Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.241/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a Lantainé dr. Palotás Ildikó ügyvéd (1016 Budapest, Zsolt u. 6/c. I. em. 2-3.) által képviselt .......... (..............) felperesnek a dr. Horváth István ügyvéd (1012 Budapest, Várfok u. 14.) által képviselt ............... (..............) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március 17-én kelt 35.G.41.176/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A 8.100.000 forint összegű jegyzett tőkéjű alperesi társaságnak a felperes, .........., ............. és .......... voltak a tagjai. A társaság működésére a
- évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az alperes
- május 7-i taggyűlése ..........ot korábbi ügyvezetői megbízatásának megszűnését követően egy évre ismételten ügyvezetővé választotta. E határozat alapján a cégbíróság
- május 21-én ..........ot
- május 7-től kezdődő hatállyal ügyvezetőként bejegyezte a cégjegyzékbe. Felperes
- június 2-án 11.G.40.845/
- szám alatt pert indított alperessel szemben a Fővárosi Bíróság előtt a
- május 7-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt, egyúttal a határozatok végrehajtásának felfüggesztését is kérve. A perben a határozatok végrehajtása nem került felfüggesztésre. Az alperes ügyvezetőjeként ..........
- május 29-én kelt meghívóval a napirendi pont megjelölésével
- június 16-án 9 órára taggyűlést hívott össze, rögzítve azt is, az esetleges határozatképtelenség miatti megismételt taggyűlés időpontja
- június 20-án 9 óra. Az eredeti időpontra összehívott taggyűlés határozatképtelenségére tekintettel
- június 20-án megtartott megismételt taggyűlésen személyesen illetve képviselője útján az alperes valamennyi tagja részt vett. A megjelentek neve a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítésre került. Felperes képviselője ellenezte a taggyűlés megtartását arra hivatkozással, ..........ot nem ismeri el ügyvezetőnek, ezért véleménye szerint a taggyűlés nem szabályos. Ezt követően a taggyűlés 1/2008.(VI.20.) szám alatt a következő határozatot hozta: „A taggyűlés 474 igen szavazattal (.........., ............., ..........) 336 nem szavazat (...... v.a.) mellett úgy dönt, hogy az .......... kezességet vállal az .............. hiteleiért". Felperes
- július 10-én előterjesztett keresetében az alperes 1/2008.(VI.20.) számú taggyűlési határozatának hatályon kívül helyezését kérte a
- évi IV. törvény
- §
(1)és 46. §
(2)bekezdésére alapítva. Előadta, a taggyűlés összehívása, megtartása jogszabálysértő volt. A taggyűlést ügyvezetőként összehívó .......... nem tekinthető a társaság ügyvezetőjének, mert a
- május 7-i taggyűlés valamennyi határozata, így az ügyvezető megválasztásáról döntő határozat is jogszabálysértő volt, a határozatok hatályon kívül helyezése iránt per van folyamatban. Az ily módon jogszabálysértően összehívott taggyűlés pedig nem hozhatott érvényes határozatot. E mellett a határozat érvénytelen azért is, mert az azt tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv nem felel meg a Gt. alaki előírásainak. A jegyzőkönyvben ugyanis a Gt.
- §
(1)bekezdésébe ütközően a jelenlévő tagok által képviselt szavazati jog mértéke nem került feltüntetésre. Arra tekintettel pedig, hogy a taggyűlést összehívó személy nem minősült ügyvezetőnek, a jegyzőkönyvön az ügyvezető aláírása sem szerepel. Felperes a per
- február 9-i tárgyalásán kereseti előadását azzal egészítette ki, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozat azon okból is érvénytelen, mert a taggyűlésről a jegyzőkönyv nem a taggyűléssel egyidejűleg készült. Kifejtette, a jegyzőkönyv elkészítésére a Gt. nem állapít meg külön határidőt, amiből az következik, hogy a jegyzőkönyvet a Ptk. általános szabályainak megfelelően a taggyűléssel egyidejűleg kell elkészíteni, aminek elmulasztása olyan jogszabálysértés, ami a jegyzőkönyv és az abban foglalt határozatok érvénytelenségét vonja maga után. Hangsúlyozta azt is, a társasági határozatok felülvizsgálata iránti perekben megfelelően irányadónak kell tekinteni a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perek szabályait, ezért nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a Gt-ben megállapított perindítási határidőn belül benyújtott keresetben foglaltakon felül utóbb a per tartama alatt újabb érvénytelenségi ok kerüljön bejelentésre illetve, hogy felperes a keresetben foglaltakhoz képest másik érvénytelenségi okra alapítva tartsa fenn keresetét. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a
- május 7-i taggyűlés ..........ot ügyvezetővé választotta, ami a cégjegyzékbe is bejegyzésre került, a taggyűlés határozatok felülvizsgálata iránt a felperes által indított perben pedig a bíróság a határozatok végrehajtását nem függesztette fel. Mindezekre tekintettel a perbeli taggyűlés összehívásának, megtartásának időpontjában ..........ot kellett a társaság ügyvezetőjének tekinteni, a taggyűlés összehívása, megtartása ezért jogszerű volt. A taggyűlési jegyzőkönyv felperesi előadás szerinti alaki hiányosságai sem szolgálhatnak alapul a keresettel támadott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére. A Gt.
- §
(1)bekezdése szerint ugyanis kizárólag akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az a társasági törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a társasági szerződésbe ütközik. Önmagában a taggyűlési jegyzőkönyv esetleges hiányosságai tehát semmiképpen nem eredményezhetik a taggyűlési határozatok érvénytelenségét. Egyebekben pedig a perbeli taggyűlési jegyzőkönyv maradéktalanul megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. (Időközben a felperes által indított perben a Fővárosi Bíróság
- június 10-én meghozott, fellebbezés hiányában
- szeptember 1-jén jogerőre emelkedett 11.G.40.845/2008/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte a
- május 7-i alperesi taggyűlés határozatait.) Az elsőfokú bíróság
- március 17-én kelt 35.G.41.176/2009/
- számú ítéletével a keresetet elutasította és felperest az alperes részére 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság mindenekelőtt rámutatott, a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(3)bekezdése a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti per megindítására legfeljebb a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül biztosít lehetőséget, amiből az következik, a keresetben előadottakon felül a határozat érvénytelenségét eredményező további okok, indokok megjelölésére csak a jogvesztő határidő lejártáig van jogszabályi lehetőség, e határidő lejártát követően előadott újabb okok, indokok azonban a kereset elbírálása során már nem vehetők figyelembe. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben a kereset benyújtására nyitva álló 90 napos jogvesztő határidő 2008 szeptember 20- án lejárt, a felperes azonban újabb érvénytelenségi okként csak ezt követően hivatkozott arra, hogy a jegyzőkönyv nem a taggyűléssel egyidejűleg készült, ezen újabb ok vizsgálatára a kereset elbírálásakor már nem kerülhetett sor, ezért azt az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta. A továbbiakban a perbeli taggyűlés összehívásának szabályszerűségére nézve az elsőfokú bíróság a Gt. 21. §
(3)bekezdésében, 24. §
(1)és
(2)bekezdésében, 143. §
(1)bekezdésében, 45.§
(5)bekezdésében foglaltakra is utalva kifejtette, kétségtelen, hogy a
- május 7-i taggyűlés határozatainak, köztük az .......... ügyvezetővé választása tárgyában született határozat felülvizsgálata iránt is felperes pert indított, amelynek eredményeképp a bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor abban a perben a
- május 7-i taggyűlés határozatai végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor, így a kialakult egységes bírói gyakorlatra is figyelemmel ezeket a határozatokat a jogerős hatályon kívül helyezésükig érvényesnek és a társaság működésére nézve irányadónak kellett tekinteni. Ebből következően pedig .......... a perbeli taggyűlés összehívása, megtartása időpontjában egyaránt a társaság ügyvezetőjének minősült, a taggyűlés összehívása, megtartása ezért a keresetben megjelölt okból nem ütközött jogszabályba. A taggyűlési jegyzőkönyv alaki hiányosságaira alapított kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság ugyancsak megalapozatlannak találta. E körben arra az álláspontra helyezkedett, a Gt.
- §
(1)bekezdése kizárólag az ott meghatározott okból biztosít lehetőséget a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára, a határozatokat rögzítő jegyzőkönyv esetleges alaki hiányosságai azonban kívül esnek a jogszabályban meghatározott esetek körén, ezért amennyiben a határozathozatalra egyebekben az irányadó jogszabályoknak megfelelően került sor, a jegyzőkönyv esetleges fogyatékossága a határozat érvényességére nem hat ki. E körben az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési gyakorlatára is utalt. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelme szerinti ítélet meghozatalát kérte. Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte annak érdemi vizsgálatát, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv elkészítésére a taggyűléssel egyidejűleg került-e sor. Hangsúlyozta, már eredeti keresetében hivatkozott a taggyűlési jegyzőkönyv alaki hiányosságára, mint érvénytelenségi okra, az utóbb megjelölt újabb jogszabálysértéssel pedig a jegyzőkönyv alaki hiányosságát, érvénytelenségét kívánta alátámasztani. Továbbra is állította, a Ptk. szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit a jelen perben is irányadónak kell tekinteni, ezért nem volt elzárva attól, hogy a per során további érvénytelenségi okot jelöljön meg. Előadta azt is, azt követően, hogy a 2008. május 7-i taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perindításra sor került, ..........ot kizárólag a társaság tagjain kívül álló harmadik személyek vonatkozásában lehetett a társaság ügyvezetőjének tekinteni, a tagok közötti belső jogviszonyban azonban a keresettel támadott határozatok már nem lehettek irányadóak, az elsőfokú bíróság ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja ugyancsak téves. Úgy vélte továbbá, miután a Gt. 146. §
(1)bekezdése garanciális jelleggel határozza meg a taggyűlési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, a Gt. 7. §
(1)bekezdése pedig egyértelműen a határozatok meghozatalára is írásbeli alakot ír elő, a Gt. 9. §
(2)bekezdés alapján megfelelően irányadó Ptk. 217. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alakilag érvénytelen taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozatokat is érvénytelennek kell tekinteni. Ezért az elsőfokú bíróság azon jogi következtetése is téves, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv esetleges alaki hiányossága nem érintik az abban foglalt társasági határozatok érvényességét. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság helybenhagyását kérte lényegében helyes indokaira tekintettel. ítéletének A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok helyes értelmezésével, mérlegelésével helytállóan állapította meg, és az arra alapított jogi következtetése is mindenben helytálló. A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a következőkre mutat rá. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindítás határidejét megállapító 45. §
(3)bekezdése a határozat meghozatalától számított kilencven napos jogvesztő határidő elteltével kizárja a határozat keresettel történő megtámadását. E keresetindítási határidő jogvesztő jellegéből pedig az következik, hogy annak lejártát követően már nincs jogszabályi lehetőség a kereset módosítására, a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló további, újabb jogszabálysértések megjelölésére. Az ilyen okok, indokok pedig a kereset elbírálásakor már nem vehetők figyelembe. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor mellőzte a kilencven napos jogvesztő határidő lejárta után
- február 9én előterjesztett azon újabb felperesi előadás érdemi vizsgálatát, amely a taggyűlési jegyzőkönyv taggyűléssel egyidejű elkészítésének elmaradását kifogásolta, illetve jelölte meg további érvénytelenségi okként. A Gt. rendelkezéseit értelmezve az elsőfokú bíróság helytálló, a kialakult bírói gyakorlatnak maradéktalanul megfelelő álláspontra helyezkedett akkor is, amikor abból kiindulva, hogy a társasági határozatok felülvizsgálata iránt indult korábbi perben a
- május 7-i taggyűlés határozatai, köztük az ..........ot ismételten ügyvezetővé választó határozat végrehajtását a bíróság nem függesztette fel, arra a következtetésre jutott, e taggyűlési határozatok a társaság működésére mindaddig irányadónak tekintendők, amíg azokat a perbíróság jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezte, erre tekintettel pedig a jelen per tárgyát képező taggyűlés összehívása, megtartása időpontjában .......... az alperesi társaság ügyvezetőjének minősült. Ugyancsak helytállóan, a Gt.
- §
(1)bekezdésének helyes értelmezésével jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy amennyiben a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a taggyűlés határozatainak meghozatalára szabályszerűen került sor, a jegyzőkönyv esetleges alaki, tartalmi hiányosságai önmagukban nem érintik a határozatok érvényességét. A támadott határozat maga tartalmazza a leadott „igen" és „nem" szavazatok számát, amelyből egyértelműen megállapítható a szavazatarány, s az, hogy a határozat meghozatalára a kötelező szótöbbséggel került sor, így az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv külön nem tünteti fel az egyes tagokat megillető szavazatszámokat, önmagában a határozat érvényességét nem érinti, nem érintheti egyebekben azért sem, mert a tagok a társasági jogra jellemzően többségi elv szerint, többségi szavazattal kialakított akaratnyilatkozatát maga az érvényes határozat tartalmazza. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése alkalmazásával - az ügyvédi tevékenységgel arányban állóan - mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró Dr. Rutkai Éva s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő