Mfv.I.10.157/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Balogh Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kukucska János ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 4.M.1546/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.143/2009/
- számú rész- és közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.143/2009/
- számú rész- és közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi és a Miskolci Munkaügyi Bíróság 4.M.1546/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 /harmincezer/ forint és 7.500 /hétezerötszáz/ forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 110.880 /egyszáztízezer-nyolcszáznyolcvan/ forint másodfokú- és felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes a keresetében az alperes
- december 3-án kelt rendes felmondása jogellenességének megállapítását, valamint a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felmondásban foglalt átszervezés nem az ő, hanem S.G. munkakörét érintette, továbbá az átszervezés indokaként megjelölt megrendelés csökkenést az alperes a perben nem bizonyította. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy az alperes a felmondással őt mint idősebb munkavállalót életkora alapján hátrányosan megkülönböztette. Álláspontja szerint az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta a rendes felmondás jogát, mert az átszervezést követően is három munkavállaló látja el a gazdasági adminisztrátori feladatokat.A Miskolci Munkaügyi Bíróság 4.M.1546/2008/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 50.000 forint perköltség, valamint 55.440 forint eljárási illeték megfizetésére, az ezt meghaladó 55.440 forint illeték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- március
- napjától állt gazdasági adminisztrátor munkakörben az alperes alkalmazásában, 1996-tól egyéni vállalkozóként látta el ezeket a feladatokat, azt megelőzően hosszabb időn keresztül - 1972-től kezdődően - alperesnél illetve jogelődjeinél állt munkaviszonyban.
- január 1-jét megelőzően három főépítésvezetőség működött az alperesnél, ezek egyikénél a felperes adminisztrátori feladatokat látott el.
- január 1jétől a főépítésvezetőségeket összevonták, ekkor a felperes gazdasági adminisztrátorként került alkalmazásra. Adminisztrátori munkakörben dolgozott még Sz.M.C. titkárságvezető és S.GY. korábbi gazdasági vezető is. A felperes munkafeladatai közé tartozott többek között a bérelszámolással kapcsolatos ügyek intézése, adminisztrációs feladatok ellátása, üzemanyag elszámolás, szállító számlák rögzítése, a központi bérszámfejtéshez szükséges adatok megküldése, levelezés bonyolítás és az üzemanyagkártyákkal kapcsolatos feladatok ellátása. A három gazdasági ügyintéző egymástól eltérő munkafeladatokat látott el, a felperes középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. Az alperesnél
- évet megelőzően megyei szintű feladat megosztás volt a gazdasági ügyek területén, a miskolci területi egység gazdasági vezetését S.G. látta el, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezett, többször vett részt külföldi szakmai képzéseken.Az alperesnél 2007-
- években árbevétel csökkenés következett be a korábbi időszakhoz képest.
- évben még 5,3 milliárd, 2007-ben 3,5 milliárd, 2008-ban 2,3 milliárdos árbevétel keletkezett, emiatt 2008-ban és 2009-ben is átszervezésre került sor. Az utóbbi átszervezés lényege abban állt, hogy a k-m egységeket gazdasági szempontból összevonták, és az addigi három gazdasági vezető helyett B., H. és N. m. vonatkozásában a korábbi e. vezető, N.A. került kinevezésre. S.G. aki a B.m. gazdasági vezetői pozíciót töltötte be - lényegében a korábbi munkafeladatait látta el, illetve jogszabályváltozás miatt egyéb feladatokat is kapott, de a továbbiakban nem vezetői munkakörben dolgozott. A szervezeti egység keretén belül S.G.-t adminisztrációs munkakörbe sorolták, azonban ez sem a korábbi munkabérét, sem a feladatkörét nem érintette. Ezen átszervezés kapcsán az alperes
- december 3.-án a felperes munkaviszonyát rendes felmondással szüntette meg, amelynek indokát a megrendelések csökkenése miatti átszervezésben jelölte meg, amely a felperes munkakörét érintette. A rendes felmondást követően a felperes által korábban ellátott feladatköröket S.GY. és Sz.M.C. részére adták át, új munkavállalót nem vettek fel. S.G. a felperes által ellátott üzemanyagkártyákkal kapcsolatos feladatokat vette át, amelyet korábban együtt végeztek. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában kifejtette, hogy átszervezésnek minősül a korábbi munkaköri feladat elosztás megváltoztatása, amely jelen esetben úgy valósult meg, hogy a felperes által addig ellátott feladatokat két adminisztrátor munkatársa kapta meg, S.G. pedig az üzemanyagkártyákkal kapcsolatos ügyintézést vette át. Ebből megállapítható, hogy a felmondás valós indokokon alapult. A megrendelések számának csökkenésével indokolt felmondás kapcsán kifejtette, hogy amennyiben egy, a gazdasági helyzetre való utalást tartalmaz a felmondás - még akkor is, ha nem pontosan az oda illő szó kerül rögzítésre, de az a per során bizonyítást nyert - abban az esetben megállapítható, hogy ténylegesen volt olyan gazdasági indok, amely az átszervezés alapjául szolgált.A felperes esélyegyenlőségi törvényre történő hivatkozása kapcsán kifejtette, hogy a két munkavállaló között, vagyis a felperes és S.G. között az esélyegyenlőségi törvény betartására a munkáltató nem volt köteles, mivel a két munkavállaló eltérő munkakört töltött be, valamint eltérő végzettséggel is rendelkezett.A felperes rendeltetésellenes joggyakorlásra történő hivatkozásáról kifejtette, hogy a felperes által állítottak valóságának bizonyítása esetén a felmondás jogellenességének megállapítására lett volna lehetőség. A rendeltetésellenesség olyan körülmények fennállása esetén állapítható meg, amely a valótlanságon és okszerűtlenségen túlmutat, és amely valamely, a munkavállalót egyébként megillető joggyakorlás ellen irányult, ilyet pedig a felperes keresetében nem jelölt meg.Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő és kérte az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes
- december
- napján kelt rendes felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot ebben a körben a per újra tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megyei bíróság a felperes másodfokú perköltségét 50.000 forintban, az alperesét 80.000 forintban, az állam által előlegezett fellebbezési eljárás illeték összegét pedig 110.880 forintban állapította meg.Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett a Pp.
- §
(1)bekezdésében írt kötelezettségének, indokát adta az elfogadott tények alapjául szolgáló bizonyítékok értékelésének, az eljárása eredményeként megállapított tényállás nem volt ellentmondásos és iratellenes. A felperes által a fellebbezésben említett munkaköri leírások becsatolása hiányának nem volt jelentősége, annak értékelhető következménye nincs. A peres felek egyezően adták elő az első fokú eljárás során, hogy a felperes munkaköri feladatait három korábbi munkatársa vette át, akik közül kettővel együtt dolgoztak az adminisztrációs szervezeti részen, a harmadik munkatársa pedig a korábbi felettese volt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a megrendelések csökkenése miatti átszervezésre kényszerülés végrehajtása mint az alperesi felmondás indoklása tekinthető-e olyan összefoglaló megjelölésnek, amely a felmondással szemben támasztott világos indokolás követelményeinek megfelelt. Álláspontja szerint a megrendelések csökkenése, mint az átszervezés indoka, nem jelenti a megrendelések értékének, az árbevételnek a szükségszerű csökkenését és nem ad kielégítő választ arra, hogy konkrétan a felperes mint gazdasági adminisztrátor továbbfoglalkoztatására miért nincs szükség. Ezért a közölt felmondási indok a felperes számára nem volt kellően világos, nem volt alkalmas annak egyértelmű tartalma megállapítására. Kifejtette, hogy az átszervezés bizonyíthatóan eredményezett létszámcsökkentést az alperesnél, hiszen a gazdasági vezetői önálló álláshely megszűnt, és az ott foglalkoztatott munkavállaló az adminisztrációhoz került áthelyezésre. Az alperes azonban az átszervezés indokaként nevesítette a megrendelések számának csökkenését, ezáltal az átszervezés indokoltságát leszűkítette, korlátozta, ami azzal járt, hogy a megrendelések csökkenését bizonyítania kellett. Ennek kapcsán azonban az eljárás során tényelőadást nem tett, a megrendelések csökkenését az árbevétel csökkenésével kívánta helyettesíteni. Kifejtette továbbá, hogy a felmondás okszerűsége sem került bizonyításra a perben. Gazdasági adminisztrációs munkakörben
- január 1-jén és
- január 1-jén is három-három fő munkavállalót alkalmaztak, ezért önmagában azon okból, hogy a gazdasági vezetői álláshely összevonásra és megszüntetésre került, nem következik okszerűen a felperes munkaviszonya megszüntetésének szükségessége.A megyei bíróság megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával egyezően az alperes részéről sem az esélyegyenlőségi törvény megsértése, sem pedig a rendeltetésellenes joggyakorlás nem állapítható meg.Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős részés közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére és a Miskolci Munkaügyi Bíróság ítéletének helybenhagyására irányult, a felperes perköltség viselésére kötelezése mellett.Álláspontja szerint a megyei bíróság a Pp.
- §-ába ütköző módon járt el, és a bizonyítékokat helytelenül értékelte. Kifejtette, hogy az átszervezés bizonyíthatóan megtörtént, a felperes munkaköri feladatait Sz.M.C., S.GY., valamint S.G. vették át, ezt a tényt maga a felperes is elismerte. Álláspontja szerint az első fokú eljárás során bizonyította, hogy az átszervezés indokaként megjelölt megrendelés csökkenés az árbevétel csökkenésével igazolható, mivel a két közgazdasági fogalom között összefüggés van, a szerződések teljesítése esetén a megrendelésekből realizálódik az árbevétel. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Munkaügyi Kollégium
- számú állásfoglalása alapján a bíróság nem vizsgálhatja az átszervezés célszerűségét, csupán azt, hogy az átszervezés megtörtént vagy sem.A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú rész- és közbenső ítélet hatályban történő fenntartását, valamint perköltség megállapítását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy az alperes társaságnál átszervezésre került sor, amelynek keretében a korábbi megyei szinten működő építésvezetőségeket egy régióba összevonták, ezért a három gazdasági vezető helyett már csak egyet alkalmaztak a korábbi e. vezető, N.A. személyében. A B.m. gazdasági vezetőt S.G.t adminisztrátor munkakörbe sorolták át.A felperes munkakörébe tartozó feladatok nagyobb részt S.Gy.-hoz és Sz.M.C.-hez, a kisebb rész pedig a korábbi gazdasági vezetőhöz, S.G.-hez került. Mindez a korábban egy munkakörbe tartozó feladatok szétosztásával megvalósuló munkakör megszüntetés az átszervezés valós voltát támasztja alá. Az a tény, hogy S.G. korábbi vezetői munkakörét gazdasági adminisztrátor munkakörre alakították át, mindössze annyit jelent, hogy a felperes munkaköre elnevezésében három, feladatmegosztás vonatkozásában viszont két fő között került felosztásra. A felülvizsgálati kérelem alappal hivatkozott arra, hogy a megrendelés és az árbevétel csökkenése egymással összefüggő fogalmak, miután egy gazdálkodó szervezetnél a megrendelések alapján megkötött szerződések teljesítésével realizálódik az árbevétel. Az alperes a megrendelések csökkenése kifejezéssel az átszervezés gazdasági szükségszerűségét kívánta alátámasztani, indoklása megfelelt az MK 95. számú állásfoglalásában foglalt világosság követelményének, ezért a rendes felmondás jogszerű. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős rész- és közbenső ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.A másodfokú- és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes a másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján köteles megfizetni. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő