Kbf.46/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés b/ pont, és

(2)bekezdés. Indokolás: A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a

1. március
2. napján kihirdetett KB.II.97/2009/
3. számú ítéletével a vádlottat a Btk.356.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt 300 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú tárgyaláson eljáró katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés érdekében terjesztettek elő fellebbezést. A vádlott védője csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását is. Ennek lényege szerint az első fokú ítélet megalapozatlan a Be.351.§

(2)bekezdés c/ és d/ pontjai alapján, azonban az ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető. A helyes tényállás megállapítása után védence felmentésére tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárás adataival szemben állapította meg azt, hogy vádlott felszólította volna a sértettet arra, hogy nevét mondja bele a szondába, ugyanis ez a helybeli szokások alapján kérdés formájában hangzott el. Ennek ellenkezőjét csak a sértett állította, ezért hibásnak tartotta az ítélet azon indokolását, hogy a kihallgatott tanúk érezhetően menteni próbálták kollegájukat, amikor vallomásaikban alátámasztották a védence által elmondottakat. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a tényállást védence és az azt alátámasztó tanúk vallomása alapján állapítsa meg és a vádlottat mentse fel az ellene emelt vád alól. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.47/2010. számú átiratában az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését és helyesbítését indítványozta, mivel az álláspontja szerint részben megalapozatlan. Ezt követően azonban az ítélet helybenhagyására tett indítványt, mivel az elsőfokú katonai tanács helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és vele szemben arányos büntetést szabott ki. A megállapított bűncselekmény minősítésének jogszabályi hivatkozását vitatta, álláspontja szerint a sértett nem a vádlott elöljárójaként, hanem szolgálati közegként lépett fel. Ezért indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a bűncselekmény megjelölését a Btk.356.§

(1)bekezdés b/ pontjára változtassa, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében a fellebbezését és annak írásbeli indokolását változatlan tartalommal fenntartotta. Indítványozta védence védekezésének elfogadást, és a helyes tényállás megállapítása után pedig védence felmentését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta. Álláspontja szerint a védelmi fellebbezés az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadja, ezért az eredményre nem vezethet. Indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását a bűncselekmény helyes megnevezésének megjelölésével. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tárgyaláson a szükséges bizonyítást lefolytatta és az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat mérlegelési jogkörébe vonta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokú ítéletben megállapított tényállás azonban hiányos és iratellenes, ezért az a Be.351.§

(2)bekezdés b/ és c/ pontja alapján megalapozatlan. Az iratok tartalma alapján azonban e megalapozatlansági okokat a másodfokú bíróság a Be.352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján kiküszöbölhetőnek találta. A tárgyaláson kihallgatott tanúk egybehangzó vallomása alapján a Katonai Fellebbviteli Ügyészség indítványával egyezően a másodfokú bíróság a következők szerint helyesbíti a tényállást: „A vádlottat tanú1 utasította, hogy ő hajtsa végre az ellenőrzést. A vádlott ekkor a kezében lévő tesztert az ellenőrzést végző tanú1 arca elé tartotta és felszólította, fújja meg a szondát oly módon, hogy mondja bele a nevét, mert ez a Rendőrkapitányságon így szokás.” Az így helyesbített tényállás a másodfokú bíróság álláspontja szerint már mindenben mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául és nem foghatott helyt a védő azon indítványa, hogy a tényállás a vádlott vallomása alapján kerüljön megállapításra. A Be.351.§

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A fellebbezésében új tények, illetve bizonyítékok nem kerültek megjelölésre és a másodfokú katonai tanács sem tartotta szükségesnek további bizonyítás lefolytatását. Az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölését követően a tényállás nem változott oly módon, hogy az a vádlott felmentéséhez vezetett volna. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészi perbeszédben foglaltakkal, mely szerint a védő indítványa az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadja, amikor arra tesz indítványt, hogy a sértett vallomása ellenében a vádlott által előadottak alapján kerüljön megállapításra a tényállás. Az elsőfokú bíróság kellően megindokolta azt az álláspontját, amely alapján elvetette a vádlott védekezését. Ítéletének tényállását nem csak a sértett, hanem a tárgyaláson kihallgatott további tanúk vallomására is alapozta. A vádlott tekintélyt sértő magatartásának megítélése objektív tények és nem a tanúk értékítélete alapján kell hogy megtörténjen. A másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen vetette el az elsőfokú katonai tanács a vádlott azon védekezését, hogy a kialakult szituáció egy félreértésen alapult. Az a tény, hogy a vádlott az őt ellenőrző tanú1 elé tartotta az alkoholszondát arra való utalással, hogy azt neki kellene először megfújni, objektíve sértette a szolgálati fensőbbség tekintélyét. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, cselekményének minősítésekor csak annyiban tévedett, hogy tévesen tekintette tanú1 sértettet ellenőrző elöljárónak, mivel a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, illetve a sértett tanú vallomása alapján ő feljebbvalónak és szolgálati közegnek minősült intézkedésekor. Ezért - bár nem változott a bűncselekmény mikénti megnevezése - a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott cselekménye helyesen a Btk.356.§

(1)bekezdés b/ pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértése bűntettének minősül. A vádlott ugyanis tekintélysértő cselekményét több katona előtt valósította meg. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és a cselekmény tárgyi súlyához igazodó büntetést szabott ki a vádlottal szemben. Nem tévedett, amikor lehetőséget látott a Btk.87.§

(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazására és pénzbüntetés kiszabásával is elérhetőnek látta a büntetési célokat. Annak napi tételszámát és egy napi tétel összegét helyes mértékben állapította meg, így a büntetés további enyhítésére a másodfokú bíróság lehetőséget nem látott. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet érdemben - helyes indokainál fogva - helybenhagyta, utalva az elbírált bűncselekmény helyes jogszabályi megnevezésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1),

(3)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt helyesbítéssel jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. október
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő