Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.70/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- május
- napján kihirdetett Kb.II.56/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat 27.748 (huszonhétezer-hétszáznegyvennyolc) forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, míg a fennmaradó 166.569 (százhatvanhatezerötszázhatvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 7.800 (hétezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- május
- napján kihirdetett KB.II.56/2010/
- számú ítéletével a vádlottat szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt 4 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. A vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A vádlottat kötelezte bűnügyi költség címén 110.000 Ft megfizetésére, míg a további 84.317 Ft bűnügyi költség tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. A katonai ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata bejelentésére, majd az ítéletet tudomásul vette. A vádlott irány nélkül, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását, mely szerint a vádlott üzent elöljáróinak kollegája által, hogy betegsége miatt nem képes szolgálatba lépni és a háziorvos arra a napra betegállományba is vette, amelyen szolgálatot kellett volna teljesíteni. E tényekre figyelemmel álláspontja szerint megállapítható, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás nem támasztotta alá kétséget kizáró bizonyossággal a vádirati tényállást, az az, hogy a vádlott távolmaradása a vádiratban írt bűncselekmény megállapítására lenne alkalmas, ezért indítványozta védence felmentését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.87/
- számú átiratában az első fokú ítélet bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását, egyebekben pedig annak helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményét szolgálati feladat alóli kibúvás vétségének, mivel távolmaradásával, illetve a szolgálatteljesítésre történő alkalmatlanná tétellel megvalósította e bűncselekményt. Egyetértett az alkalmazott büntetésekkel is. Vitatta azonban az iü. elmeorvosszakértő kirendelés szükségességét, ezért indítványozta, hogy az azzal kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viselje és a vádlottat a fennmaradó 27.748 Ft megfizetésére kötelezze a másodfokú bíróság. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az általa bejelentett fellebbezést az írásban előterjesztett fellebbezés indokolásával egyezően fenntartotta. Álláspontja szerint nem állapítható meg a nyomozás, illetve az elsőfokú tárgyalás adatai alapján, hogy védence a szolgálat ellátására alkalmas volt-e. Ezért elsősorban felmentését, másodsorban pedig - amennyiben a bíróság ezzel nem értene egyet a büntetés enyhítését indítványozta. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a másodfokú nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglalt indítványait fenntartotta. Indítványozta az ítélet megváltoztatását a bűnügyi költség tekintetében, a kriminológiai értelemben visszaeső vádlottal szemben azonban a büntetés helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács helyesen állapította meg, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállottak. A másodfokú bíróság ugyanakkor észlelte, hogy a
- május
- napján tartott tárgyaláson készült jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a bíróság elé állítás során ügyészségi titkár képviselte a vádat. A másodfokú bíróság ezért beszerezte az ügyben eljárt ügyész kinevezési okmányát, amely szerint a tárgyaláson résztvevő Dr. Kovács Katalin főhadnagy
- január
- hatállyal került kinevezésre katonai ügyészi munkakörbe. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vádat nem katonai ügyészségi titkár, hanem katonai ügyész képviselte, ezért - figyelemmel a Be.522.§
(1)bekezdésére, mely szerint a bíróság elé állítás során ügyész részvétele kötelező, és a Be.488.§-ára, mely szerint a katonai büntetőeljárásban a katonai ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti - abszolút eljárási szabálysértés nem valósult meg. Az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat egyebekben is betartotta. A másodfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a vádlott védekezését ellenőrizte és mérlegelési jogkörében állapította meg a tényállást. Indokolási kötelezettségének teljes körűen eleget tett, ítélete ezért mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményét a Btk.349.§
(1)bekezdésében írt szolgálati feladat alóli kibúvás vétségének. Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében a vádlott és a tanúk vallomásával egyezően állapította meg, hiszen a vádlott sem vitatta, hogy kollegája által üzent elöljáróinak, hogy betegsége miatt nem fog megjelenni a neki rendelt szolgálatban, és azt sem vitatta, hogy még az orvosi vizsgálat előtt szeszes italt fogyasztott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves a védő azon érvelése, hogy azért nem állapítható meg a vádlott büntetőjogi felelőssége, mivel nem nyert tisztázást, hogy szolgálatra alkalmas állapotban volt-e. A Btk.349.§
(1)bekezdésében írt szolgálati feladat alóli kibúvás vétségét az valósítja meg, aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetőleg annak teljesítésére képtelenné teszi magát. Az eljárás adataiból megállapítható, hogy a vádlott elöljárói nem adtak engedélyt arra, hogy orvosi vizsgálata érdekében távol maradjon szolgálatától és arra sem merült fel adat, hogy a vádlottat bármi akadályozta volna abban, hogy az engedélyt személyesen elöljárójától kérje meg. Az eljárás során ugyanakkor megállapítható volt, hogy a vádlott nem volt olyan állapotban, ami kizárta volna, hogy a vonatkozó szabályokat betartsa, hiszen nem hirtelen rosszullét vagy egyéb akut állapot miatt nem jelent meg a szolgálati helyén. Az is bizonyítást nyert, hogy még orvosi vizsgálat előtt szeszes italt fogyasztott, amely miatt közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vádlott a szolgálattól való távolmaradással valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, mivel a rá vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyta és elöljárójától távolmaradására nem kért és nem kapott engedélyt ezért az jogellenesnek tekintendő. Ezen túlmenően önhibájából leittasodott és így a szolgálattételre alkalmatlanná is tette magát. A vádlott büntetőjogi felelősségét nem érinti az a körülmény, hogy a vádlottat ezt követően arra a napra a körzeti orvos betegállományba vette, a vádlott részére történő egészségügyi szabadság engedélyezése az 1996 évi XLIII. tv (Hszt.) 97.§
(1)bekezdése alapján az elöljáró döntésétől függ. A másodfokú bíróság tehát a vádlott felmentésére irányuló indítvánnyal nem értett egyet. A másodfokú katonai tanács a büntetés enyhítése érdekében előterjesztett fellebbezést sem tartotta alaposnak. A vádlott alkoholfogyasztással összefüggésben már több alkalommal került büntető bíróság elé, ittas járművezetés vétsége miatt, illetve szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt is pénzbüntetésre ítélték az eljáró bíróságok. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, mikor a vádlottal szemben nem alkalmazott enyhítő szakaszt és őt 4 hónapi, végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. E büntetés az 1 évi törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetéssel együtt alkalmas arra, hogy elérje a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, az az, hogy a vádlottat és másokat is visszatartson hasonló bűncselekmény elkövetésétől. A vádlott egyelőre a szolgálatban megtartható, ezért az elsőfokú bírság helyesen alkalmazott vele szemben előzetes bírósági mentesítést is. A másodfokú bíróság ezért az ítéletet, a kiszabott büntetés tekintetében szintén helybenhagyta. A katonai fellebbviteli ügyész indítványát, amely az ítélet bűnügyi költségre vonatkozó részének megváltoztatására irányult, a másodfokú katonai tanács alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság csak részben kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére, egy további rész tekintetében azt állapította meg, hogy azt az állam viseli. Ugyanakkor ennek indokát ítéletében nem adta meg, csupán az alkalmazott jogszabályra hivatkozott. A másodfokú bíróság egyetértett azzal az ügyészi észrevétellel, hogy iü. elmeorvos szakértő kirendelése az ügyben nem volt indokolt, továbbá észlelte azt is, hogy a szakértők az általuk benyújtott költségjegyzékekben mindketten elszámolták ugyanazt a tételt. Ezért a másodfokú bíróság egyetértve az ügyészi indítványban foglaltakkal, az ítélet bűnügyi költségre vonatkozó részét megváltoztatta és a vádlottat 27.748 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (Be.338.§
(1)bek.), míg a szakértők kirendelésével kapcsolatban felmerült 166.569 Ft bűnügyi költséggel kapcsolatban megállapította, hogy azt az állam viseli (Be.339.§
(1)bek.). A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katona Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző