alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 10.K.27.115/2009/6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 131.000 (százharmincegyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
adóhatóság a felperesnél 2003-2006 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás bevallások utólagos vizsgálatát végezte. A felperes - kiadásainak forrásaként - hivatkozott egy 2003. április 28-án kapott, Ausztriában élő magánszemélytől származó 5 millió Ft-os kölcsönre.
adóhatóság a kölcsönadó személy megkeresett hatóság útján tett meghallgatását követően a kölcsönt forrásként nem fogadta el, és a felperes terhére összesen 2.181.893 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. március 6-i határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében
alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kölcsönnyújtás körülményei ellentmondásosak,
érintettek nem adtak magyarázatot arra, hogy
adott időszakban a pénzt hol és mikor váltották forintra, hol mikor hozták be
országba. A fentiek ellentmondásossága és bizonyítatlansága folytán a bíróság a kölcsönnyújtás tényét hitelt érdemlően bizonyítottnak nem fogadta el. Utalt arra, hogy
adóhatóság a tényállást teljes körűen feltárta, ezért ugyanazon személyek ismételt tanúkénti meghallgatása szükségtelen. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes
adózás rendjéről szóló
adóhatósági eljárásban, mind a bíróság előtt okiratokkal támasztotta alá a kiadásai forrásaként hivatkozott kölcsönügyletet. A bírósági eljárásban több alkalommal indítványozta a tanúk meghallgatását, ennek ellenére a bíróság a tanúkat nem hallgatta meg. Utalt arra, hogy a jogerős ítéletben hivatkozott ellentmondások feloldása érdekében kérte a tanúk meghallgatását, amelyre a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükség volt. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tájékoztatta a felperest a Pp. 3. §
alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte előadva, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében új előadást nem tett, új tényt, bizonyítékot nem terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy a felperes által kért tanúk ismételt meghallgatásától további eredmény nem várható. Amennyiben a tanúk korábbi előadásukat megváltoztatnák, úgy
ok hitelessége válna kérdésessé.
alperes hivatkozott arra, hogy a felperes
egész eljárás során jogi képviselővel járt el, és
adóhatósági jegyzőkönyvben
adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek
adó alapját valószínűsítik.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. A
adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig
eljárásra a VII. fejezetben foglalt rendelkezések
irányadók.
adóhatóság
adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát
adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha
adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett.
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. A
adóhatóság a tényállás tisztázása során
adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével -
adózó terhére nem értékelhető. A felperes felülvizsgálati kérelmében
t sérelmezte, hogy
adóhatóság megyei bíróság által elfogadott becslése - amely figyelmen kívül hagyta a felperes kölcsönszerződésből származó forrását - nem a valós adóalapot valószínűsíti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002.29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996.505.).
adóhatósági iratok között rendelkezésre állt B. L. nyilatkozata, amelynek 12. pontjából kitűnik, hogy a nyilatkozattevő állítása szerint a pénz átadására Gy-ben forintban, 10.000-es címletekben került sor. A felperes
adóhatóság előtt történt meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a pénzösszeg átadás-átvétel fizikai megtörténtét csak a szerződéssel tudja bizonyítani. A meghallgatott tanúk vallomása alapján
adóhatóság jegyzőkönyvében a kölcsönügylettel kapcsolatban több ellentmondást rögzített. E szerint a tanúvallomások eltértek a tekintetben, hogy a pénz átadásakor jelen volt-e a kölcsönadó barátnője. Ugyancsak eltérés mutatkozott a tekintetben, hogy a pénz visszaadásánál Sz. T. jelen volt-e vagy sem. Ellentétesen nyilatkozott a kölcsönadó tanúmeghallgatása, illetve megkeresés útján történő nyilatkozattétele során a tekintetben, hogy a kölcsönszerződés másolata rendelkezésére áll-e vagy sem (adóellenőrzésről készült jegyzőkönyv 3. és 4. oldala). A fenti megállapításokat
első fokú adóhatósági határozat indokolása is tartalmazta, valamint
alperes határozatának indokolása is megismételte. A felperes ezzel összefüggésben kérte a tanúk ismételt meghallgatását hangsúlyozva, hogy nem további, eddig fel nem tárt előadásra irányulnak, hanem a bíróság tényállás tisztázását kívánják elősegíteni (2009. július 2i tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldala). A megyei bíróság
előzőekben ismertetett körülményekre utalt vissza akkor, amikor ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy osztja
alperesnek a kölcsön körülményeinek ellentmondásosságára való hivatkozását. Ezen túlmenően a megyei bíróság a tényleges pénzmozgás igazolásának hiányára utalt akkor, amikor kifejtette, hogy sem a pénz behozatalára, sem átváltására vonatkozó hitelt érdemlő bizonyíték nincs. A fenti ellentmondásokat a bíróság jelentős mértékűnek értékelte, ezért a kölcsönnyújtás tényleges megtörténtét nem fogadta el hitelt érdemlően bizonyítottnak. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy hitelt érdemlőnek
olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen
onosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva illetve más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény alátámasztására, kétséget kizáró bizonyítására. Ebből következően nyilatkozat illetve tanúvallomás csak akkor fogadható el hitelt érdemlő bizonyítékként, ha ellenőrizhető, egyértelműen
onosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva, vagy más adatokkal is egybe vetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény kétséget kizáró bizonyítására (Kfv.I.35.090/2006/5.). Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet nem ellentétes sem
ellenőrzés célját meghatározó rendelkezéseivel, sem a Pp. 163. §
adóhatóság által megállapított ellentmondásokat olyan jelentősnek tekintette, amely kizárta a kölcsönügylet tényleges megvalósulásának hitelt érdemlően bizonyított tényként való elfogadhatóságát. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 3. §
ellenőrzési jegyzőkönyvből és
adóhatósági határozatok indokolásából kitűnően tisztában volt
eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.