Bfv.335/2010/5 – Kúria

(2)bekezdés b) pontja) vádja alól felmenti. Egyebekben a Berettyóújfalui Városi Bíróság 2.B.352/2008/

1. számú ítéletét és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 18.Bf.315/2009/
2. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. 7500 (hétezer-ötszáz) forint Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : A Berettyóújfalui Városi Bíróság a
3. február
4. napján meghozott 2.B.352/2008/
5. számú ítéletével az I. rendű terhelt bűnösségét 1 rendbeli társtettesként, vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében (Btk.
6. §

(1)bekezdés b) pontja,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja), 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás előkészületének vétségében (Btk. 274. §

(2)bekezdés) és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás előkészületének vétségében (Btk.

1. §) állapította meg. Ezért őt, mint visszaesőt - halmazati büntetésül - 4 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről. (A bíróság döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett II., III., IV. és V. rendű terheltek büntetőjogi felelősségéről is). Az elsőfokú bíróság ítéletnek - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállásának lényege szerint: Az I. rendű terhelt és négy társának tevékenysége egy román-magyar nemzetközi bűnszervezet működéséhez kapcsolódott, amelynek célja moldáv állampolgárságú migránsok Romániából - Magyarországon keresztül - Nyugat-Európába történő illegális eljuttatása volt. A magyar hálózatot egy Németországban tartózkodó, - az eljárás során fel nem deríthető - személy vezette, aki a bűnszervezet román tagjainak tevékenységét irányító személlyel és az V. rendű terhelttel tartotta a kapcsolatot. A IV. és V. rendű terheltek a bűnszervezet román tagjainak tevékenységét irányító személytől arra kaptak megbízást, hogy a Moldáviából Romániába érkező moldáv migránsok Olaszországba juttatása érdekében szervezzenek be szállítókat. A moldávok az illegális külföldre juttatásért fejenként 1500-4000 eurót fizettek. Az I. rendű terheltet - a korábban vele együtt katonáskodó, illetve a BV intézetben zárkatársa volt - a IV. rendű terhelt szervezte be. Az I. rendű terhelt pedig a III. rendű terheltet kérte fel arra, aki a szomszédjában lakó II. rendű terheltet is bevonta - hogy gépjárművezetőként vegyen részt a szállításban. Az I. rendű terhelt azt is közölte a III. rendű terhelttel, hogy az embereket egy bérelt gépkocsival kell Romániából illegálisan átszállítani, és Olaszországba továbbítani. A későbbiekben csak az egymást ismerő személyek találkoztak a kapcsolattartás érdekében: a IV. rendű terhelt az V. rendű és az I. rendű terhelttel, míg ez utóbbi a II. és III. rendű terheltekkel tartotta a kapcsolatot. Az ügylet sikeressége esetén - megállapodásuknak megfelelően - az I. rendű és a II. rendű terhelt fejenként 150 000 forintban részesültek volna, míg a II. rendű terheltet a kapott összegből fizette volna ki a III. rendű terhelt. A szállításhoz szükséges járművet az V. rendű terhelt álnéven bérelte ki, a nemzetközi árufuvarozói igazolvánnyal rendelkező sofőrök jelentkezése érdekében feladott fiktív hirdetésre az I. rendű terhelt utasításainak megfelelően - a III. rendű terhelt jelentkezett. Az I. rendű terhelt a gépkocsi kölcsönzésére, a kaucióra, tankolásra és egyéb kiadásokra 200.000 forint körüli összeget -, amelyet ő a IV. rendű terhelttől vett át - továbbá hamis munkáltatói szerződéseket adott át a III. rendű terheltnek. A III. rendű terhelt saját nevére kikölcsönözött zárt rakterű gépkocsival a magyar-román határra indult. Útközben telefonon az I. rendű terhelt a IV. rendű terhelttel tartott a kapcsolatot, míg az, hogy a IV. rendű terhelt az V. rendű terhelttel egyeztetett volna - kétséget kizáróan nem volt megállapítható. A bűnszervezet román tagjainak tevékenységét irányító személy utasítására a már hetek óta Romániában tartózkodó 19 moldáv migráns személyt egy panzióban helyezték el. Innen kellett az irányító személy magyar állampolgárságú embereinek elszállítani őket. Ennek érdekében a IV. és az V. rendű terheltek személygépkocsival a román határ felé indultak, az I., II. és III. rendű terheltek pedig a határátkelőhöz utaztak. A szállításra szánt járművön olyan átalakítást végeztek, amely azt a látszatot keltette, hogy a kocsi egy rendszeresen fuvarozó cég járműve, a plomba elhelyezése érdekében pedig a gépkocsit négy helyen megfúrták. A gépkocsit indító kulccsal együtt nyitott állapotban a panzió előtt hagyták, amelyet egy ismeretlen személy vezetett a beszállítás helyszínéig. A panzióból a közeli határba szállított, összesen 14 moldáv állampolgárt a jármű rakterében elhelyezték, és azt plombával lezárták. Ez alatt az I. rendű terhelt a IV. rendű terhelttel, ez utóbbi az V. rendű terhelttel, ő pedig a Németországban tartózkodó irányító személlyel folyamatos kapcsolatot tartott. A panzió elől az V. rendű terhelt saját gépkocsijával távozott, őt követte a III. rendű terhelt által vezetett és a járműben utasként tartózkodó II. rendű terhelt, valamint a raktérben 14 személyt szállító jármű, míg az I. rendű terhelt a IV. rendű terhelt gépkocsiján hagyta el a helyszínt. A III. rendű terhelt az indulás előtt az I. rendű terhelttől vette át egy kék mappában a hamis nemzetközi és belföldi árufuvarozói igazolványokat, továbbá azt a nemzetközi fuvarlevelet, amely szerint mobiltelefonokat szállítanak (elsőfokú ítélet
2. oldal második bekezdés). A román hatóságok értesítése alapján a határátkelőhelyen végzett ellenőrzés során a migránsokat szállító járművet feltartóztatták. Az egyik személynél 8 olyan román személyi igazolványt találtak, amelyek a járműben utazó moldáv állampolgárok fényképét, de más ismeretlen román személyek adatait tartalmazta. A határátlépésekor a III. rendű terhelt a valótlan tartalmú nemzetközi fuvarlevelet átadta az ellenőrzést végző személynek, a hamis nemzetközi és belföldi árufuvarozói igazolványokat magánál tartotta (elsőfokú ítélet
3. oldal negyedik bekezdés). A panzióban hátrahagyott 5 moldáv személyt akkor fogták el, amikor őket román állampolgárok illegálisan megpróbálták a határon áthozni. Romániában a bűnszervezet tagjai közül 40 személyt állítottak elő, közülük 25 fő előzetes letartóztatását rendelték el. Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján az I. rendű terhelt bűnösségét 1 rendbeli a Btk.
4. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott, de a

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai szerint minősülő és büntetendő bűnszervezetben, vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettében, továbbá 2 rendbeli a Btk. 21. §

(2)bekezdésére figyelemmel, mint bűnsegédet mondta ki bűnösnek a Btk. 274. §

(2)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő közokirat-hamisítás előkészületének vétségében, valamint 1 rendbeli a Btk.

1. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás vétségében. A cselekménnyel kapcsolatos jogi indokolásában a bíróság - a Legfelsőbb Bíróság 4/
2. számú Büntető Jogegységi határozatának
3. pontjában és a Btk.
4. § 8) pontjában írtakra figyelemmel kifejtette, hogy az I. rendű terhelt - és társai is - egy ténylegesen működő bűnszervezethez kapcsolódva, illetve annak keretei között követték el a bűncselekményt. A végrehajtás körülményeiből, mások megelőző vagy további láncolatos tevékenységét feltételező jellegéből, a szükségszerűen, ezért előre láthatóan bekövetkező eseményekből az összehangolt működés is megállapítható. A bűncselekménybe további személyeket is beszervező, a bűnszervezeten belüli hierarchiában magasabb szinten tevékenykedő elkövetőkkel is kapcsolatot tartó az I. rendű terhelt - miként a IV. és az V. rendű terheltek is - tudomással bírt arról, hogy a terhükre rótt bűncselekmény több személy összehangolt magatartásán alapul (elsőfokú ítélet
5. oldal). A másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a
6. december
7. napján nyilvános ülésen meghozott 18.Bf.315/2009/
8. számú ítéletével az I. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy az embercsempészés bűntetteként értékelt cselekmény megnevezését helyesbítette (Btk.
9. §

(1)bekezdés b) pont, a

(2)bekezdés a), b) pont) és a büntetést, mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak. A jogerős ügydöntő határozat ellen a az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését, végül a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A felülvizsgálatra okot adó, abszolút hatályú eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az elsőfokon eljáró helyi bíróság a Be. 16. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabályt megsértve, hatáskör hiányában, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben járt el (Be. 373. §

(1)bekezdés II. c) pontja). Ehhez kapcsolódóan vitatta az eljáró ügyészség hatáskörét és a vád törvényességét is (Be. 373. §

(1)bekezdés c) pontja). A felülvizsgálati indítvány jogi érvei szerint a terhére megállapított bűncselekmény 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A halmazatra figyelemmel a büntetési tétel a felével emelkedik, e felemelt büntetési tételt kell a Btk. 98. §

(1)bekezdésének megfelelően a kétszeresére emelni, így a büntetési tétel felső határa 15 év. Mindemellett állította, hogy az embercsempészés bűntettét nem követte/követhette el, mert nem tudott a migránsok továbbmaradási szándékáról, miként arról sem, hogy a jogellenesen belföldön tartózkodó migráns személyek tovább kívánnak utazni. Az államhatár jogellenes kifelé történő átlépéséhez pedig - nem nyújtott segítséget. Az eljáró bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette embercsempészés bűntettének a terhére rótt cselekményt. A helyes minősítés jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése (Btk. 214/A. §.). A törvénysértő minősítés törvénysértően súlyos büntetés kiszabását eredményezte (Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja). Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatok tanácsülésen történő hatályon kívül helyezését, az indítvány elbírálásáig a határozat végrehajtásának felfüggesztését, illetve a büntetés félbeszakítását és védő kirendelését, valamint költségmentesség engedélyezését is kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1262/

1. számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva a sérelmezett határozatok hatályában tartását indítványozta. Az indítványnak a hatáskör hiányával összefüggő hivatkozását tévesnek ítélte. Rámutatott, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás támadása tilalmának megsértésével hivatkozik az I. rendű terhelt indítványában arra, hogy nem tudott a migránsok továbbmaradási szándékáról, illetőleg nem vett részt az embercsempészésben. Az eljárt bíróságok nem sértettek anyagi jogszabályt az I. rendű terhelt cselekményének minősítésekor és a kiszabott büntetés is törvényes. Az I. rendű terhelt védője a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Kifejtette, hogy önmagában a többes részvételből nem következik a bűnszervezethez megkívánt szervezettség, és minden kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy a román és a magyar elkövetői kör összekapcsolódott. Az I. rendű terhelt felszólalásában arra hivatkozott, hogy a bíróság a nyomozati anyagot minden kritika nélkül elfogadta és megalapozatlan következtetésre jutott. Vitatta a bűnösségét. Az írásbelivel egyezően fenntartott indítványát az alapeljárásban kirendelt védője mulasztásainak sérelmezésével egészítette ki. Az I. rendű terhelt cselekményével összefüggésben a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontjában írt eljárási törvénysértésre hivatkozást a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság hatáskörét túllépte (Be. 373.§

(1)bekezdés II. c) pont). A Be. 16. §-ának

(1)bekezdés a) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. E rendelkezés szempontjából a Btk. különös része szerinti büntetési tétellel fenyegetettség az irányadó, az egyéb büntetéskiszabási körülményektől (halmazati büntetés, többszörös visszaesés, bűnszervezetben való elkövetés) függetlenül. Ebből következően az eljárt bíróságok a büntetőeljárási törvény hatásköri szabályait nem szegték meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt vizsgálva megállapította, hogy a tényállással, a bírói bizonyítással összefüggő kifogások a sérelmezett határozat érdemi felülvizsgálatát nem alapozzák meg, az a törvényben kizárt. A Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően a tényállás megállapításánál elfogadott bizonyítékok és azok mérlegelése nem vitatható. Ezért az előzőekben idézett szigorú törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az ítéleti tényállás vélt vagy valós megalapozatlanságát támadó, a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok értékelését kifogásoló felülvizsgálati indítvány alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállásában a bíróság rögzítette, hogy a terheltek - legalább három személy - egy olyan összehangoltan működő csoportban tevékenykedtek, amelynek célja vagyoni haszonszerzés végett külföldi személyek meg nem engedett módon az államhatáron való átjuttatása volt, és a román magyar nemzetközi bűnszervezet működéséhez kapcsolódott. Az I. rendű terheltnek a tényállásban részletezett magatartásából arra vonható következtetés, hogy tisztában volt azzal, hogy egy összehangoltan működő csoport teszi lehetővé külföldi állampolgárok illegális átsegítését az ország határán. A III. rendű terhelttel ő közölte, hogy az embereket egy bérelt gépkocsival kell Romániából illegálisan átszállítani és Olaszországba továbbítani. Az ő utasításának megfelelően jelentkezett a fíktív újsághirdetésre a III. rendű terhelt, amikor nemzetközi árufuvarozói igazolvánnyal rendelkező gépkocsivezetők jelentkezését kérték. Végül az I. rendű terhelttől vette át egy mappában a hamis nemzetközi és belföldi árufuvarozói igazolványokat és a mobiltelefonok szállítását igazoló nemzetközi fuvarlevelet is. Ezért az I. rendű terheltnek a tudattartalmára vont következtetés téves voltára hivatkozás valójában az irányadó tényállás támadását jelenti. A Legfelsőbb Bíróság a 4/2005. büntető jogegységi határozata mellett több eseti döntésében (EBH. 2005/1288., EBH.2006/1385.) kifejtette, hogy a bűnszervezetben elkövetés az embercsempészés esetében is megállapítható azzal szemben, aki eseti jelleggel, akár egyetlen cselekményt valósít meg. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt a vele közvetlenül kapcsolatban álló elkövetők szerepét ismerve, nem elszigetelten valósította meg a bűncselekményt. Tudata a konkrét bűncselekmény tényállásszerűségén túlmenően átfogta a bűnszervezet Btk. 137. § 8.) pontjában meghatározott fogalmi ismérveket. A bűnszervezet léte megállapítható akkor is, ha - a hosszabb időre szervezett és összehangoltan működő - legalább három főből álló csoport beleértve a büntetendő előkészületet és a kísérletet is - még egyetlen cselekményt sem követett el, de több, a törvényben meghatározott súlyú bűncselekmény elkövetése a célja (BH.2008.139.). Az ügyben eljárt bíróság a bűnszervezet meglétére helytállóan következtetett, és annak a törvényben meghatározott következményeit az I. rendű terhelt tekintetében is helyesen alkalmazta. A Btk. 18. §

(1)bekezdése szerint, ha a törvény külön rendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik. A Btk. 274. §

(2)bekezdése a közokirat-hamisítás

(1)bekezdés a.) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet büntetni rendeli. A közokirat-hamisítás

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaiban meghatározott elkövetési magatartása a hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása, a hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokirat felhasználása. A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt egy mappában az elindulást megelőzően átadta a III. rendű terheltnek a hamis nemzetközi és belföldi árufuvarozói igazolványokat, illetve azokat megmutatta neki. A III. rendű terhelt a határátlépéskor ezeket magánál tartotta. Az ítéleti tényállás arra nézve nem tartalmaz adatot, hogy az árufuvarozói igazolványok készítésében, tartalmának meghamisításában az I. rendű terhelt bármilyen formában részt vett volna. A hamis közokiratokat a III. rendű terhelt sem használta fel, hanem csupán magánál tartotta, ezáltal a 2 rendbeli közokirathamisítás előkészületének vétségét valósította meg. A tettesnek az alapcselekményét legalább a kísérleti szakaszba kell eljuttatnia ahhoz, hogy a részes (felbujtó, bűnsegéd) büntetőjogi felelősségre vonására sor kerülhessen. Mindezekre figyelemmel az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás előkészületének vétségében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történt. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és az I. rendű terheltet a Btk. 276. §

(2)bekezdésébe ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás előkészületének vétsége miatt ellene emelt vád alól - a Be.6. §

(3)bekezdés a) pontjának

1. fordulatára figyelemmel a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján - felmentette. A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A terhelttel szemben jogerősen - halmazati büntetésként - kiszabott 4 év 6 hónapi fegyházbüntetés a terhére megállapított súlyosabb megítélésű bűncselekmények miatt, a felmentő rendelkezés ellenére sem törvénysértően súlyos. A kifejtettekre tekintettel megtámadott határozatot a fenntartotta. a Legfelsőbb Bíróság egyebekben a Be. 426. § alapján hatályában A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 429. §

(1)bekezdésén alapul. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen a Be. 3. §

(4)bekezdése szerint a fellebbezés, a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat kizárt. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul (Be. 418. §

(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §

(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,

1. június
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné