← Magyarország

Bhar.426/2010/5 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.426/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. szeptember hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A lopás bűntette és más bűncselekmény miatt ....és társa ellen indított büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bf.166/2010/
  4. számú
  5. évi április hó
  6. napján kihirdetett ítéletét a fellebbezéssel érintett II.r. vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban 3.000 (Háromezer) Ft merült fel. II.r. vádlottat terhelő bűnügyi költség Indokolás: A Szolnoki Városi Bíróság
  7. október hó
  8. napján kihirdetett 5.B.592/2008/
  9. számú ítéletével a Kunszentmiklósi Városi Bíróság
  10. november hó
  11. napján jogerőre emelkedett 6.B.111/2007/
  12. sorszámú határozatának próbára bocsátást kimondó rendelkezését II. r. vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. Kimondta, hogy I. r. és II. r. vádlottak bűnösök 1-1 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében (Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés I. fordulata). Ezért a városi bíróság az I. r. vádlottat 330 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 300 forintban állapította meg, kimondta, hogy az így kiszabott 99 000 forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 330 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezért - és a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 6.B.111/2007/4. sorszámú határozatával megállapított társtettesként elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 271. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a.) pontja) miatt is - halmazati büntetésként - a II. r. vádlottat 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 300 forintban állapította meg. Kimondta, hogy az így kiszabott 90 000 forint pénzbüntetést - meg nem fizetés esetén - 300 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A városi bíróság az I. és a II. r. vádlottakat az ellenük 1-1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének vádja alól (Btk. 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat d.) pont) felmentette. Az I. és a II. r. vádlottakkal szemben a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette. Kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére részbeni felmentésük miatt, megalapozatlanság okából az ítélet hatályon kívül helyezése végett jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és védője és fellebbezést. II. r. vádlott védője felmentés érdekében jelentettek be A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét, társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletében, míg a lopás vétsége kísérleteként értékelt cselekményt társtettesként elkövetett lopás bűntette kísérletének minősítse. Indítványozta a vádlottakkal szemben a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezés és II. r. vádlott vonatkozásában a próbára bocsátás megszüntetésére vonatkozó rendelkezés mellőzését, az 5.Bk.722/2009. számú büntetőügy elkülönítését, és a vádlottakkal szemben halmazati büntetésként végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2010. április hó 6. napján megtartott nyilvános ülésen a Szolnoki Városi Bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 6.B.111/2007/4. számú határozatának a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére és a próbára bocsátás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést II. r. vádlott vonatkozásában mellőzte. I. r. és II. r. vádlottak bűnösségét 1-1 rb. tástettesként elkövetett lopás bűntette kísérletének (Btk. 316. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés II. fordulat d.) pontja,
(4)bekezdés b/1.) pontja) minősítette és bűnösségüket 1-1 rb. társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletében (Btk. 316. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés II. fordulat d.) pontja) állapította meg. Az I. és II. r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket halmazati büntetésül tekintette kiszabottnak. A szabálysértés miatti eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a II. r. vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az I. és a II. r. vádlottak vonatkozásában kimondta, hogy az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthetnek be, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság részére kell megküldeniük. A másodfokú bíróság ítélete ellen II. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést, az elsőfokú ítéletnek megfelelő minősítés megállapítása végett. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette és ugyancsak tudomásul vette az ítéletet vádlott, továbbá védője. I. r. A Fellebbviteli Főügyészség átiratában a másodfokú bíróság által megállapított tényállás pontosítására tett indítványt, illetőleg a II. r. vádlott esetében a bűncselekmények megnevezésének a pontosítására. A Be. 386. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével olyan vádlott bűnösségét állapította meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette. Az előbbiekből következően a II. r. vádlott védője által előterjesztett másodfellebbezés joghatályosnak tekintendő. A Debreceni Ítélőtábla másodfokú bíróság ítéletét az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárással együtt a Be. 387. §
(1),
(2)és
(4)bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta II. r. vádlottra vonatkozóan és megállapította, hogy az első és másodfokú bíróságok a perrendi szabályok betartásával jártak el az ügyben. A másodfokú bíróság túlnyomó részt helyesen pontosította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján. A Be. 388. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti. A hivatkozott törvényhely figyelembe vételével szükségessé vált a másodfokú bíróság határozatában a
  1. oldalon alulról a
  2. bekezdést mellőzni. A második oldal utolsó bekezdésében pontosítandó, hogy ... tanú volt az, aki előadta, hogy a vádlottak nem csak az ajtót próbálták megnyitni, hanem „a kocsinak támaszkodnak és ráncigálják a kocsiajtót, én csak azt hallottam, hogy feszegetik a kilincset”. A megyei bíróság ítéletének
  3. oldala alulról
  4. bekezdésében az a kiegészítés tüntetendő fel, hogy miután kézzel feszegették az elkövetők az ajtót, az nem nyílt ki. Az így kiegészített, illetőleg pontosított tényállás most már a harmadfokú eljárásban irányadó. A Be.
  5. §
(4)bekezdésében taglaltakra tekintettel az ítélőtábla az ügyben a Be. 392. §
(2)bekezdése szerint nyilvános ülést tűzött ki a II. r. vádlottnak a Be. 394. §
(2)bekezdésében biztosított személyes jelenlét és védekezési joga teljes körű érvényesülése érdekében. A bejelentett fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság eljárása során kimerítően vizsgálta II. r. vádlott büntetőjogi felelősségének a kérdését, jogi következtetései helytállóak, így megalapozottan került sor a II. r. vádlott bűnösségének a megállapítására. A megyei bíróság e vádlott bűnösségére levont következtetése körében indokolási kötelezettségének teljes körűen eleget tett. Az ítélőtábla osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a dolog elleni erőszak minden olyan elkövetési magatartás során megvalósul, amikor a megszerzést megnehezítő vagy gátló akadály leküzdése rendeltetés ellenes módon történik, még akkor is, ha ez nem igényel nagy erőkifejtést. Nem bír tehát relevanciával az, hogy az elkövető a bejutáshoz eszközt használ-e, vagy a saját testi erejével akarja leküzdeni a megszerzést nehezítő fizikai akadályt. Jelen ügyben a végrehajtott elvételi mód, a gépjármű ajtajának kézzel történő feszegetése állagsérelmet nem okozott és nagy erőfeszítést sem igényelt. Az előbbiekben kiemeltek tükrében a tehergépkocsi ajtajának kézzel történő feszegetése a dolog elleni erőszak megállapítására alkalmas. A megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is helyesek és törvényesek a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában. Megalapozott tényállás esetén a felmentésre irányuló fellebbezés a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán eredményre nem vezethet a harmadfokú eljárásban. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 397. § I. fordulata alapján a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 397. § I. fordulata alapján a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 396. §
(2)bekezdése szerinti végzéssel helybenhagyta. Végzésének indokolása a Be. 396. §
(3)bekezdésén alapszik. Debrecen,
  1. szeptember
  2. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2.Bf.166/2010/
  3. számú ítélete II. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. szeptember
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.