Kfv.37124/2010/5 – Kúria

Kfv.III.37.124/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Izsó István ügyvéd által képviselt B. H. P. felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

1. október
2. napján kelt 21.K.31.263/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
5. október
6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 21.K.31.263/2009/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.- /azaz harmincezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A vietnámi állampolgárságú felperes
8. november
9. napján családegyesítő célú tartózkodási engedély iránti kérelmet kívánt előterjeszteni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tartózkodási helye szerint illetékes Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán. Felperes a kérelem belföldön történő benyújtása körében jogszabály által megkövetelt méltányossági feltétel fennálltát a családi együttélés biztosítása végett azzal indokolta, hogy feleségével és nagykorú gyermekével már több éve él együtt az országban, Vietnámhoz nem köti már semmi és több százezer forint lenne a költsége, ha kérelmet Vietnámban kéne benyújtania. Az elsőfokú hatóság a kérelem benyújtásának feltételét jelentő méltányossági körülmények fennálltát a tartózkodási engedély iránti kérelemtől elkülönülő megelőző eljárásban vizsgálta meg és a
10. december
11. napján kelt 106-1-76443/1/2008-T. számú határozatában a méltányossági kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint nem állapítható meg olyan kivételes méltányolható körülmény, amely indokolná a belföldi kérelmezést. Az alperes a
12. január.
13. napján kelt 106-T-1755/1/
14. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és - az elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését, az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint, miután megfelelt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
15. évi I. törvényben /a továbbiakban: Szmtv./ meghatározott tartózkodási feltételeknek, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
16. évi II. törvény /a továbbiakban: Harm. tv./ végrehajtásáról szóló 114/2007./V.24./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Vhr./
17. § /4/ bekezdés a/ pontjában szabályozott méltányossági kérelem nélkül is jogosult volt Magyarországon tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésére, és az eljárás időtartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra. Állította a felperes, hogy az elsőfokú hatóság eljárása abban az esetben sem volt helyes, ha megkövetelhette a méltányossági kérelem benyújtását. Nem tehette meg ugyanis, hogy nem veszi át a benyújtani kívánt tartózkodási engedély iránti kérelmet, hanem külön eljárásban dönt a méltányossági kérelemről, úgy, hogy ezen eljárás tartamára nem biztosítja a Magyarországon való ideiglenes tartózkodás jogát. A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Harm. tv.
18. § /1/ bekezdés a/ pontjára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
19. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
20. §-ának /1/ bekezdésére és
21. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a Vhr.
22. § /4/ bekezdés a/ pontja szerinti feltétel vizsgálatára külön eljárás lefolytatását tenné lehetővé. Különösen aggályos a méltányossági kérelem külön /elő-/ eljárásban való elbírálása, mert ilyen - nem szabályozott - eljárásra a jogszabály nem biztosítja az ügyfél területen maradásának jogát; holott garanciális jelentőségű, hogy a külföldi az országban tartózkodhasson mindaddig, amíg le nem zárult ügyében az az eljárás, amelyet éppen azért indított, hogy folyamatos maradhasson az ittléte. Jogellenesnek ítélte, hogy az alperes a Harm.tv.
23. § /1/ bekezdésének a/ pontja alapján nem adott ki ideiglenes tartózkodási engedélyt a felperes részére az eljárás időtartamára. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, vagy a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Kifejtette, hogy a Vhr.
24. § /1/ bekezdése határozza meg, hogy a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet az ügyfélnek főszabály szerint hol kell benyújtania, a /2/ és /4/ bekezdés a főszabálytól való eltérés lehetőségét biztosítja az olyan ügyfélnek, aki egyedi - a jogszabályban körülírt - körülményeire tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása tekintetében a főszabály szerint járjon el. Hangsúlyozta, hogy a regionális igazgatóságok a Vhr.
25. § /1/ bekezdésében nem kapnak általános felhatalmazást a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvételére, mint a kérelmező szokásos tartózkodási helye szerinti - a tartózkodási engedély átvételére felhatalmazott - egyéb helyek; továbbá a regionális igazgatóságoknak a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére vonatkozó jogosultsága a Vhr.
26. §-ából sem vezethető le, hiszen annak általános hatásköri szabálya a
27. §, valamint a
28. § speciális szabályára tekintettel, a kérelemről történő döntésre korlátozódik, és csak a
29. § /4/ bekezdése teszi a regionális igazgatóságokat - meghatározott feltételek teljesülése esetén - rendkívüli, tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére jogosult hatósággá. Ellenkező értelmezés esetén a Vhr.
30. § /1/ bekezdése teljességgel szükségtelen lenne, hiszen az általános hatásköri szabály is megteremtené a /4/ bekezdésben foglalt különös hatásköri lehetőséget. A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem magyarországi előterjeszthetősége kapcsán az eljáró hatóságnak előzetesen meg kell vizsgálnia a kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállását; ezt a Vhr.
31. § /4/ bekezdés a/ pontja egyértelműen rögzíti. Hivatkozott az alperes az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium IRM/AKHFO/1262-4/
32. számú - felügyeleti eljárás során hozott határozatában foglaltakra, amely előírta, hogy a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem magyarországi előterjeszthetősége kapcsán az eljáró hatóságnak előzetesen meg kell vizsgálnia a kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Azt kell tisztázni, hogy az ügyfelek hivatkozása helytálló-e, és alkalmas-e a méltányosság megállapítására. Ez a kérdés döntést igényel és a kérdésben a Ket. szerinti határozattal érdemben kell dönteni. Az alperes megítélése szerint a bíróság álláspontja a Ket.
33. § /7/ bekezdésének,
34. § /1/ bekezdésének és
35. §-ának sérelmét jelenti; továbbá vitatta a bíróság azon érvelését, amely szerint a méltányossági és tartózkodási engedély iránti kérelemről egy határozatban kell dönteni, úgy, hogy amennyiben a hatóság valamennyi releváns tény alapos mérlegelése alapján már a kivételes méltánylást érdemlő körülményt sem ítéli fennállónak, akkor a többi feltételt szükségtelen vizsgálnia, a tartózkodási engedély iránti kérelmet a benyújtást megalapozó kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállásának hiánya miatt határozatban kell elutasítania. Hivatkozott e körben az alperes a Harm. tv.
36. § /1/ bekezdésére, amely kogens módon meghatározza, hogy mely esetekben utasítható el a tartózkodási engedély iránti kérelem, mely indokok között a belföldi kérelmezést alátámasztó, kivételes méltánylást érdemlő körülmény hiánya alapján történő elutasítás - azaz a Vhr.
37. § /4/ bekezdés a/ pontja - nem szerepel. A felperes felülvizsgálati hatályában fenntartását. ellenkérelme kérte a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos, az alábbi indokok alapján: A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmének elbírálásakor a Vhr.
38. § /4/ bekezdés a/ pontjának megfelelően vizsgálni kellett a magyarországi kérelmezés feltételét, azaz a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállását. Ugyanakkor sem a Harm. tv., sem a Vhr. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy ezen körülmény vizsgálata előzetes eljárás tárgyát képezné, a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennálltát illetően külön kérelmet kellene a kérelmezőnek benyújtania, és e tárgyban a hatóságnak külön kellene döntést hoznia. Jogszabályi rendelkezés hiányában a tartózkodási engedély iránti kérelem befogadása a hatóság részéről nem köthető ahhoz, hogy az ügyfél által hivatkozott kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennálltáról előzetes döntést hozzanak. A kérelmet el kell fogadni, és az így megindult eljárás során kell megvizsgálni azt, hogy a belföldi kérelmezés jogszabályi feltételei - Vhr.
39. § /4/ bekezdés a/ pontja - fennállnak-e; ennek hiányában a kérelem elutasításának van helye, fennállta esetén érdemben kell a tartózkodási engedély megadásának feltételeit vizsgálni. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Harm. tv.
40. §-a és
41. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőt ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni, amely a törvény kogens rendelkezése, az attól való eltérés, az igazolás kiadásának hiánya súlyos jogsértő állapotot eredményez. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
42. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
43. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság az alperest a Pp.
44. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
45. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
46. § /1/ bekezdése és
47. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
48. október.
49. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró