvételeket tartalmazó 800-1000 darab diafelvétel tekintetében az alperes biztosítson hozzáférést a felperesnek, hogy a felperes felhasználhassa ezen diafelvételeket. Amennyiben ezt nem teszik részére lehetővé, abban az esetben kérte, hogy a bíróság alperest 1.000.000.- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezze e körben. 5 db. Flopy lemez tekintetében, amelyen ugyancsak gyűjteményi anyaga volt található, valamint a munkahelyén használt számítógépen tárolt adatai tekintetében, amelyek a könyveinek kéziratát tartalmazták, ugyancsak hozzáférés biztosítását kérte, amennyiben erre alperes nem ad módot, úgy 500.000.- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni alperest. Kérte, hogy alperes részére szerzői jogi díj ellenértékeként adjon ki a … című, valamint a … ….Megye … éves történetében című könyvéből 300-300 példányt, illetve annyi példányt, amennyi az alperest rendelkezésére áll. Amennyiben az alperes ennek nem tesz eleget, úgy a könyvek ellenértékeként a … című könyv tekintetében darabonként 4850.- forintra, míg a … éves történetében című könyv tekintetében 4.900.- forint darabonkénti összeg megtérítésére tartott igényt. Így a pertárgy érték 2.925.000.- forint a két db. könyv kiadása tekintetében, míg 1.500.000.- forint vagylagos nem vagyoni kártérítés összességében 4.425.000.- forint. A felperes kereseti kérelmét arra alapította, hogy mind a diafelvételek, mind a számítógépen, illetve flopykon tárolt adatok tekintetében szerzői jog illeti a felperest, és azokhoz alperesnek hozzáférést kell biztosítania. A könyvek tekintetében hivatkozott a szerzői jogról szóló
- évi LXXXVI. törvény
- §
(1)bekezdésére, 9. §
(1)bekezdésére, 16. §
(1)bekezdésére, valamint a 30. §
(1)bekezdésére is. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen előadta, hogy a felperes mind a diafelvételeket, mind a tudományos anyagot, mind pedig a két db. könyvet közalkalmazotti jogviszonya keretében, munkaköri kötelességként készítette el, így a szerzői jogi törvény
- § -a értelmében a mű jogos felhasználója az alperes. A felperes szerzői jogdíjra igényt nem támaszthat. A diafilmek, flopyk tekintetében vitatta azok számát, tartalmát. A könyvek tekintetében előadta, hogy amennyiben a megyei bíróság megítélése szerint a könyvek elkészítése nem tartozott a felperes munkaköri kötelezettsége köré, abban az esetben figyelembe kell venni azt, hogy ha felperes ezen könyveket ellenérték fejében bocsátotta az alperes rendelkezésére, annak kiadása céljából a könyvek megjelentetésekor az alperessel szemben semmiféle díjigényt nem terjesztett elő, így megítélése szerint arra most sem tarthat joggal igényt. Hivatkozott továbbá a követelések elévülésére arra figyelemmel, hogy a könyvek kiadására 2002., illetve
- évben került sor, míg az igényérvényesítésre csak
- december 16-án. A felperes munkaköri kötelezettsége körében hivatkozott a felperes munkaköri leírására, valamint a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló
- évi CXL. törvény
- §
(2)bekezdésében foglaltakra is. Hivatkozott arra, hogy a művek létrehozásához szükséges forrást a munkáltató saját költségvetéséből és pályázati támogatásból biztosította, jogdíjakat, kéziratért járó honoráriumot, nyomdaköltséget fizetett ki. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 4. §
(1)bekezdése értelmében a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző) . A 9. §
(1)bekezdés értelmében a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és vagyoni jogok - összessége. A
(3)bekezdés értelmében a vagyoni jogok - a
(4)-
(6)bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet. A
(6)bekezdés értelmében a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződésé eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet. A szerzői jogi törvénynek a 2002. január 1. napjától 2003. december 11. napjáig hatályos 16. §
(1)bekezdése értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában, és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználása engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi törvény 30. §
(1)bekezdés értelmében eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény 31. §
(1)bekezdés értelmében a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A törvény 42. §
(1)bekezdése értelmében felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles annak fejében díjat fizetni. A 45.§
(1)bekezdés alapján a felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni. A
(2)bekezdés értelmében nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban, vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. Az 56. §
(1)bekezdés alapján kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles szerzőnek díjat fizetni. A megyei bíróság elsődlegesen az alperes elévülési kifogása körében megállapítja, hogy a felperesi követelés elévültnek nem tekinthető. A szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény
- §-a ugyanis rögzíti, hogy a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át védelemben részesülnek, így az ezzel kapcsolatos igények elévülésére sem vonatkozhatnak a Ptk. általános elévülési szabályai. Így a megyei bíróság a felperes keresetét érdemben elbírálta. Leszögezi a megyei bíróság, hogy a 800-1000 db diafelvétel, az 5 db flopy, valamint a munkahelyi számítógépen tárolt adatok tekintetében a felperes keresete arra figyelemmel került elutasításra, hogy a felperes a bírói felhívás ellenére sem pontosította a kereseti kérelmének tárgyát. Határozottan nem jelölte meg ezen diafelvételek illetve számítógépes adathordozók pontos tartalmát, így azok beazonosíthatatlanok. Ugyanakkor maga a felperes is elismerte azt, hogy ezen gyűjtőmunkáját a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt végezte. A megyei bíróság e tekintetben megállapította, hogy a felperes által megjelölt diafelvételek, illetve flopy lemezen rögzített adatok elsősorban a munkaköri kötelességből eredő gyűjtőmunkának az eredményeit tartalmazzák magának a felperesnek az előadása szerint is, így a felperes ezekre a szerzői jogról szóló 1999.évi LXXVI. törvény
- §-a alapján nem támaszthat igényt, atekintetben a vagyoni jogok egyértelműen az alperest, mint munkáltatót illetik meg. A …, valamint a … történetében című könyvek tekintetében a megyei bíróság tényként állapította meg, hogy azok szerzője kétséget kizáróan a felperes. Megállapította a megyei bíróság továbbá, hogy ezen könyvek a felperesnek az alperesnél végzett munkakörébe tartozó feladatai során gyűjtött anyagra épülnek. A felperes által munkaköri kötelezettsége körében szervezett kiállítások anyagait dolgozzák föl. Ugyanakkor a felperes munkaköri kötelezettsége körében nem tartozott ezen könyvek megírása. A szerzői jog törvény magyarázata szerint a munkaviszonyból folyó kötelesség tartalmát a munkajogi szabályok és a munkaügyi bírói gyakorlat szerint kell értelmezni. Ez a kötelesség objektív, nem attól függő, hogy mi a munkavállaló szerző szándéka az alkotáskor. A kötelességkénti alkotás minősítésénél az sem számít, hogy az munkahelyen, munkaidőben történik-e, hiszen az alkotói tevékenységnek jellemzője, hogy nem mindig szorítható munkajogi ritmusba. A kötelességből történő alkotás fogalma a közszolgálati, közalkalmazotti szolgálati viszonyban is e jogviszonyok sajátos szabályai szerint ítélendő meg. A konkrét jogviszonyban a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, kollektív szerződésben meghatározott munkaköri feladatokból kell kiindulni. A megyei bíróság megítélése szerint a két perbeli könyv esetében - bár egyértelműen a felperesnek muzeológusként történő gyűjteményi munkáján alapul, - azonban azok terjedelme, a téma tudományos feldolgozása meghaladja a felperes munkaköri kötelezettségét. A munkaköri leírás könyvek megírására nem tartalmaz rendelkezést, publikációs tevékenységet ugyan előír, de a két mű mind a terjedelménél, mind mélységénél fogva a megyei bíróság megítélése szerint ezen publikációs kötelezettséget meghaladja. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság tényként állapította meg, hogy a perbelei két könyv megírása nem volt a felperes munkaköri kötelezettsége, így azok tekintetében a szerzői jogok egyértelműen a felperest illetik meg. Megállapította ugyanakkor a megyei bíróság, hogy az alperes részéről jogosulatlan felhasználásra nem került sor, hiszen maga a felperes is egyértelműen adta elő a peres eljárás során azt, hogy a könyvek megírását követően annak az alperesen keresztül történő megjelentetése szándékában állt, ő maga tevőlegesen közreműködött, mint az alperesi múzeum szervezet dolgozója, illetve igazgatója a könyvek megjelentetésében. Lényegében a felperes mint kiadónak, az alperesnek a rendelkezésére bocsátotta ezen könyveket. Egyértelmű a szerzői jogi törvény rendelkezése a felhasználási szerződések tekintetében, amikor a felhasználási szerződésekre általánosságban írásbeli alakot ír elő. A szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény
- §
(1)bekezdéséhez fűzött magyarázat egyértelműen kimondja, hogy az írásbafoglalás elmaradása a felhasználási szerződés semmisségét eredményezi. A peres felek a peres eljárás során egyezően nyilatkoztak atekintetben, hogy a felperes és alperes között a könyvek kiadása tekintetében írásbeli szerződés nem született. A megyei bíróság erre figyelemmel megállapította, hogy a felperes és alperes között a könyvek kiadása tekintetében létrejött megállapodás az írásbeliség hiányára figyelemmel semmis. Egységes és következetes a bírói joggyakorlat atekintetben, hogy semmis szerződésekhez jogkövetkezmény nem fűzhető. Minderre figyelemmel a felperesnek a könyvek szerzői joga tekintetében előterjesztett igénye vonatkozásában a peres felek között létrejött szerződés semmisségére figyelemmel vagyonjogi igénye sem lehet, így a felperes teljes keresetét a megyei bíróság elutasította. A felperes pervesztes lett, így a Pp. a 78.§
(1)bekezdés alapján köteles az alperes perrel felmerült költségeinek megfizetésére. A felperes perköltségeinek megtérítésére jogtanácsosi munkadíja, valamint utazási költsége tekintetében tartott igényt. A megyei bíróság a rendelkező részben meghatározott 200.000.- forintban állapította meg az alperesnek járó perköltséget a végzett munkára, a per tárgyára figyelemmel, mely perköltség a jogtanácsosi munkadíjat és az utazási költségeket is tartalmazza. A felperes teljes keresete 4.425.000.- forint pertárgy értékre irányult, így a megyei bíróság ezen összeg 6 %-ának megfelelő illeték lerovására kötelezte a személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült pervesztes felperest az állam felé. A fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §-án, a tájékoztatás a Pp. 256/A. és 73/A. §-án alapul. Balassagyarmat, 2010. február 16. napján Kunné dr. Sándor Krisztina sk. bíró