A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.666/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A csődbűntett és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Városi Bíróság 3.B.48/2005/
- számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy terheltet 540 (ötszáznegyven) napi tétel, 800 (nyolcszáz) forint egy napi tétel összegű, összesen: 432.000 (négyszázharminckettőezer) forint pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés címén a 432.000 (négyszázharminckettőezer) forintot meghaladóan befizetett összeget a terheltnek visszatéríteni rendeli. Egyebekben a Pécsi Városi Bíróság 3.B.48/2005/
- számú ítéletét nem érinti. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3.900 (háromezer-kilencszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pécsi Városi Bíróság a
- május hó
- napján kihirdetett és
- május hó
- napján első fokon jogerőre emelkedett 3.B.48/2005/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hitelezők kielégítésének meghiúsításával járó csődbűntettben és számvitel rendje megsértésének bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 600 napi tétel (800 forint egy napi tétel összegű), összesen 480.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege szerint az 1968-ban született a terhelt korábban öt alkalommal volt büntetve. Legutóbb a Pécsi Városi Bíróság a
- december hó
- napján jogerőre emelkedett 7.B.2489/2001/
- számú ítéletével adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette, számviteli fegyelem megsértése vétségének kísérlete, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 6 hónap börtönre ítélte. A terhelt a K. Bt. ügyvezetője. A Baranya Megyei Bíróság a
- augusztus hó
- napján jogerőre emelkedett 5.Fpk.02-03-000255/
- számú végzésével elrendelte a Bt. felszámolását. A felszámolási eljárást az APEH kezdeményezte 2.107.623 forint adótartozás megfizetése érdekében. A Bt-nél a fizetésképtelenség
- augusztus hó
- napján következett be, amikor nem tett eleget az aznap esedékessé vált adófizetési kötelezettségének. A Bt. pénztáregyenlege ekkor 13.175.817 forint volt. A terhelt
- augusztusától
- augusztus hó
- napjáig folyamatosan pénzt vett ki a társaság bevételéből, amelyet saját céljaira fordított. A Bt. fizetésképtelenségének a bekövetkezésétől legalább 7.200.000 forintot jogtalanul eltulajdonított, így a fennálló hitelezői követelés kielégítése meghiúsult. A terhelt a legalább ekkora pénzösszeget a saját céljaira fordította. A terhelt, mint a K. Bt. ügyvezetője a Bt. könyvelési iratait
- évben elvesztette. Ezzel megszegte a számvitelről szóló törvény
- §-ának
(1)és
(2)bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt és egyéb, e törvény rendelkezéseinek megfelelő nyilvántartást legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat pedig legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. A terhelt e cselekményével a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének áttekintését és ellenőrzését meghiúsította. A bíróság a terhelt cselekményét a Btk. 290. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott és aszerint büntetendő hitelezők kielégítésének meghiúsításával járó csődbűntettnek, valamint a Btk. 289. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdésének b) pontja szerint minősülő és büntetendő számvitel rendje megsértése bűntettének minősítette. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Baranya Megyei Főügyészség nyújtott be Bf.B.1156/2008/I-1. szám alatt felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján - a terhelt javára a büntetésének enyhítése érdekében. Az indítvány szerint a Btk. 51. §-ának
(2)bekezdése értelmében a pénzbüntetés legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. A városi bíróság a 600 napi tétel kiszabásával a pénzbüntetést törvénysértően szabta ki, ezért annak megváltoztatása, azaz enyhítése indokolt. A Legfőbb Ügyészség a Bf.1622/
- számú átiratában a Baranya Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát helyes indokainál fogva fenntartotta. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Városi Bíróság 3.B.48/2005/
- számú ítéletét - a Be.
- §a
(1)bekezdésének b) pontja alapján - változtassa meg és a terhelt pénzbüntetését - a napi tételek számának csökkentésével - enyhítse. Egyebekben a városi bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványát az átiratában foglaltakkal egyezően fenntartotta. A védő az ügyész felülvizsgálati indítványával egyetértett. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt és a védő nyilatkozatát alaposnak találta. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A terhelttel szemben a bíróság 600 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A Btk. 51. §-ának
(2)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Miután a törvényhozó a pénzbüntetés napi tételeinek a számát 540 napi tételben maximálta, azt meghaladó mértékű pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. Törvényt sértett tehát az eljárt Pécsi Városi Bíróság, amikor a terhelttel szemben 600 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság - rögzítve egyúttal, hogy az ügyben abszolút eljárásjogi szabályszegést nem észlelt - a felülvizsgálattal megtámadott elsőfokú ítéletet - a Be. 427. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján - a büntetés kiszabására vonatkozó részében megváltoztatta. A törvény által meghatározott keretekhez igazodó 540 napi tétel pénzbüntetés kiszabásával - az ügyész indítványával egyezően - a terhelt büntetését enyhítette. Az egy napi tétel alapeljárásban meghatározott összegét és az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érintette. A jogerős ítéletben kirótt és a terhelt által a felülvizsgálati eljárásban kiszabott 432.000 forintot meghaladóan ténylegesen megfizetett pénzbüntetés összegét a Legfelsőbb Bíróság - a Be. 585. §-ának
(1)bekezdése alapján - visszatéríteni rendelte. Egyebekben a megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget - a Be.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében - az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2009. február hó 5. napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró Molnár Gábor s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné