SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.201/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- október
- napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET : A testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Békés Megyei Bíróság
- április
- napján kihirdetett 13.B.379/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: Az eljárás során lefoglalt, helyesen a Békés Megyei Bíróság Gazdasági hivatalánál Bj.I.41/2009/
- tételszám alatt kezelt kést e l k o b o z z a . A vádlott által
- október 14-től
- április 6-ig előzetes fogvatartásban töltött időt s z á m í t j a b e a kiszabott szabadságvesztésbe. Egyebekben az elsőfokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a . Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 34.972.-(harmincnégyezerkilencszázhetvenkettő/ Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Békés Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívása szerint. Megállapítja, hogy a vádlott személyi igazolványának száma: (szig. szám). Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés és
(6)bekezdés
- fordulat], amelyért 1 év börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 1 év eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést felmentés végett. A fellebbviteli főügyészség írásbeli indítványában a tényállás részbeni felderítetlenségére hivatkozással bizonyítás felvételét, az orvosszakértői vélemény kiegészítését indítványozta a szúrcsatorna hosszára, a sérülési mechanizmusra, illetve arra nézve, hogy a sértett
- október
- és
- napján történt kihallgatásakor gyógyszerek hatása alatt állhatott-e, és ha igen, az a tanúzási képességét befolyásolhatta-e. A bizonyítás felvételét követően az ügyész perbeszédében a tényállás kiegészítését és helyesbítését, a jogi indokolás kiegészítését, a vádlott tulajdonát képező kés elkobzását, az előzetes letartóztatás szabadságvesztésbe történő beszámítása végső időpontjának a megállapítását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezések alaptalanok, a fellebbviteli főügyészség indítványa mindenben alaposnak bizonyult. Az ítélőtábla a Be.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva az ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértéstől mentesen folytatta le a tárgyalást. Tényállás-felderítési kötelezettségének is túlnyomórészt eleget tett. Nem tisztázta ugyanakkor a sértetti sérülés szúrcsatornájának a hosszát. A nyomozás során beszerzett orvosszakértői vélemény keletkezésekor (amely szerint a szúrcsatorna legalább 2-4 cm hosszú volt) nem állt még rendelkezésre a nyomszakértői vélemény, amely utóbbi szerint a szúrcsatorna 8 cm hosszú. Az elsőfokú bíróság ezen ellentmondás feloldása nélkül állapította meg tényállásában a szúrcsatorna hosszát, amely ezáltal megalapozatlan volt. Az elsőfokú bíróság továbbá elmulasztotta nyilatkoztatni az orvosszakértőt a vádlott és a sértett tárgyaláson tett vallomásában előadott sérülési mechanizmusra (illetve az elsőfokú bíróság által a tárgyaláson lefolytatott „bizonyítási kísérlet"-re) vonatkozóan, továbbá a sértettnek a nyomozás során tett vallomása idején esetlegesen fennálló gyógyszeres befolyásoltsága tekintetében tett megállapítása (ítélet
- oldal
- bekezdése) egyrészt minden ténybeli adatot nélkülözött, másrészt okszerűen nem zárta ki az esetleges befolyásoltságot. Ezért a másodfokú bíróság - osztva a fellebbviteli főügyészség indítványát bizonyítást vett fel, s a fenti kérdések vonatkozásában elrendelte az orvosszakértői vélemény kiegészítését. A kiegészítő szakvélemény szerint - figyelemmel arra, hogy az orvosi iratok konkrétan a szúrcsatorna hosszát nem jelzik - orvosszakértőileg csak az valószínűsíthető, hogy a szúrcsatorna hossza legalább 2-4 cm volt. A sérülés kialakításához egy közepes erejű heggyel, éllel rendelkező eszközzel történő megszúrás volt szükséges, amely esetén a kés markolati részét megfelelő erővel, szilárdan kellett az elkövetőnek kézben fognia, és valószínűsíthetően aktív előre felé irányuló, szúró mozdulatot kellett végeznie. Igen életszerűtlen, hogy késbe történő beledőlés vagy beleesés esetén a sérült személy akkor is a késpenge felé irányuló mozdulatot végezzen, amikor a sérülés kezdeti fázisa után (amikor csak a bőrfelületet sérti meg a kés) már heves szúró fájdalmat kell éreznie. A sértett
- október 14-én gyógyszert nem kapott,
- október 15-én pedig csak a szokványos napi beadható gyógyszermennyiség alsó határához közelebb álló olyan gyógyszereket kapott, amelyek mellett a tanúvallomás tételére képes lehetett. A fentiek alapján a másodfokú bíróság - a Be.
- §
(2)bekezdésben foglalt azon alapvető rendelkezésre is figyelemmel, amely szerint „A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére." - akként helyesbítette a tényállást, hogy a kés legalább 2 cm mélységbe hatolt be a sértett testébe (ítélet
- oldal
- bekezdés). Helyesbítette ezen túlmenően a tényállást azzal, hogy a sértett részletezett pszichiátriai jellegű megbetegedései
- október 13-án álltak fenn (ítélet
- oldal). A sértett a vádlott magatartása következtében 1 cm széles szúrt sérülést szenvedett, s a sikeres műtéti beavatkozás és szövődménymentes gyógyulásra figyelemmel a tényleges gyógytartam 3 hét volt. Kiegészítette továbbá a tényállást azzal, hogy a sértett megbocsátott a vádlottnak. Az elsőfokú bíróság egyebekben a vád elbírálásához szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette, s az általa megállapított tényállás a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel [Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja] együtt megalapozottnak bizonyult. A beszerzett bizonyítékokat - a szúrcsatorna hosszára vonatkozó és a fentiek szerint helyesbített indokolással (ítélet
- oldal
- bekezdés) - egyenként és összességükben is értékelte. Részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékot mennyiben és miért fogadott vagy utasított el a tényállás-megállapítás során, miért fogadta el a vádlott és a sértett nyomozati vallomását a tárgyaláson tett vallomásaikkal szemben. Indokolása okszerűnek és az iratok tartamával egyezőnek bizonyult, ezáltal az ítélőtábla számára is irányadó volt, s a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A megalapozott tényállás képezte az alapját a másodfokú felülbírálatnak. Az elsőfokú bíróság a tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a felmentést célzó fellebbezések alaptalanok voltak. A másodfokú bíróság osztotta ugyanakkor a fellebbviteli főügyészség álláspontját, amely szerint az elsőfokú bíróság adós maradt a jogi indokolás során a vádlott tudattartalmára vonatkozó megállapításokkal, s ezért azt az alábbiak szerint pótolta: Tekintettel a vádlott által támadott testtájékra, amely létfontosságú szerveket rejt, továbbá a cselekmény eszközeként használt késnek az élet kioltására is alkalmas jellegére, a szúrás erejére, valamint a vádlottnak a cselekmény közbeni kijelentésére („ez milyen érzés"), az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a vádlott szándéka testi sértés okozására irányult. Ugyanakkor a tudatában az is felmerült, hogy magatartásával akár életveszélyt okozó sérülés is létrejöhet, s cselekményét ezen következménybe belenyugodva (eshetőleges szándékkal) valósította meg. Ezen indokolás mellett a cselekmény jogi minősítése helytállónak bizonyult. A büntetés kiszabása során a bűnösségi körülményeket túlnyomórészt helyesen sorolta fel a megyei bíróság, s azt a másodfokú bíróság mindössze annyiban pontosította, hogy mellőzte a súlyosító körülmények közül a kés különösen veszélyes jellegére hivatkozást, minthogy ez a körülmény csak azon eszközök használata esetén súlyosító, amelyekkel szembeni védekezés lehetősége kizárt vagy korlátozott (Legfelsőbb Bíróság
- számú Irányelv IV.
- pontja), márpedig a vádlotti kés nem minősül ilyennek. A megyei bíróság által az enyhítő rendelkezés teljes kimerítésével kiszabott börtönbüntetés törvényes nemű és mértékű, amely figyelemmel az okozott életveszély közvetlen jellegére, a bűnösség fokára és a bűnösségi körülmények számára, súlyára, mindenképpen szükséges a büntetés törvényi céljainak (Btk.
- §) az eléréséhez, s a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére nem kerülhetett sor. A fő- és mellékbüntetés tartamának enyhítésére pedig törvényes lehetőség sem volt. Figyelemmel arra, hogy az elkövetés eszköze a vádlott tulajdonát képezte, ezért a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont
- fordulata alapján az elkobzását kellett volna az elsőfokú bíróságnak elrendelnie. A megsemmisítésre vonatkozó rendelkezést a másodfokú bíróság ennek megfelelően megváltoztatta (egyben helyesbítette azon megállapítást, hogy jelenleg hol és milyen számú bűnjeljegyzéken történik az adott bűnjel kezelése). Tekintettel pedig arra, hogy a megyei bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztésbe történő beszámításakor elmulasztotta megjelölni a beszámított idő utolsó napját, ezért azt az ítélőtábla pótolta. A másodfokú bíróság a fenti megváltoztató rendelkezéseit a Be.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva hozta meg, míg az ítélet egyéb rendelkezéseit - annak helyességénél fogva - a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdése és a 338. §
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére, s végezetül a Be. 258. §
(2)bekezdés b) pontja és a 117. §
(1)bekezdése alapján pótolta a vádlott személyazonosító okmánya számának a feltüntetését. A további fellebbezési jog kizártságának a megállapítása a Be.
- §-án alapul. Szeged,
- október
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. Dr.Mezőlaki Erik sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr.Cserháti Ágota sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.201/2010/
- számú ítélete és a Békés Megyei Bíróság 13.B.379/2009/
- számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- október
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke