← Magyarország

Pf.20320/2010/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.320/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Farkas Roland ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó helyreigazítás iránti ügyében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  2. július
  3. napján meghozott 10.P.21.232/2010/
  4. számú ítélet ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
  6. szeptember
  7. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes kiadóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 (Harminchatezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  8. július
  9. napján kelt 10.P.21.232/2010/
  10. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy az "A" elnevezésű közéleti lapban az ítélet jogerőre emelkedését követő hónapban megjelenő számban a felperes kereseti kérelmében kifogásolt cikkel azonos megjelenési helyen, azonos betűmérettel és kiemeléssel tegye közzé az alábbi helyreigazítást: „A
  11. évi
  12. számunkban valótlanul állítottuk, hogy felperes MSZP-s önkormányzati képviselő, a "B" Kft. ügyvezető igazgatója nyíltan lobbizott volna a "C" Zrt. vezetőinél, hogy a helység 1-i buszközlekedést egy olyan cég nyerje el, amelynek tagja a Városházán dolgozó egyik vezető beosztású köztisztviselő. Valótlanul állítottuk, hogy ezen a tárgyaláson kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem az érintett társaság nyeri meg a kiírt tendert, megszünteti az Ipari Park cégeinek az szerződését a "C"-nél." Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperes kiadóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 84.375 Ft elsőfokú perköltséget, valamint az állam javára felhívásra 27.000 Ft eljárási illetéket. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte a felperes perköltségben való marasztalása mellett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a helyreigazítási kérelem szerint az alperes „hamis látszatot" keltett, ez azonban nem tényállási eleme a sajtó helyreigazításra irányuló kereseti kérelemnek. Hangsúlyozta, hogy a felperes keresetlevelében megfogalmazott tényállítások nem szerepeltek a perbeli cikkben. Kiemelte, hogy az alperes a sérelmezett újságcikkben nem valótlan tényt közölt, hanem kérdést fogalmazott meg, márpedig kérdésben tényt állítani nem lehet. Tényállítás hiányában a Ptk.
  13. § /1/ bekezdésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pk.
  14. számú állásfoglalásában írtakra figyelemmel nincs minek a valóságtartalmát vizsgálni és a lap olvasóiban sem alakulhatott ki semmilyen képzet vagy álláspont a felperes személyével illetve a valósággal kapcsolatban. Kifejtette, hogy a felperes közszereplőnek minősül, így a tevékenységét érintő vélemény-nyilvánításokkal kapcsolatban fokozott tűrési kötelezettsége van. Utalt az Alkotmány
  15. § /1/ és /2/ bekezdésében és az
  16. évi II. törvény
  17. § /1/ bekezdésében írtakra. Ezt meghaladóan hivatkozott arra, hogy amennyiben a támadott cikk tényállításokat tartalmaz, úgy - a perben meghallgatott tanú vallomása alapján - az abban közöltek a valóságnak megfelelnek. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a bizonyítási eljárást a szükséges és egyben elégséges körben lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Ptk.
  18. §-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve érdemben helyes tényállást állapított meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló volt. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: A sajtó helyreigazítás a felet attól védi meg, hogy társadalmi megítélése ne változzék negatív irányba. A sajtó helyreigazítási kérelem a Ptk.
  19. § /1/ bekezdése alapján akkor alapos, ha a sajtó valakiről valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel. Az alperes fellebbezésében hivatkozott hamis látszatkeltés ilyen formában valóban nem tényállási eleme a sajtó helyreigazítási eljárásnak. A felperes azonban a sajtó helyreigazítási kérelem szükséges és elégséges tartalmi követelményeinek eleget tett azzal, hogy kérelmében megjelölte, az alperesi újságcikk mely tényállításait tartja valótlannak. (BH.1992.308., BDT.2007.1702.) Helyesen állapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes helyreigazítási kérelmét határidőn belül juttatta el az alpereshez. Tévesen hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy a felperes által kifogásolt közlések nem szerepeltek a sérelmezett újságcikkben. Ezzel szemben a felperes mind az alpereshez eljuttatott sajtó helyreigazítás iránti kérelmében, mind a kereseti kérelmében a sérelmezett újságcikk állításaitól csak annyiban tért el, hogy azokat egyes szám első személybe fogalmazta át. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felperes által kifogásolt szövegrészeket az alperesi újságcikk tartalmazza. Tévesen hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy az újságcikk mindössze kérdésfeltevést tartalmaz, ez pedig eleve kizárttá teszi, hogy tényállításként legyen értékelhető. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperes
  20. februári száma
  21. oldalán „A hónap kérdése" alcím alatt nyelvtani értelemben ugyan két kérdés található, ugyanakkor valóságos tartalma szerint mindkét mondat tényállítást tartalmaz, nem biztosítva lehetőséget a megszólítottnak a válaszadásra. A valós válaszadásra reális lehetőséget nem nyújtó „költői kérdés" sajtó helyreigazítás alapjául szolgálhat. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy a felperes ugyan közszereplő, a sérelmezett újságcikk azonban nem e minőségével kapcsolatban tartalmaz hamis állításokat. Helytállóan állapította meg a megyei bíróság azt is, hogy a közszereplőnek csak a vélemény-nyilvánításokat, értékítéleteket illetően van fokozott tűrési kötelezettsége, a valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás esetén a közszereplő ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre, mint bármely más személy. Alaptalan a fellebbezés abban a részében is, hogy - amennyiben az alperesi állásponttól eltérően helyes az a következtetés, hogy a sérelmezett cikk tényállításokat tartalmaz - az elsőfokú eljárás során beszerzett tanúvallomás alapján az alperes a valóságnak megfelelően számolt be a történtekről. "D" tanúvallomása szerint a
  22. februári megbeszélésen a felperes mindössze egy járat megszüntetését helyezte kilátásba a "C" Zrt. felé a magas költségek miatt. A tanúvallomás nem tartalmazott előadást arra nézve, hogy a megbeszélés során bármilyen tender kiírása vagy további járatok, esetleg az egész szerződéses kapcsolat megszüntetése szóba került volna. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy a felperes eljárása nem tekinthető lobbi tevékenységnek. Tekintettel arra, hogy a felperes által képviselt "B" Kft. gazdasági döntésén múlt, hogy a "C" Zrt-vel fennálló szerződéses kapcsolatot fenntartja-e, nem a felperesnek kellett lobbiznia a jogviszony fenntartása érdekében, hanem éppen ellenkezőleg, a felperesnél kellett volna lobbi tevékenységet kifejtenie a másik szerződő félnek. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  23. § /2/ bekezdés szerint helybenhagyta. A Pp.
  24. § és
  25. § /1/ bekezdés alapján kötelezte az alperest a felperes másodfokú perköltségének, valamint a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéknek a megfizetésére. Az ügyvédi munkadíjat Áfa-t is magában foglaló összegéről a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/
  26. (VIII.22.) IM. rendelet
  27. § /1/, /2/, /3/, /5/ és /6/ bekezdései alapján rendelkezett. Győr,
  28. évi szeptember hó
  29. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.