alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 8.K.21.465/2008/13. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 150.000 /
az százötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 416.800 /
az négyszáztizenhatezer-nyolcszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél
elsőfokú hatóság
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes
elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adóalapját becsléssel állapította meg, és a fedezet nélküli kiadások összegét - mint forráshiányt -
összevont adóalap részeként, egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette.
alperes szerint a felperes nem bizonyította, hogy a vizsgált időszakot megelőzően megtakarítással rendelkezett volna, így a
IM ... Főosztálya által feloldott elkobzás alá eső értéket kapott volna. E pénz átvételének bizonyítottsága hiányában kapcsolódó vizsgálat lefolytatását a házastársnál
adóhatóság nem tartotta indokoltnak.
alperes szerint nem igazolta továbbá a felperes, hogy a 2005. évben történt valutaátváltások pénzeszköze a tulajdonát képezte.
egy háztartásban élők megélhetési költségeit pedig
elsőfokú hatóság jogszerűen számította ki a KSH létminimum adatai alapján. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és
alperes új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, a terhére megállapított adóterheket, a tényállás tisztázottságát, állította, hogy rendelkezett kiadásai fedezetével. Sérelmezte, hogy
adóhatóság nem fogadta el a megtakarításait, a férjétől kapott támogatásokat, hogy a ... gépkocsival, a ... motorral kapcsolatos bevételeket-kiadásokat nem megfelelően számolta el. Előadta, hogy szerény életvitelük miatt a KSH adatait a revízió nem vehette volna figyelembe.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével
alperes határozatát -
elsőfokú határozatra is kiterjedően - a 2006. évi adóterhek, továbbá a bírság vonatkozásában megváltoztatta, a késedelmi pótlék tekintetében hatályon kívül helyezte, és e körben
alperest új eljárásra kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. Indokolása szerint
adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként pedig
t állapította meg, hogy
adóalaptól való eltérést a felperes hitelt érdemlően nem igazolta - a Volvo személygépkocsi és a Yamaha motor megvásárlásakor a felperes férje által teljesített összesen 1.534.264 Ft vételárelőleg kivételével. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint
ítélet sérti
évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 164.§-ának /1/ bekezdését. A felperes megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül /Pp. 275.§ /2/ bekezdés/, így a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseket nem értékelte.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében, ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell, mivel
alkalmazott módszer csak a valószínűsítést teszi lehetővé.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózóknak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolják.
adózó ha bevételeit és kiadásait teljes körűen és hitelt érdemlően igazolja, és a bevételei fedezik a kiadásait, adókülönbözet megállapítására nem kerülhet sor. Fedezethiány esetén, mint ahogyan a felperesnél is,
adóhatóságnak a valós adó alapját meg kell állapítania.
alperes helytállóan jelölte meg határozatában
okat a jogszabályhelyeket, amelyeket
elsőfokú hatóság eljárása során jogszerűen alkalmazott,
.§-át és a 109.§-át, illetve bekezdéseiket nem cserélte fel.
alperes e törvényhelyek alapján való eljárás /a becslési eljárás/ alkalmazását bizonyította és megfelelő jogértelmezéssel megindokolta. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. A felperesnek közigazgatási perben is bizonyítania kell a keresetét,
t, hogy a felülvizsgálni kért határozat
állításának megfelelően jogsértő. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felpereseknek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményekét - a Pp. 164.§ /1/ bekezdés megfelelő alkalmazásával nagyobbrészt jogszerűnek minősítette. A bizonyítás kötelezettségét, terhének viselését
Art. és a Pp. idézett rendelkezései egyértelműen szabályozzák, eljárási jogszabálysértést e körben sem
alperes, sem
elsőfokú bíróság nem követett el, a felperes ellentétes álláspontja téves. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete részben alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján,
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta -
164.§-ának /1/ bekezdésére alapított - a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. A felperes férjénél kapcsolódó vizsgálat elrendelését, mint ahogyan
t
alperes és
elsőfokú bíróság helytállóan megállapította, tény, körülmény, bizonyíték nem indokolta, és nem alapozta meg. A felperes gyermekeinek adóügye pedig nem képezte a per tárgyát. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.