A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.146/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság a csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.119/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja és a vádlott büntetését 4 (négy) év 2 (kettő) hó börtönre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra súlyosbítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője annak enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Hasonlóképpen fenntartotta fellebbezését a nyilvános ülésen a vádlott és védője. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - mindössze azzal egészítette ki, hogy a vádlott a Somogy Takarékszövetkezet Kaposvári Fiókjában 2009. április 3-án nyitott bankszámlát. Az ekként kiegészített és a jogorvoslati kérelmekkel sem támadott tényállás mentessé vált a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az igen részletes nyomozati eljárást követően a szükséges alapossággal folytatta le. Ennek során beszerezte és megvizsgálta a tényállás felderítéséhez szükséges bizonyítékokat, amelyeket a logika szabályainak megfelelően értékelve adott számot ténymegállapításairól. Így megalapozottan fogadta el a tényállás alapjául a vádlottnak a kihallgatott tanúk vallomásaival, valamint az okirati bizonyítékokkal összhangban álló beismerő vallomását. A fentiek szerint kiegészített tényállás a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, és cselekményeinek minősítése is megfelelt az anyagi büntető jogszabályoknak. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a jogorvoslati kérelmek a bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését sem érintették. -----------------------A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság nagyobb részt helyesen tárta fel, azonban azok súlyát nem minden szempontból értékelte megfelelően. A másodfokú bíróság egyetértett a fellebbviteli főügyészség indítványában szereplő megállapítással, mely szerint a büntetett előéleten túlmenően a vádlott terhére kellett figyelembe venni azt a körülményt is, hogy korábbi elítéléseire hasonló vagyon elleni bűncselekmények miatt került sor. A vádlott javára értékelhető beismerő vallomással kapcsolatban pedig arra kíván utalni, hogy annak nyomatéka nem számottevő, hiszen a vádlott felelősségre vonására gyakorlatilag tettenérését követően került sor. Miután a kísérlet befejezett volt, ennek nyomatéka sem volt jelentős; nem a vádlott magatartásának, hanem a pénzintézeti dolgozók éberségének volt köszönhető a vagyon elleni bűncselekmény befejezésének elmaradása. A fő- és mellékbüntetés kiszabásánál lényeges körülményként kellett értékelni, hogy a vádlottal szemben 1996. év óta a jelenlegi a nyolcadik büntetőeljárás. Korábban hét alkalommal volt elítélve, egy esetben próbára bocsátva, amelyet utóbb ugyancsak megszüntettek. A Pécsi Városi Bíróság az 5.B.1207/2008/7. számú ítéletével 2009-ben nevelő jellegű büntetésként próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést alkalmazott, ennek próbaideje alatt valósította meg a most elbírált bűncselekményeit. Nem volt elhanyagolható körülmény a vádlott vagyon elleni bűncselekményének jellege; azt az előre kiterveltség, a szervezettség és a felvenni szándékozott összeg nagyságában kifejezésre jutó nagyfokú gátlástalanság jellemezte. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Btk.85.§
(3)bekezdésében írt halmazati szabályokra figyelemmel a vádlottal szemben kettő évtől tizenegy évet el nem érő keretek között szabható ki a szabadságvesztés büntetés. A helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés tartama alkalmatlan a Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célok elérésére. A másodfokú bíróság ezért a főbüntetés tartamát 4 év 2 hó börtönre, a mellékbüntetés tartamát 5 évre súlyosította. A kifejtettekre figyelemmel a súlyosbítást célzó jogorvoslati kérelem alapos volt. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.372.§
(1)bekezdése alapján a büntetés kiszabását érintő részében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A kiszabott szabadságvesztés tartamába a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján továbbmenően beszámította az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is. A vádlott a Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- október
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.119/2010/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.146/2010/
- számú ítéletében írt változtatással a
- évi október hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke