A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.542/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- október
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A rablás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.34234/2009/
- számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 27.Bf.8387/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 4150.forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer-egyszázötven) A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján kihirdetett 16.B.34234/2009/
- számú ítéletével a terhelt bűnösségét rablás bűntettében (Btk.
- §
(1)bekezdés) állapította meg. Ezért őt - mint különös visszaesőt - 3 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.Fkf.8624/2005/
- számú ítélete vonatkozásában a feltételes szabadságot. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, valamint a járulékos kérdésekről. Az elsőfokú bíróság ítéletének - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállása szerint a terhelt a kora délutáni órákban egy több emeletes ház lépcsőházába azzal a szándékkal követte a 13 és fél éves sértettet, hogy tőle értékkel bíró dolgot szerezzen. A terhelt megfogta a sértett kabátját, és "Hé, add ide a telefonodat" felszólítással, majd kicsit hangosabban a "gyorsan" kifejezést használva, mobiltelefonjának átadását követelte. Az életkori és testi adottságokból adódóan fölényben lévő terhelt határozott és kitartó fellépésének hatására a megfélemlített sértett átadta 10 000.forintot érő mobiltelefonját, amellyel a terhelt a helyszínről eltávozott. A terheltet a közelben a rendőrök elfogták. Előkerült az általa egy kocsi alá rejtett mobiltelefon - a benne lévő SIM kártya kivételével, amelyet a terhelt eldobott -, így a cselekménnyel okozott kár részben megtérült. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a terhelt a gyermekkorú sértettet a lépcsőházban szólította fel a telefonja átadására, ahol nem bízhatott abban, hogy kívülálló személytől segítséget kaphat. A terhelt határozott fellépése, fizikai erőfölénye a nála fiatalabb, gyengébb fizikumú sértett akaratát megtörte, aki fenyegetett helyzetéből csak a telefon átadásával szabadulhatott. Ezért a bíróság a terhelt bűnösségét rablás bűntettében állapította meg. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a
- október
- napján jogerős 27.Bf.8387/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelt cselekményét zsarolás bűntettének (Btk.
- §
(1)bekezdés) minősítette, a börtönbüntetését 2 év 10 hónapra enyhítette. A másodfokú bíróságnak a cselekmény eltérő jogi minősítése kapcsán rögzített álláspontja szerint a terhelt a sértett telefonjának megszerzése érdekében a rablás bűntettének megvalósításához szükséges erőszakot, illetőleg élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést nem alkalmazott. A megismételt, nyomatékos felszólítás az életkoránál fogva gyengébb sértett esetében figyelemmel az elkövetés helyszínére - arra volt alkalmas, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen, ezért tanúsított a terhelt akaratának megfelelő magatartást. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja), amelyben a terhére rótt bűntett törvénysértő anyagi jogi értékelését sérelmezte. Álláspontja szerint a sértett önként adta át mobiltelefonját. Érvelése szerint a helyes minősítés - a sértettel szemben alkalmazott erőszak, fenyegetés hiányában - nem zsarolás bűntette, hanem lopás vétsége (Btk.316. §
(1)bekezdés). Ezért a bűncselekmény helyes minősítésének megfelelően a büntetés enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1677/
- számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt a mobiltelefon önkéntes átadására hivatkozó részében a törvényben kizártnak, a cselekmény jogi minősítését érintő kifogások alaptalanságára utalva, a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt kirendelt védője a nyilvános ülésen - utalva a másodfokú bíróságnak a közvetlenség folytán tett azon megállapítására, hogy a terhelt testi adottságai feltűnően erősnek nem tekinthetők - az írásbeli indítvánnyal egyezően szólalt fel. Indítványozta a megtámadott határozatok megváltoztatását, az elbírált cselekmény lopás vétségének minősítését és lényegesen enyhébb büntetés kiszabását. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ezért annak csak a törvényben tételesen meghatározott okokból (Be.
- § /1/ bekezdése) van helye. A Be.
- §
(1)bekezdésének kötelező előírása, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ezzel szemben a terhelt indítványában - és a nyilvános ülésen felszólalásában - a tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a sértett a mobiltelefonját nem fenyegetés hatására, hanem önként adta át. A fentebb kifejtettekből következően az indítvány a tényállást támadó, illetve attól eltérő tényekre alapozott részében a törvénynél fogva kizárt. A Legfelsőbb Bíróság - a felülvizsgált ítélet tényeit alapul véve a felülvizsgálati indítvány anyagi jogi kifogásait is alaptalannak találta. E körben mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját. A Btk. 323. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott zsarolás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz. A felülvizsgált ítélet tényállása szerint az erőfölényben lévő a terhelt a gyermekkorú sértett után ment, az elhagyott lépcsőházban mellé állt, és a kabátját megfogva telefonja átadására szólította fel. Az általa teremtett helyzetet az életkoránál fogva védtelenebb sértett fenyegetésként élte meg. Megijedt és ennek hatására - olyat tett, amire önként nem lett volna hajlandó értékkel bíró mobiltelefonját a terheltnek. - odaadta vagyoni Mindezeket a körülményeket értékelve a Legfelsőbb Bíróság helytállónak találta a másodfokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítését illető jogi álláspontját: a terhelt által alkalmazott és a sértettet kényszerítő fenyegetés a zsarolás bűntette (Btk. 323. §
(1)bekezdés) megvalósítására alkalmas. Miután a Legfelsőbb anyagi jogi szabálysértést nem állapított meg, a Be.
- § alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatit a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásának tilalmával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné