← Magyarország

Gf.40117/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.117/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Tóth T. Zoltán Ügyvédi Iroda (1071 Budapest, Bethlen G. u.
  2. szám, ügyintéző: dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek, dr. Tuller András ügyvéd (1055 Budapest, Ballassi Bálint u.
  3. fsz.
  4. szám) által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
  5. november
  6. napján kelt 10.G.40.118/2009/
  7. számú ítélete ellen a felperes részéről
  8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perben nem álló L. GÁZ Magyarország Rt. bérleti díj címén fennálló követelésének végrehajtási ügyében a végrehajtó
  9. június 26-án ingó árverést tartott idősebb F. L. mint adós ellen. Az árverésen a felperes, mint árverési vevő, az adósnak a Cg.13-09-109345 cégjegyzékszámon bejegyzett alperesben fennálló üzletrészét 250.000 forintért megvásárolta, és a vételárát az árverés napján a végrehajtó részére megfizette. A perben nem álló ifjabb F. L.
  10. július 1-jén a végrehajtó intézkedésével szemben a végrehajtást elrendelő Gödöllői Városi Bírósághoz végrehajtási kifogást nyújtott be, amelyben bejelentette, hogy az árverésre bocsátott üzletrészt az alperes társtulajdonosaként elővásárlási jogával élve megvásárolja. A végrehajtó - azzal a tájékoztatással, hogy a társtulajdonos élt az elővásárlási jogával -
  11. július 2-án megkereste a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy a „tulajdonjog átvezetési eljárást” függessze fel. A végrehajtó a fenti megkeresést megküldte ifjabb F. L.nak és a felperesnek, amely intézkedés ellen a felperes terjesztett elő végrehajtási kifogást. A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a
  12. július 9-én kelt Cg.13-09109345/13 számú végzésével hivatalból elrendelte idősebb F. L. vagyoni részesedésének
  13. január 16-ai hatállyal történő lefoglalását tartalmazó cégadat
  14. június 26-ai hatállyal történő törlését. A végzés közzétételére a Cégközlöny
  15. július 30-i számában került sor. A felperes
  16. augusztus 29-én indított keresete a
  17. július 9-én kelt Cg.13-09109345/
  18. számú végzés hatályon kívül helyezésére irányult. Kérte, hogy az elsőfokú bíróság hívja fel a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében a
  19. rovat végzésben rögzített törlésével egyidejűleg
  20. június 26-i hatállyal rendelje el idősebb F. L. tagsági jogviszonyának törlését a felperes tagsági jogviszonyának bejegyzésével egyidejűleg. Kérelmének indokaként előadta, hogy a jóhiszemű árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez, amelyet az árverés utólagos megsemmisítése sem érint {a bírósági végrehajtásról szóló
  21. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  22. §}. A gazdálkodó szervezet tagját az árverést követően az elővásárlási jog nem illeti meg. A végzés azért ütközik jogszabályba, mert az árverési jegyzőkönyv ismeretében a cégbíróságnak a Vht.
  23. §,
  24. §

(2)bekezdése és a gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény
  2. §-a alapján figyelmen kívül kellett volna hagynia az eljáró végrehajtó
  3. július 2-án kelt tájékoztatását és a foglalás törlésével egyidejűleg a felperest, mint árverési vevőt
  4. június 26-i hatállyal be kellett volna jegyeznie a cégnyilvántartásba. A fenti jogszabálysértést a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna. Az alperes a keresettel szembeni védekezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet el kellett volna utasítania, mert a felperest a perindítás jogosultsága nem illeti meg. Érdemi ellenkérelmében a fentiekkel azonos indokok mellett a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
  5. november 25-én meghozott 10.G.40.120/2009/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000 forint+áfa perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  8. §
(1)bekezdése alapján a felperest a perindítás jogosultsága nem illeti meg, mert a Cg.13-09-109345/
  1. számú végzés reá vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a cégbíróság a végrehajtó bejelentését tévesen értelmezte, ezért a keresettel támadott végzés jogszabályba ütközik. A végzéssel szembeni jogorvoslati lehetőség a Ctv. 64/A. §-ában szabályozott kijavítás iránti kérelem biztosítja, amely szerint a hibás bejegyzés kijavítását kell kérni, amelyet azonban csak a cég és az ügyész kérhet. Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a felperes által érvényesíteni kívánt jogot érdemben kellett elbírálni, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának nem volt helye. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Állítása szerint a keresetindítás joga megillette, mert a cégbíróság végzése a felperesre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A felperes a fellebbezését kiegészítve hivatkozott a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2.Pk.28.422/2009/
  2. számú végzésére. Előadta, hogy a cégjegyzékbe való bejegyzés nem konstitutív hatályú, és az árverés eredeti szerzésmódnak minősül. Erre tekintettel a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cgt. 13-10-001370/
  3. számú nem jogerős végzésében megállapította, hogy a felperest a Ctv.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megilleti a jogosultság a kérelem előterjesztésére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a per eldöntéséhez szükséges mértékben lefolytatta és helytálló érdemi döntést hozott, azonban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával nem ért egyet. A felperes keresete a vagyoni részesedés lefoglalását törlő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezésére irányult. A cégbíróság végzésének meghozatalára a végrehajtó megkeresése alapján került sor. A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a kereset tárgyát képező Cg.13-09-109345/13. számú végzésében a változások bejegyzését hivatalból rendelte el, amelynek tényét a végzés rendelkező része is egyértelműen tartalmazza. A cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását a Ctv. 26. §
(1)bekezdésének j) pontja szerint valamennyi cég esetében a cégjegyzékben fel kell tüntetni, míg a 26. §
(7)bekezdése rendelkezik arról, hogy a cég tagja vagyoni részesedése lefoglalásának megszüntetését a bírósági végrehajtó elektronikus úton közli a cégbírósággal, és a hivatalból történő bejegyzés, valamint közzététel a Ctv. 26. §
(7)bekezdésében meghatározott esetben is irányadó (Ctv. 26. §
(8)bekezdés). A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik (Ctv. 33. §
(1)bekezdés). A cégjegyzékben kötelezően feltüntetni rendelt foglalás tényét, illetőleg annak megszüntetését a cégbíróság a Ctv. 26. §
(4)és
(8)bekezdése értelmében hivatalból jegyzi be és teszi közzé. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése a cégbíróság határozata elleni jogorvoslat személyi és tárgyi feltételeit is magában foglaló rendelkezés, amely a hivatalból elrendelt cégbejegyző (változásbejegyző) végzést érintő felhatalmazást nem tartalmaz, ezért perindításnak csak a kérelemre indult eljárásban meghozott határozattal szemben van helye. A hatósági határozaton vagy intézkedésen alapuló cégbejegyzés (változásbejegyzés) bírósági felülvizsgálatára - felhatalmazó rendelkezés hiányában - a cégbejegyzési (változásbejegyzés) eljárásban nincs lehetőség, a bejegyzés alapjául szolgáló határozattal vagy intézkedéssel kapcsolatos bírósági vagy hatósági eljárás jellegétől és szabályozásától függő jogorvoslat csak a cégeljárást megelőző eljárásban gyakorolható. A fentiek alapján megállapíthatóan a kertesettel támadott változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt per megindításának a per tárgyát képező végzés tekintetében egyáltalán nincs helye, ezért a perindítás személyi feltételeinek a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint történő további vizsgálata szükségtelen. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a felperes személyében fennálló perindítási jogosultság hiánya miatt utasította el, megjegyzésként mégis megállapítást tett a keresettel támadott végzés érdemét érintően (az elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésének első mondatában), amelyre nem volt jogszabályi lehetősége. Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelem érdemét illetően tett megállapítása helytállóságának kérdésével a Fővárosi Ítélőtábla nem foglalkozhatott. A Fővárosi Ítélőtábla a fent kifejtett indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét az indokolás megváltoztatásával a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a másodfokú eljárással kapcsolatosan felmerült költségeit maga köteles viselni. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, így számításba vehető költsége nem merült fel, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a perköltségről történő rendelkezést mellőzte. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. november
  2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Bleier Judit s.k. s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Molnár József bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.