Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.366/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi március hó
- napján kelt 2.K.34.161/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson - kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az engedélyes 2005.február 22-én gázmérő ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzésről készült 242070 sorszámú munkautalvány szerint a mérőn két műanyag plomba található, amellyel kapcsolatban sérülés vagy egyéb hiba nem került megállapításra.
- október 31-én az engedélyes megbízásából a ... Kft. szerelői hitelesítési mérőcserét és helyszíni mérőellenőrzést végeztek a felperesnél. Az erről készült 14868 sorszámú jegyzőkönyv szerint a gázmérőn olyan rongálási nyomokat tártak fel, amelyek alapján szabálytalan vételezésre lehetett következtetni; a számlálószerkezet jobb oldali plomba sérült, plexi lejár. A szabálytalanságról fényképfelvétel nem készült, a felperes a szabálytalan vételezés tényét nem ismerte el. A gázmérő szakértői vizsgálatáról
- december 4-én készült jegyzőkönyv szerint ... gépészmérnök, igazságügyi szakértő megállapította, hogy a gázmérő plombái azonosíthatóak, a jobb oldali plomba rongált, zárási feladatot nem lát el, így a fedél leemelhető, a számlálószerkezet szabadon hozzáférhető, a számláló házon a jobb oldali plombánál karcok láthatóak, a mérő nem megfelelően, kis terhelésen kb. -58,5% hibával, nagy terhelésen kb. -57% hibával mért, a fogaskerék hajtás 2 gyári fogaskerekét kicserélték, az áttétel módosításával a mérő kevesebbet mér, a számlálóházban és a magvezető hüvely körül olajos szennyeződés látható, a kihajtó tengely fogaskereke deformált, a mérő rongált, méretlen gázvételezésre alkalmas, a mérőben talált jelek a méretlen gázvételezését egyértelműen alátámasztják. A ...
- január 3-án a gázszolgáltatás felfüggesztésének terhével 240.000 forint kötbér, illetve a mérő megrongálásával és a gázmérő cseréjével összefüggésben felmerült kár megtérítésére hívta fel a felperest. A felperes az alperesnél előterjesztett panaszában előadta, hogy a gázmérő cserét végző ... Kft. kiérkezéséig a mérő rendesen működött, az óra sérüléséről nem tudott, a leszerelést a távollétében végezték, mialatt csörömpölést hallott, majd a szerelők tájékoztatása szerint a mérő szétesett, megsérült. A mérő meghibásodása ezért a ... Kft. embereinek munkájára vezethető vissza. Az alperes az ... számú határozatával a felperes panaszát elutasította. Indokolásában a
- december 4-ei szakvélemény megállapítására hivatkozással megállapította, hogy a gázmérő sérüléseit a mérés befolyásolása érdekében okozták olyan időszakban, amikor a fogyasztót a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 42.§-ának
(6)bekezdése alapján állagmegóvási kötelezettség terhelte. Rögzítette, hogy a felperes gázfogyasztása a korábbi fogyasztó által vételezett gáz mennyiségéhez képest feltűnően alacsony volt, a mérő sérülései a mérés befolyásolására irányuló szándékos cselekmény következményei, a szabálytalan vételezés ténye fennállt. A ... Kft. a ... Zrt. Üzletszabályzata szerint járt el. A felperes keresete alapján a Fővárosi Bíróság a
- április
- napján kelt 2.K.30.238/2009/
- számú ítéletével az alperes ... számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes a fogyasztói panaszt nem vizsgálta meg teljes körűen, a tényállást lényeges tekintetben nem tárta fel. A megismételt eljárásra nézve előírta, hogy az alperes a tényállást abban a körben tárja fel, amely alapján a mérő leszerelésének körülményeire vonatkozó felperesi panasz érdemben megválaszolható; nyilatkozattételre kell felhívni a mérő leszerelésének körülményeiről, annak végrehajtási módjáról információval rendelkező személyeket, nem kizárt tanúk meghallgatása sem. Amennyiben a mérő leszerelésének körülményei a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként sem tisztázhatók, akkor a határozat indokolásában ezt rögzíteni, és az ebből levont következtetéseket indokolni kell. A megismételt eljárásban a felperes
- július 25-én az alperes által feltett kérdésekre úgy nyilatkozott, hogy a gázmérő leszerelése nem a közvetlen jelenlétében történt. Az óracserét két személy jött elvégezni; az egyikük rövid idő alatt - nem az ő jelenlétében - leszerelte a régi mérőt és felszerelte az újat, majd a másik kivitte a régi mérőt, és ezt követő 5 perc múlva tájékoztatta arról, hogy a gázmérőn rendellenességet tapasztalt. A leszerelt mérő csomagolása a jelenlétében történt, a jegyzőkönyv és a mérő csomagolásának hitelességét ellenőrizte. A szerelők a helyszínen 10-15 percig tartózkodtak. Indítványozta, hogy az alperes nyilatkoztassa meg az engedélyes szerelőit arról, hogy a gázóra ellenőrzés során rendelkeznek-e a számlálószerkezet jobb oldali plombájának ellenőrzéséhez szükséges eszközzel, meggyőződtek-e az ellenőrzés során arról, hogy a plexi lejár-e. Indítványozta annak feltárását, hogy milyen jogviszonyban áll egymással az - álláspontja szerint a mérő ellenőrzéskor a helyszínen nem tartózkodó - igazságügyi szakértő és a ... Kft. képviselője, továbbá indítványozta a nyomozóhatóság megkeresését egy kapcsolódó büntetőeljárás iratainak beszerzése érdekében. Az alperes felhívására a ... Kft. úgy nyilatkozott, hogy a mérő ellenőrzése a felperes jelenlétében történt, őt a mérőcserét végzők tájékoztatták arról, hogy a rongált plomba miatt a számlálószerkezet hozzáférhető. A leszerelt mérő csomagolása a felperes jelenlétében történt, a jegyzőkönyv és a mérő csomagolásának hitelességét a felperes ellenőrizte. A munkavégzés kb. 35 percet vett igénybe. Az engedélyes részére ... akként nyilatkozott, hogy a felperest tájékoztatta arról, hogy a szakértői vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a mérőn észlelt rongálásokat ki és mikor eszközölte. Feltételezés alapján rögzítette, hogy a módosító fogaskerékpár cseréjéhez nyilvánvalóan előre el kell készíteni a cserealkatrészeket, el kell távolítani a számlálószerkezetet biztosító bélyegzést, de minimum a jobb oldalit, le kell venni vagy fel kell hajtani jobbról a számlálófedelet és ki kell cserélni a fogaskerék párt. A gázmérőnek a helyszínen, a rendelkezésre álló idő alatt történő átalakításának lehetősége kérdésében a szakértő nem kívánt állást foglalni. Az alperes a
- augusztus
- napján kelt ... számú határozatával a felperes panaszát elutasította. Indokolása szerint a 242070 számú munkautalványon a felperes aláírásával igazoltan elismerte, hogy a mérőt sértetlen állapotban átvette. A beszerzett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a helyszíni ellenőrzés szabályszerű volt, az a felperes szerint 10-15 percig, az engedélyes megbízottja szerint 35 percig tartott. Ez alapján megállapította, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elégséges arra, hogy a gázmérő jegyzőkönyvezett és a szakértői vizsgálat alkalmával feltárt sérüléseit, átalakításait bárki
- október 31-én végrehajtsa. A Get. 42.§-ának
(6)bekezdésére, a mérőellenőrzés során felvett 14686 sorszámú jegyzőkönyvre, valamint a
- december 4-ei szakértői véleményre tekintettel a panaszt elutasította. Rögzítette, hogy a mérő sérüléseinek költségei a felperest terhelik. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az alperes csak az engedélyes és annak megbízottja nyilatkozatát vette figyelembe, a nyilatkozatához kapcsolódó indítványait figyelmen kívül hagyta. Hangsúlyozta, hogy a mérővizsgálatról készült jegyzőkönyvet a ... Kft. képviselője írta alá, nem pedig ... szakértő. Észrevételezte, hogy a mérő leszerelése előtt nem készült fényképfelvétel, a gázmérő leszerelése nem két tanú jelenlétében történt. A rongált plomba száma eltér a
- február 22-én történt ellenőrzésről felvett munkautalványon szereplő plomba számától. Kiemelte, hogy a mérő cseréjére hitelesítés miatt, nem pedig a szabálytalan vételezés miatt került sor. Az alperes a határozatban foglaltak fenntartása mellett kérte a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, hogy a felperes 2005-ben a mérőt sértetlen állapotban vette át, aki az állításait nem bizonyította, a hivatkozott büntető eljárásnak - a közigazgatási eljárástól való eltérő célja miatt - nincs jelentősége. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
- augusztus
- napján kelt ... számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a megismételt eljárásban az alperes formailag ugyan eleget tett a Fővárosi Bíróság 2.K.30.238/2009/
- számú ítéletében írt kötelezésnek, azonban döntésében a bizonyítékokat nem ismertette teljes körűen, az ismertetett bizonyítékok közötti ellentmondásokat nem oldotta fel, és nem adott számot arról, hogy a felperes által indítványozott bizonyítást miért mellőzte. Az alperesnek a fogyasztói panasz alapján a gázmérő leszerelésének körülményeit kellett kivizsgálnia. A felperes állítása szerint a mérő leszerelése nem a jelenlétében történt. Nem került tisztázásra, hogy a plomba sérülése, a lejáró plexi miért csak a mérő leszerelése után vált észlelhetővé az engedélyes megbízottja számára. Az alperes megelégedett annak rögzítésével, hogy a felperes szerint a mérőcsere és az adminisztráció 15 percig, míg az engedélyes megbízottja szerint 35 percig tartott, mindebből, az ellentmondás feloldása nélkül vont le ténybeli következtetést. Nem került feltárásra az sem, hogy a gázmérő cserét mely személyek hajtották végre. Az alperesnek rendelkezésére állt, azonban döntésének indokolásában mellőzte ... nyilatkozatának ismertetését és annak értékelését is. Megállapította, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott a 242070 sorszámú munkautalványra mint olyan bizonyítékra, amely alapján a felperes azt ismerte volna el, hogy a mérő - perben releváns - plombája sértetlen volt. A munkautalvány ugyanis erre nézve adatot nem tartalmazott. Az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§-ának
(1)bekezdés eb) pontjában foglaltakkal ellentétben nem adott számot a felperes bizonyítási indítványainak mellőzéséről sem. Hangsúlyozta, hogy a felperes olyan tartalmú indítványokkal is élt, amelyek relevánsak lehetnek abból a szempontból, hogy a mérő meghibásodására mikor került sor, és így abban a tekintetben is, hogy a Get. 42.§ának
(6)bekezdésére történt alperesi hivatkozás megalapozott-e. Az alperes - a felperes állagmegóvási kötelezettségére tekintettel - jelentőséget tulajdonított a
- február 22-ei mérőellenőrzésnek, ezért jelentősége volt az annak tisztázására vonatkozó felperesi indítványnak is, hogy felismerhetők lehettek-e
- február 22én, és ha igen, miként a
- október 31-én feltárt sérülések. Az alperes nem reagált a másik bizonyítékként értékelt szakértői vizsgálat lefolytatásának körülményeivel kapcsolatos felperesi indítványra sem. A nyomozóhatóság megkeresésére vonatkozó indítvány közvetlenül kapcsolódik az ügyhöz, ugyanakkor a bizonyítást a felperes önmaga nem tudná teljesíteni. A mérő leszerelésének körülményei így továbbra sem tisztázódtak, az alperes pedig az indokolási kötelezettségének megsértésével vonta le érdemi következtetéseit. A megismételt eljárásra nézve előírta, hogy a mérő leszerelésének körülményeit részletesen fel kell tárni oly módon, hogy valamennyi bizonyítékot, közöttük a mérővizsgálatot végző személy nyilatkozatát is ismertetni kell, és az ellentmondásokat fel kell oldani. Ennek érdekében az érintetteket szükség szerint újra meg kell hallgatni. A felperes által felajánlott bizonyítási indítványokat vagy teljesíteni kell, ez esetben ennek eredményét megfelelően ismertetni és értékelni kell, az indítványok mellőzésének indokát pedig szintén meg kell adni. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása iránt előterjesztett fellebbezésében az alperes előadta, hogy a megismételt eljárásban nyilatkozatot kért a fogyasztótól, a leszerelést végző szerelőktől, és kiegészítést kért az eljáró igazságügyi szakértőtől is. A beszerzett nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy akár a felperes által állított 15 perces, akár a szerelői nyilatkozat szerinti 35 perces munkavégzést vesszük figyelembe, a gyári fogaskerekek nagyobb áttételű fogaskerékre való cseréje a helyszínen nem volt megvalósítható. Hangsúlyozta, hogy nem a mérő meghibásodásáról van szó, hanem arról, hogy valaki a mérőbe gyárilag felszerelt fogaskerekeket nagyobbra cserélte, elérve ezzel azt, hogy a mérő a tényleges fogyasztásnál 57%-kal kevesebbet mérjen. Mivel 2005-ben helyszíni ellenőrzés történt, amelynek során semmilyen sérülést nem tártak fel, ezért a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a mérőben a beavatkozást ezt az időpontot megelőzően hajtották végre. Ennek bizonyítására pedig sem a nyomozóhatóság megkeresése, sem a szakértői vizsgálat körülményeinek ismételt vizsgálata nem alkalmas. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, a tényállást a döntés meghozatalához szükséges mértékben feltárta, a releváns bizonyítékokat pedig a határozat indokolása tartalmazza. A fellebbezéssel szembeni ellenkérelmében a felperes - a korábban előadottak megismétlése mellett - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340.§-ának
(5)és
(6)bekezdései alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdése szerint, a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, azokat egyenként és összességükben is helyesen értékelve helytállóan állapította meg a tényállást, és a rendelkezésre álló peradatok alapján okszerű következtetésre jutott. Az alperes fellebbezésében nem hivatkozott olyan indokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét megkérdőjelezné, nem jelölt meg olyan tényt vagy körülményt, amely a fellebbezés kedvező elbírálását eredményezhette volna. Az elsőfokú bíróság mindenre kiterjedő, alapos, kellően részletes jogi érveivel a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetért, ezért azt nem ismétli meg. A fellebbezésben foglaltakra utalással a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá. A Get. 42.§-ának
(6)bekezdése alapján a felperest valóban állagmegóvási kötelezettség terhelte. Ezt a felperes nem vitatta, ezzel ellentétes megállapítást az elsőfokú bíróság sem tett. A felperes azt sem cáfolta, hogy a mérő
- október 31-én rongált volt, és a
- december 4-én készült szakvélemény megállapításait sem vonta kétségbe. Az alpereshez előterjesztett panaszának lényege az volt, hogy a mérő a leszereléskor, vagy annak következtében, vagyis az állagmegóvási kötelezettségét követő időben sérült meg. Az alperesnek ezért a panasz alapján azt kellett teljes körűen kivizsgálnia, hogy helytálló-e a felperes feltételezése. Ennek érdekében kellett volna a mérő leszerelésének körülményeit megnyugtató módon tisztáznia. E körben annak van jelentősége, hogy kik voltak a mérő leszerelésekor jelen, az engedélyes megbízottjai a mérő leszerelése előtt vagy csak azt követően állapították-e meg a plomba sérülését, illetve, hogy a plexi lejár. Az is releváns, hogy a felperes a szabálytalan vételezés tényének jegyzőkönyvben is rögzített megállapításáig végig jelen volt-e; megszakítás nélkül látta-e az engedélyes megbízott szerelőit együtt a mérővel. Alapvető kérdés az is, hogy - a sérülés jellegére és a helyszínen töltött időre tekintettel - elképzelhető-e a mérő leszereléskori megrongálódása. Mindezen kérdéseket azonban az alperes nem tisztázta teljeskörűen. A mérő leszerelésének körülményei tekintetében teljesen ellentmondó nyilatkozatok állnak rendelkezésre, az alperes az ellentmondások feloldására nem is törekedett. Rögzítette ugyan a helyszíni ellenőrzés időtartamára vonatkozó ellentétes előadásokat, elmulasztotta azonban megindokolni, hogy mely tények, körülmények alapján jutott arra a megállapításra, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elégséges a sérülések, átalakítás
- október 31-ei végrehajtására. Még csak azt sem jelölte meg, hogy álláspontja szerint hány perc volt a rendelkezésre álló idő. Az alperes nem adta indokát annak sem, hogy miért nem tisztázta azt, hogy ténylegesen kik voltak a helyszínen, ki végezte a gázmérő szakértői vizsgálatát, illetve kik írták alá az arról felvett jegyzőkönyvet. Annak ellenére tette azt a megállapítást, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elégséges a feltárt sérülések, átalakítás
- október 31-ei végrehajtására, hogy ... nem foglalt ebben a kérdésben állást. Az alperes kiemelt jelentőséget tulajdonított a 242070 sorszámú munkautalványnak, ugyanakkor egyáltalán nem vizsgálta annak tényleges tartalmát. Nem tisztázta, hogy a felperes által felismerhetők lehettek-e a
- október 31-én feltárt sérülések, mint ahogy azt sem, hogy a munkautalványon feltüntetett plomba száma megegyezik-e a rongált plomba számával. Az alperes a nyomozóhatóság megkeresésére vonatkozó indítványt teljes egészében figyelmen kívül hagyta. Ennek indokát azonban a határozatában nem közölte, nem jelölte meg, hogy álláspontja szerint a hivatkozott nyomozóhatósági eljárás miért nem kapcsolódik az ügyhöz, a nyomozás eredménye, illetve az ott keletkezett iratok miért nem szolgálhatnak a felperes panaszának elbírálásához releváns bizonyítékul. A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bírósággal egyezően jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a megismételt eljárásban sem tárta fel a felperes panaszának elbírálásához szükséges tényállást, a mérő leszerelésének körülményeit nem tisztázta, az ellentmondásokat nem oldotta fel. Pontos, megalapozott, bizonyított tényállás hiányában pedig jogszerű döntést sem lehet hozni. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokai alapján - a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával helybenhagyta. A felperes nem igényelte és nem igazolta a Pp. 75.§-ának
(3)bekezdése szerinti másodfokú perköltségét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának
(2)bekezdése alapján mellőzte a perköltség tárgyában való határozathozatalt. A sikertelenül fellebbező alperes helyett - személyes illetékmentessége folytán - a fellebbezési illetéket az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján. Budapest,
- évi november hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. előadó bíró, dr. Bacsa Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő