alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.21.913/2009/11. sorszámú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 451.700 (négyszázötvenegyezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
első fokú adóhatóság a felperesnél 2003-2006 évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Ennek eredményeként a felperes terhére 2003 és 2005 évre összesen 7.528.071 Ft adóhiányt állapított meg, kötelezte tovább 3.764.035 Ft adóbírság és 3.224.015 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Megállapította, hogy a felperesi adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, így
adózás rendjéről szóló
adó alapját becsléssel állapította meg.
alperes 2899680242 számú határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta, nem tekintette hitelt érdemlően bizonyítottnak, hogy a felperes
N. Kft. (továbbiakban Kft.) részére
alperesi határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására kötelezését kérte
zal, hogy a tényállást nem tisztázta,
adózó javára szolgáló tényeket nem tárta fel, jogszabálysértően mellőzte
indítványozott tanú meghallgatását. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok hitelt érdemlően bizonyítják a tagi kölcsön nyújtásának és visszafizetésének tényét.
első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a becslési eljárással kapcsolatban hivatkozott
109. §
onosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva vagy más adatokkal egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény alátámasztására is. A vitatott tagi kölcsönnel kapcsolatban
első fokú bíróság tanúként hallgatta meg dr. N-t, a Kft. volt ügyvezetőjét, illetve L. T-t, aki a 2005-ös elszámoló okiratot egyedüli tanúként aláírta. A bizonyítékok egybevetése alapján
volt
álláspontja, hogy a kölcsönszerződéssel,
elszámoló okirattal, illetve a kiadási bizonylattal alátámasztani kívánt kölcsönügylet megtörténte a valóságban nem ellenőrizhető. A felperes a kölcsön forrását nem jelölte meg, a Kft. adóbevallása a kölcsön összegét nem tartalmazta, a kölcsön visszafizetéséről a Kft-től egyéb bizonylat nem volt beszerezhető, a kölcsön visszafizetése időpontjában a Kft. adóbevallást nem nyújtott be.
első fokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és
első fokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, mivel ítélete iratellenes, téves és okszerűtlen; nem felel meg
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Becslési eljárás nem csak akkor folytatható le, ha
adózónál tényleges vagyongyarapodás tapasztalható (pl: ingatlan, jelentős értékű ingóság), hiszen a nem adózott jövedelmét egyéb célra is fordíthatja (pl: tagi kölcsön nyújtás, külföldi utazás). A lényeg, hogy a kiadásai nincsenek arányban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével.
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Pp. 324. §
okat a bíróság valónak fogadja el.
Art. és a Pp. szabályai alapján tehát egyértelműen a felperest terhelte a bizonyítás lehetősége illetve kötelessége. A bizonyítás lényege, hogy most már
adózó érdekkörébe áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége
adózó hátrányára esik. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúk vallomását, a bizonyítékokat a Pp. 206. §
általa hivatkozott tagi kölcsön nyújtását, és visszafizetését hitelt érdemlően nem igazolta. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhatja, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján -
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során - a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 221. §
okat egyenként és összességében is értékelte. Külön is rámutatott arra, hogy a Kft. rendelkezésre álló iratanyaga, és bevallásai nem igazolják a felperes állításait. A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége. A Kft. iratanyaga és bevallásai egyébként rövid lejáratú tagi kölcsönt sem igazolnak. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §
alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.