A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.98/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- július
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A tőkebefektetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt által meghatalmazott védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.B.80.098/2006/
- számú ítéletét a IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, az ellene magánokirat-hamisítás vétsége (Btk.
- §) miatt indult eljárást megszünteti. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság
- július
- napján kihirdetett 1.B.80.098/2006/
- számú ítéletében a IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
- §). Ezért őt megrovásban részesítette. A IV. rendű terheltet az ellene társtettesként elkövetett valótlan érték megjelölésének bűntette (Btk. 298/C. §
(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú bíróság ítélete a IV. rendű terhelt tekintetében a kihirdetés napján jogerőre emelkedett. A Be. 259. §
(1)bekezdése szerint rövidített indokolást tartalmazó - a felülvizsgálati indítvánnyal érintett - ítéleti tényállás VI. pontjának lényege szerint a IV. rendű terhelt
- tavaszán, közelebbről meg nem határozható időpontban az I. rendű terhelt utasítására egy olyan valótlan tartalmú - visszadátumozott megállapodást készített, mely szerint A. R. 1 millió ATS összegű kölcsönt nyújtott a F. cégnek, és ezt a tartozást a W. Rt. átvállalja. A megállapodást az W. Rt. képviseletében az I. terhelt -, aki tudott a megállapodás valós ügyleti hátteréről - és a II. rendű terhelt a F. cég képviseletében aláírták. Valójában A. R. irodájában, írásbeli szerződés nélkül, a II. rendű terheltnek mint magánszemélynek adott át 1 millió ATS-t. Ezt az összeget a későbbiekben a W. Rt. használta fel. A W. Rt. 11.480.880 forintot visszafizetett A. R.-nak. A valótlan tartalmú megállapodást a IV. rendű terhelt átadta a felszámolónak. A jogerős ügydöntő határozat ellen a IV. rendű terhelt meghatalmazott védője útján a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben az elévülés megállapítását és a magánokirat-hamisítás vétsége miatt a büntetőeljárás megszüntetését kérte. Indítványában hivatkozott (a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett) a II. rendű terhelt fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a 2009. február 16. napján kihirdetett 28.Bf.9273/2008/12. számú ítéletére, amelyben a II. rendű terhelttel szemben a társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatti büntetőeljárást (elévülés okából) megszüntette. A Legfőbb Ügyészség BF.585/2010. számú írásbeli nyilatkozatában az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a IV. rendű terhelttel szemben a büntetőeljárás megszüntetését indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság az elévülés bekövetkezésére felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. hivatkozó Az 1993. évi XVII. törvény 75. §-ával módosított 1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntethetőség elévüléséről a Btk. 32. §
- b)pontja, továbbá a 3335. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. A büntethetőség elévül olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével (Btk. 33. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja). Az elévülés határidejének kezdőnapját a Btk. 34. §-a szerint kell számítani, amely befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Az adott ügyben a hároméves elévülési idő számításánál a valótlan tartalmú megállapodás készítésének időpontja az irányadó. A Btk. 35. §-a szerint az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. A IV. rendű terhelt magánokirat-hamisítás vétségeként felrótt cselekményét a fenti szabályoknak megfelelően vizsgálva megállapítható, hogy a benyújtott vádirat az elévülés félbeszakítását eredményező eljárási cselekménynek nem tekinthető. A vádirat a IV. rendű terheltnek ugyanis csupán azt rótta fel, hogy "valótlan tartalmú megállapodást készített". A bizonyítási eljárás befejezését követően az ügyész kifejtette, hogy a vádirat VI. vádpontjában a "felhasználás" -, mint a bűncselekmény megvalósulásához szükséges elkövetési magatartás - nincs nevesítve (61. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 11. oldal). A perben eljáró ügyész perbeszédében a tényállást a VI. vádpont tekintetében kiegészítette azzal, hogy "a megállapodás felhasználásra került, a felszámolónak adták oda." (63. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldal) Ugyanezen jegyzőkönyv 5. oldala tartalmazza azt is, hogy a szerződés valótlan tartalmú. A felhasználással megvalósult a Btk. 276. §-ában meghatározott bűncselekmény. Az ügyészi perbeszéd (vádmódosítás) folytán a cselekmény alkalmassá vált a törvényi tényállásnak megfelelő elkövetés elbírálására. Ez azonban a bűncselekményre megállapított három éves elévülési idő letelte után történt, ekkorra a magánokirat-hamisítás vétségének büntethetősége elévült. Erre figyelemmel a bíróság a IV. rendű terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével alkalmazott megrovást. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 427. §
(1)bekezdésének
- a)pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és a IV. rendű terhelttel szemben a magánokirathamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárást - a Btk. 32.§
- b)pontjában írt okból - a Be. 332. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen a Be. 3. §
(4)bekezdése szerint a fellebbezés, a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat kizárt. Az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- július
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné