Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.772/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Polauf Tamás pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 6.P.23.711/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A pártfogó ügyvéd díját - áfa mentesen - 6000 (Hatezer) forintban állapítja meg és felhívja a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy ezt az összeget dr. Polauf Tamás pártfogó ügyvédnek az ellátmányból utalja ki. A pártfogó ügyvéd díját és a le nem rótt 300.000 (Háromszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes személyesen előterjesztett keresete szerint az alperes az egyik intézményében titkos erőszakszervezetet, kommandós terrorista különítményt tart fenn, a másikban elektromos sokkolót fejleszt ki, és a tudományos műhelyéből kikerült fegyverrel életellenes helyzetet teremt a felperes környezetében, amitől látása négy dioptriát romlott; az alperes harmadik intézménye az ... keretében működő agykutató csoport három éve titkos sugárbiológiai kísérletet koordinál, amelynek keretében a felperest az utcán, vonaton sokkolták, kirabolták, a házát szétverték. Ezért a felperes 5.000.000 forint kártérítés fizetését igényelte az alperestől. A költségmenetesség kedvezményében részesített felperes számára kirendelt pártfogó ügyvéd bejelentette, hogy a felperest tájékoztatta a kereseti követelés bírósági érvényesíthetőségének feltételeiről és a bizonyítási teherről. A korábban személyesen előterjesztett keresetet azért nem pontosíthatta, mert a felperes a továbbiakban nem kereste fel őt. A felperes az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésében foglalt felhívását követően is személyesen előterjesztett beadványában megkérdőjelezte a pártfogó ügyvéd komolyságát és a jó szándékot hiányolta. Előadta, hogy a váratlanul bekövetkező, folyamatos terrorista cselekményeket bizonyítani szinte lehetetlen, azokat csak elviselni kénytelen és küzdenie kell az igazáért, ezért a tárgyalás elhalasztását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes tárgyalás elhalasztása iránt előterjesztett kérelmét elutasította, majd a pártfogó ügyvéd azon előadását követően, hogy személyesen megjelent felperes a tárgyalás előtt eltávozott, és a kereseti állításokra vonatkozó iratokat nem adott át a pártfogó ügyvédnek, az elsőfokú bíróság a tárgyalás berekesztését követően hozott ítélettel elutasította a keresetet, rendelkezett a pártfogó ügyvéd részére megállapított 15.000 forint munkadíjnak a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által történő kiutalásáról, továbbá megállapította, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes a jogkövetkezményekre történt kioktatást is tartalmazó figyelmeztetése ellenére nem terjesztett elő semmilyen indítványt a tényállításainak bizonyítására, ezért a kereseti kérelem bizonyítatlanságát a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a felperes terhére értékelte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes pártfogó ügyvédje nyújtott be fellebbezést az ítélet megváltoztatása, és az ügy érdemi elbírálása érdekében. A beadványához mellékelte a felperes személyesen benyújtott kérelmét. Az alperes a per során nem nyilatkozott, ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése alaptalan. A Pp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve bizonyítási indítvány elkésettségének jogkövetkezménye, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége, törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményéről a bíróság köteles a feleket előzetesen tájékoztatni. A Pp. 141. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges -, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. A
(6)bekezdés értelmében, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a
(2)bekezdésben előírt kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. A bíróság a fél mulasztását - a Pp. 206. §
(2)bekezdés alkalmazásával az egyéb peradatokkal egybevetve - akkor értékelheti a fél terhére, ha a megnyilatkoztatott fél nem tett eleget a bíróság felhívásának. A rendelkezésre álló peradatok szerint a bíróság a hivatkozott jogszabályi rendelkezésének megfelelően tájékoztatási kötelezettségét teljesítette. A felperes a bíróság felhívásának nem tett eleget, és a kirendelt pártfogó ügyvéd részére sem tette lehetővé a kereseti állításokat alátámasztó bizonyítékok bejelentését. A felperes mulasztását az elsőfokú bíróság a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelően a Pp. 141. §
(6)bekezdésére is figyelemmel helyesen értékelte, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a helyes indokaira utalással - a Pp. 239. §-a szerint alkalmazott Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Lévainé dr. Szakács Mária s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Fülöp Györgyi s.k. bíró