Kfv.37095/2010/6 – Kúria

Kfv.III.37.095/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Koch György ügyvéd által képviselt T. J. I.r., T. J.-né II.r. felpereseknek a dr.László Tamás jogtanácsos által képviselt a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 2.K.21.645/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 2.K.21.645/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesek egyenlő arányban tulajdonosai a 027/3 hrsz-ú, 7 ha 7656 m² területű külterületi gyep, árok, út megjelölésű ingatlannak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kérelmére a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal az ingatlanból 6394 m²-nyi területet
6. február
7. napján kelt 12-4/
8. számú és
9. március
10. napján jogerőre emelkedett határozattal 1.626.500.- Ft kártalanítás fejében kisajátított, mert az ingatlan e részére az M9-es gyorsforgalmi út megépítéséhez szükség volt. A határozat rendelkező része azt is tartalmazta, hogy a kisajátítást kérőnek
11. október
12. napjáig a kisajátított ingatlant közlekedési infrastruktúra célra fel kell használnia. Ennek elmaradása esetén az ingatlan korábbi tulajdonosait visszavásárlási jog illeti meg, azonban annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére utasítást nem adott. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a határozatban foglaltaknak a Regionális Hivatal
13. március
14. napján a hatósághoz érkezett kérelmére eleget tett. Ez ellen a határozat ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, kérve az ingatlan-nyilvántartásba visszavásárlási joguk bejegyzését is. Kifogásoltak emellett a kisajátítás bejegyzésének tényét, az ennek alapjául szolgáló a kérelemhez csatolt változási vázrajzra vezetett záradék hatálya meghosszabbításának elmaradása miatt. Az alperes a
15. június
16. napján kelt 30.449/2/
17. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést, mert a bejegyzés jogerős határozaton alapult, rendelkezést a visszavásárlási jogra nem tartalmazott. Utalt a határozat arra is, hogy a visszavásárlási jog a törvény erejénél fogva bejegyzés nélkül is megilleti a felpereseket. Végül hivatkozott az alperes arra is, hogy a vázrajz újrazáradékolása is megtörtént, így a felperesek fellebbezési kifogása ez okból is alaptalan volt. A határozat felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet, melyben kérték annak hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését, és arra vonatkozó iránymutatást, hogy a visszavásárlási jog a megismételt eljárás során az ingatlanra kerüljön bejegyzésre. Előadták, hogy a visszavásárlási jogot a kisajátításról szóló
18. év CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kst./
19. §-ának /3/ bekezdése alapján a földhivatalnak be kellett volna jegyezni. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a visszavásárlási jogot az alperes hivatalból köteles lett volna-e bejegyezni. A kérdéssel kapcsolatban osztotta az alperes álláspontját, miszerint kérelem hiányában a jog bejegyzésére az alperesnek nem volt lehetősége. A bejegyzés jogcímére a kisajátításra tekintettel nem alkalmazhatók az átruházásra vonatkozó szabályok, így az erre vonatkozó felperesi érvelés is megalapozatlan. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték az ítélet, valamint a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadták, hogy a kisajátítási határozat
20. oldalának második /helyesen első/ bekezdése alapján a visszavásárlási jogot be kellett volna jegyezni. Kifogásolták a vázrajz záradékolását is. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
21. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
22. §-át, a vázrajzot illetően a Polgári perrendtartásról szóló
23. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
24. §-át jelölték meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helyesen hivatkozott a megyei bíróság az Inytv.
25. § /1/ bekezdésének arra a rendelkezésére, ami szerint a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. Ténykérdés, hogy a határozat rendelkező része nem tartalmaz megkeresést az elsőfokú földhivatal felé a visszavásárlási jog felperesek javára történő bejegyzésére. A kisajátítást elrendelő határozat
26. oldalának utolsó bekezdésében három pontban vannak feltüntetve az átvezetendő változások. Ehhez képest a kisajátítást elrendelő határozat rendelkező részében a hatóság a
27. oldal első bekezdésében csak megállapította, hogy a felpereseket adott esetben feltételtől függően visszavásárlási jog illeti meg, erre vonatkozóan azonban bejegyzési kérelmet nem terjesztett elő. Minthogy az alperes kötve van a kérelemhez - és kérelem e vonatkozásban nem érkezett hozzá - jogszerű volt az alperes határozata és ezt a megyei bíróság helytállóan állapította meg ítéletében. A megyei bíróság helyesen utalt arra is, hogy a jelen ügyben az Inytv.
28. §-ába foglalt szerződésekre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, mert a felperesek ingatlana nem szerződéssel került állami tulajdonba, hanem hatósági határozatban foglalt kisajátítással. A bejegyzés alapja tehát nem a felek között kötött szerződés, hanem hatósági határozat, aminek alapján az Inytv.
29. §ának /1/ bekezdésében említett megkeresés született. A felperesek feltételhez kötött visszavásárlási joga nem szerződésen, hanem a Kst.
30. § /3/ bekezdésében foglaltak szerint jogszabályi rendelkezésen alapult, ezért annak megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nem szükséges. A Pp.
31. §-át is felhozták a felperesek felülvizsgálati kérelmükben jogszabálysértésként. Ez a kérelmük azért alaptalan, mert a megyei bíróság ítélete, illetőleg az ítéletben foglalt döntés kiterjedt a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre azáltal, hogy a felperesek keresete teljes egészében elutasításra került. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesek volt ingatlanrészére a tulajdonjog kisajátítási jogcímen került bejegyzésre, így az ingatlan e céltól eltérő felhasználására jóhiszemű szerzőként más nem hivatkozhat. Arra is helyesen utalt a megyei bíróság e körben, hogy a visszavásárlási jog a törvény alapján illeti meg a felpereseket, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is hatályos /Inytv.
32. § /4/ bek./. A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
33. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesek a Pp.
34. §-a alapján kötelesek megfizetni az alperes Pp.
35. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. A felperesek az illetékekről szóló
36. évi XCIII. törvény
37. §ának /1/ bekezdésébe, 39-
38. §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
39. §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
40. § /2/ bekezdése alapján kötelesek a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
41. szeptember
42. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró