Gf.20457/2009/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.V.20.457/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Schreckné dr. Juhász Judit jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Antalóczy Alfréd ügyvéd által képviselt alperes ellen megtérítési igény megfizetése iránti ügyében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
2. május
3. napján meghozott 9.G.40.006/2009/
4. számú ítélete ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
6. október
7. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperesnek a felperes javára 15 napon belül fizetendő bruttó 200.000 (Kettőszázezer) Ft perköltségben történő marasztalását, továbbá az állam javára az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Illeték Főosztály felhívása alapján 580.000 (Ötszáznyolcvanezer) Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére való kötelezését. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek az első- és másodfokú eljárás perköltségeként 15 napon belül összesen 300.000 (Háromszázezer) Ft-ot. A feljegyzett kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 12.419.231 Ft-ot és ezen összeg után
8. december
9. napjától a kifizetés napjáig járó kamatokat, valamint bruttó 200.000 Ft perköltséget, továbbá az állam javára 580.000 Ft le nem rótt eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ...1 forgalmi rendszámú HD típusú motorkerékpár
10. július
11. napjától az alperes tulajdonát képezte. A motorkerékpár
12. november
13. napjától a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A tulajdonos a motorkerékpárt javítási célzattal
14. augusztus
15. napján úgy adta át "A" részére, hogy egyúttal tájékoztatta, a motorkerékpárt a forgalomból kivonták és az üzemképtelen. "A"
16. augusztus
17. napján a perbeli motorkerékpárral közlekedve halálos közúti balesetet okozott, amelynek bekövetkeztében a balesetben részes ...2 forgalmi rendszámú S motorkerékpár vezetője is közrehatott. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.090/2007/
18. számú másodfokú ítélete alapján -kötelező felelősségbiztosítás hiányában - a balesetben elhunyt néhai "B" és néhai "C" hozzátartozói által előterjesztett kártérítési igény megfizetésére 12.419.231 erejéig a felperes volt köteles. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a 190/
19. (VI.8.) Korm. rendelet
20. számú mellékletének
21. pont /3/ bekezdés a./ pontja alapján történő igényérvényesítés csak lehetőség és nem kötelezettség a felperes számára. A Korm. rendelet
22. § /7/ bekezdése szerint a felperes a kártalanítási számla kezelőjeként alappal érvényesített megtérítési igényt az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az alperes felelőssége nem a Ptk.
23. §-ában írtakon alapul, így az e jogszabályhely szerinti kimentési rendelkezés a perben nem alkalmazható. Erre tekintettel a perbeni jogvitában nem bír relevanciával az a tény, hogy az alperes mennyiben tájékoztatta a balesetet okozó néhai "A"-t a motorkerékpárral kapcsolatos lényeges körülményekről. A megyei bíróság álláspontja szerint az, hogy a felperes a Korm. rendelet
24. § /7/ bekezdése vagy más jogszabály szerint rendelkezik-e igényérvényesítési jogcímmel néhai "A" örököseivel szemben is, nem eredményezheti az alperes mentesülését. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetés is téves. Sérelmezte, hogy a megyei bíróság nem tett eleget a Pp.
25. § /3/ bekezdésében foglalt kioktatási kötelezettségének. Támadta az elsőfokú ítéletet arra hivatkozással, hogy a károkozó jogtalan gépjárműhasználatát az elsőfokú bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás során az alperes kétséget kizáróan bizonyította, hogy a tulajdonát képező motorkerékpár a forgalomból kivonásra került
26. november 19-én. A motorkerékpár használatával néhai "A" a Btk.
27. §-a szerinti tényállást valósította meg, ezzel szemben pedig az alperes bizonyította, hogy a Ptk.
28. § /2/ bekezdésében írtak szerint az adott helyzetben elvárható módon járt el a motorkerékpár átadásakor. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárás során is hivatkozott 190/
29. (VI.8.) Korm. rendelet
30. számú mellékletének
31. pont /3/ bekezdés a./ pontjában írtakra, valamint a Ptk. 677 -
32. § -aiban foglaltakra tekintettel a felperes "A" örököseivel szemben terjeszthet elő a hagyaték erejéig megtérítési igényt. Ezt meghaladóan hivatkozott arra is, hogy az alperes a károsultakkal perbeli egyezséget kötött, azonban a perről az alperesnek nem volt tudomása, így a felperes a Ptk.
33. §-a szerinti joggal való visszaélést valósított meg az egyezségkötés során. Előadta, hogy a balesettel kapcsolatos rendőrségi eljárás során a balesetben részes másik vezető erősen alkoholos befolyásoltságát állapították meg így az ő közrehatására is figyelemmel kellett volna lenni. A felperesi fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen, a bizonyítékok okszerű, a Pp.
34. §-ának megfelelő mérlegelésével állapította meg, az abból levont jogi következtetése azonban téves. Az ítélőtábla a fellebbezésben írtakra tekintettel vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság eljárása megfelelt-e a Pp.
35. § /3/ bekezdésében foglaltaknak. Az alperesi jogi képviselő a
36. május
37. napján megtartott tárgyaláson a
38. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben írtak szerint úgy nyilatkozott: „A magam részéről csak a már meghallgatott tanúk, illetőleg alperes ismételt meghallgatását tudnám indítványozni, mint felajánlott bizonyítást, amelyet azonban már a bíróság korábban foganatosított. A felek között jogértelmezési vita van, amellyel kapcsolatos álláspontomat kifejtettem, az összegszerűség tekintetében pedig észrevételem nincsen. Határozat hozatalát kérem." A Pp.
39. § /3/ bekezdésében írtak alapján ezen alperesi nyilatkozat ismeretében az elsőfokú bíróságnak nem volt további kioktatási kötelezettsége a bizonyítási terhet illetően az alperes felé. Az elsőfokú eljárás során az alperes eredményesen bizonyította, hogy néhai "A"ot tájékoztatta arról, a motorkerékpárt a forgalomból kivonták, az üzemképtelen.Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy néhai "A" a gépjárművet a tulajdonos hozzájárulása engedélye nélkül vezette. A 190/
40. (VI.8.) Korm. rendelet
41. § /7/ bekezdése szerint a kártalanítási számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók. Az alperes által az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben hivatkozott a Korm. rendelet
42. számú mellékletének
43. pont /3/ bekezdés a) pontja szerint a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó, vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette. A Korm. rendelet 2.§