A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.940/2009/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A közérdekű bejelentő üldözésének vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a pótmagánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrádi Városi Bíróság 2.B.94/2008/
- számú ítéletét és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.96/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3.750 forint bűnügyi költséget az állam viseli. (háromezer-hétszázötven) A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Csongrádi Városi Bíróság - a pótmagánvádló vádindítványa alapján eljárva - a
- január
- napján megtartott tárgyaláson meghozott 2.B.94/2008/
- számú ítéletében a terheltet az ellene közérdekű bejelentő üldözésének vétsége (Btk.
- §) miatt emelt vád alól felmentette. Az ítéletben rögzített tényállás szerint a terhelt Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatalát vezette. A Megyei Jogi Város polgármestere, országgyűlési képviselő, a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalához intézett bejelentésében személyi és vagyoni érdek védelme érdekében indokoltnak találta a pótmagánvádló gondnokság alá helyezését. Az eljárás megindulását követően a hivatalvezető-helyettes aláírásával a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala értesítette arról a pótmagánvádlót, hogy a polgármester, országgyűlési képviselő gondnokság alá helyezését kezdeményezte, melyet a pótmagánvádló vett kézhez. A terhelt hivatalvezető idézte ügyfélként a pótmagánvádlót. Ezt követően a Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a Megyei Jogú Város Gyámhivatalát az ügyintézésből kizárta és kijelölte a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalát. A terhelt az eljárás megindulásakor az értesítés és idézés megküldésével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. tv-ben foglaltak szerint járt el. Törvényi kötelezettségét teljesítette azzal, hogy értesítette a pótmagánvádlót az eljárás megindulásakor, figyelemmel a
- évi CXL. tv.
- §
(3)bekezdés b) pontjára. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására a
- évi CXL. tv.
- §-a értelmében törvényi lehetőség nincs. A városi bíróság jogi álláspontja szerint a terhelt az államigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. A közérdekű bejelentő üldözésének vétségét a jelen ügyben nem valósíthatta meg. Tevékenysége a hivatali visszaélés büntette szempontjából volt vizsgálható. A terheltet azonban sem jogtalan hátrány okozás, vagy jogtalan előny szerzési célzat nem vezette, hivatali kötelezettségét nem szegte meg, hatáskörét nem lépte túl és hivatali helyzetével sem élt vissza. Ellenkezőleg, törvényben meghatározott hivatali kötelezettségét teljesítette. Bűncselekményt nem valósított meg. A Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.96/2009/
- számú végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság a városi bíróság ítélete tényállását hiánytalannak találta és az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával egyetértve rögzítette, hogy a terhelt bűnössége hiányára figyelemmel a felmentő rendelkezés jogi alapja a Be.
- §
(3)bekezdés a) pontjának I. fordulata. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben jogi képviselője útján a pótmagánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt bűnössége megállapítását, megbüntetését és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezését kérte, mivel álláspontja szerint a tényállásban rögzített magatartásával a terhelt a polgármester által megvalósított hivatali visszaélés bűntettéhez bűnsegélyt nyújtott. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a pótmagánvádló és jogi képviselője nem vett részt. A terhelt és védője a jogerős határozat hatályban tartására tett indítványt. III. A pótmagánvádló és jogi képviselője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság a indítvány tartalmának megfelelően vizsgálta a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat, vagyis hogy a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megtartásával vagy megsértésével került-e sor, továbbá a Be. 423. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalból vizsgálta a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, a Be. 373. §
(1)bekezdés I/
- b)és
- c)pontjában, valamint a II-IV. pontokban részletezett esetleges eljárási szabálysértéseket. A Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok eljárásban nem észlelt olyan hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést, amelynek eredményeként a határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni. Emellett megállapította, hogy a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megtartásával került sor. A felülvizsgálati indítvány lényegében a jogi indokok részletezése nélkül az alapeljárásban is képviselt pótmagánvádlói álláspontot ismételte meg azzal, hogy amennyiben a közérdekű bejelentő üldözésének vétsége nem is, a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette a polgármester részéről megvalósult, amihez a terhelt bűnsegélyt nyújtott, ezért indokolt a büntetőjogi elmarasztalása. Az alapul szolgáló jogkérdésben az eljárt városi, majd megyei bíróság törvényes álláspontot foglalt el. A terhelt tekintetében azt, hogy ő maradéktalanul a reá vonatkozó és az elsőfokú ítéletben tételesen is megjelölt törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el, tevékenysége éppenséggel a törvényben előírt hivatali kötelezettségek teljesítését jelentette, terhére a hivatali visszaélés megállapítása sem tettesi, sem részesi minőségben nem merülhet fel. Mivel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró Dr. Kiss Sándor s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné