Kfv.III.37.040/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tóth Zoltán ügyvédáltal képviselt V. G. felperesnek a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal - mint a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr.Farkas Csaba ügyvéd által képviselt ifj.N. B. beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 1.K.34.545/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- és
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.34.545/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes és az alperesi beavatkozó tulajdonosai egy háromlakásos társasház egy-egy meghatározott részének. A társasház alapító okirata szerint a lakás feletti padlástér külön tulajdonban van. Az alperesi beavatkozó - akié a középső lakás - tetőterét bővíteni, illetve beépíteni kívánta. Erre az alperes megismételt eljárásban
- július
- napján helybenhagyva az elsőfokú döntést, az engedélyt P-51-3812/1/
- számú határozatával megadta. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy az engedélykérelemhez csatolt tervek nem a valóságnak megfelelően ábrázolják az ingatlant; az építkezés az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyezteti; külön tulajdonú ingatlan részeket is érint; az engedély kiadására lehetőséget adó közgyűlési határozat nem volt jogszerű. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye cáfolja a felperes építkezésével kapcsolatos állításait. A tulajdonjogi kérdésben nem közigazgatási, hanem polgári bíróság hivatott dönteni. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a Fővárosi Bíróság a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapította meg hibásan az ügyben a tényállást. Jogszabálysértésként az építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997./XII.29./ KTM rendeletet /a továbbiakban: KTM.r./ és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007./XII.13./ ÖTM rendeletet /a továbbiakban: ÖTM.r./ jelölte meg, állítva, hogy a hatóság utóbbi rendelet helyett tévesen az előzőt alkalmazta ügyében. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogszabálysértésként előadottakkal kapcsolatban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az ÖTM.r.
- §-a értelmében a rendelet
- január
- napjától lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult elsőfokú eljárásban kell alkalmazni. Jelen ügyben az elsőfokú eljárás
- évben indult, így az ügyben az alperes jogszerűen alkalmazta a KTM.r. rendelkezéseit. A hatályba léptető rendelkezés folytán annak a jelen ügyben nincs jelentősége, hogy az alperes a másodfokú határozatot mikor hozta. A Fővárosi Bíróság a perben igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján hozta ítéletét, a kirendelt szakértő véleményét aggálytalannak találta, és ítélkezése alapjául elfogadta. A bizonyítékok mérlegelése alapján szakértői vélemény figyelembevételével, tehát helyesen döntött a Fővárosi Bíróság arról, hogy az alperesi beavatkozó részére kiadott építési engedély jogszabályba nem ütközött. A bizonyítékok mérlegelésén /Pp.
- § /1/ bek./ alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredményesen csak akkor támadható, hogy ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével iratellenes tényállást állapított meg az eljáró bíróság. Jelen ügyben a Fővárosi Bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást megállapítva hozta meg döntését, ezért a felperesnek ez utóbbi felülvizsgálati kifogása is alaptalan. Végül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy helyesen utalt a Fővárosi Bíróság arra is, hogy amennyiben a felperesnek a szomszédjával a közös tulajdonnal kapcsolatban vitája merül fel, e vita tárgyában a döntés nem a jelen közigazgatási perre, hanem polgári perre tartozik. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- és
- §-a értelmében köteles megfizetni az alperes és az alperesi beavatkozó Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdésébe, a 39-
- §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010./VII.9./ Korm. rendelet
- §-ának /4/ bekezdése,
- §-ának /1/ bekezdése és a Korm. rendelet melléklete alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
- szeptember
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró