alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.20.281/2009/6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 50.000 /
az ötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 261.700 /
az kettőszázhatvanegyezer-hétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint
adózó 2005. évben 37.132.939 Ft tagi kölcsönt nyújtott a S.Kft-nek /a továbbiakban: Kft./. A revízió megállapította, hogy a felperes bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett bevételei nem nyújtottak fedezetet kiadásaira, ezért
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adó alapját becsléssel állapította meg, és
adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette.
alperes nem fogadta el a felperes
on hivatkozását, hogy 2005. évben
édesanyjától 1.500.000 Ft kölcsönt kapott volna, mert kapcsolódó vizsgálat során nem nyert bizonyítást, hogy felperes neve rendelkezett volna a kölcsön nyújtásához szükséges pénzösszeggel. A másodfokú hatóság nem fogadta el továbbá a felperes
on hivatkozását sem, hogy testvérétől: N.-tól a 2005. augusztus 25-én megkötött kölcsönszerződés alapján 2.500.000 Ft kölcsönt kapott volna, ugyanis a testvére által felvett szabad felhasználású hitelt a bank a szerződéskötést követően, augusztus 26-án folyósította, és a kapcsolódó vizsgálat megállapította, miszerint a felperes testvére nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a felperessel megkötött szerződéskötés napján rendelkezett volna a szerződésben foglalt 2.500.000 Ft-tal.
alperes a ... számú pénztárbizonylaton a Kft-nek teljesített, tagi kölcsönnek feltüntetett felperesi befizetést más jogcímű fizetésként nem fogadta el,
adózó ugyanis sem
előző, sem a megismételt eljárásban nem bizonyított egyéb jogcímet, így
t sem, hogy
összeg biztosítékul volt elhelyezve bankszámlán, és a pénztárbizonylaton tagi kölcsön szerepelt. A felperes keresetében
első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint
adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, határozatát hiányosan indokolta, amelyből következően döntése megalapozatlan és jogszabálysértő. Állította, hogy szülőjétől és testvérétől megkapta a kölcsönöket, amelyeket bizonyított is. Édesanyja több évtizeden keresztül takarékoskodott, és mint több más idős ember, megtakarítását nem bankban, hanem otthon tartotta. A testvére a kölcsönszerződés megkötését követő napon megkapta a banktól a hitelt, így rendelkezett a kölcsönnyújtás összegével. Iratellenesen rögzítette a hatóság, miszerint a pénztárbizonylaton tagi kölcsönt fizetett volna be, ugyanis
egyik munkájuk biztosítékául bankszámlán helyeztek el pénzt, és miután a munkát nem a Kft. nyerte el,
összeget a felperes visszafizette a pénztárba.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a magánszemélyektől kapott kölcsön vonatkozásában
adóhatóság széleskörű bizonyítási eljárást követően, a bizonyítékok ellentmondás mentes értékelésével állapította meg, hogy a felperes nem igazolta és a rendelkezésre álló bizonyítékok sem támasztják alá, miszerint a kölcsönként megjelölt összegekkel a kölcsönt nyújtók rendelkeztek volna,
t a felperes ténylegesen átvette volna, és kiadásainak a fedezetei lettek volna. A pénztárbizonylattal kapcsolatosan
elsőfokú bíróság szerint felperesi kötelezettség volt annak bizonyítása, hogy nem tagi kölcsön befizetés történt, hanem
összeg közbeszerzési eljárás sikertelenségével összefüggésben került befizetésre. A felperes ezen állítását semmiféle okirattal és bizonyítékkal sem
adóellenőrzés során, sem a perben nem bizonyította, ezért
alperes a rendelkezésre álló adatok alapján, a pénztárbizonylaton feltüntetettekkel egyezően helytállóan állapította meg, hogy tagi kölcsön befizetés történt. A felperes felülvizsgálati kérelmében
elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja
ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 196.§-ának /1/ bekezdését, 206.§-ának /1/ és /3/ bekezdéseit, 221.§-ának /1/ bekezdését. A felperes lényegében fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat. Felülvizsgálati kérelméhez mellékelte
okat
okirati bizonyítékokat, amelyeket előadása szerint átvételi elismervény hiányában, de a közigazgatási eljárás során már
adóhatóságnak is átnyújtott. Ezen okiratok igazolják a 2.500.000 Ft sorsát, és
on előadását, hogy
összeg nem volt tagi kölcsön.
alperes ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte, benyújtva
általa átvett iratok jegyzőkönyvét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt /Pp. 275.§ /1/ bekezdés/. Sem a közigazgatási iratok között, sem a perben nincs adat arra, és ilyet a felperes sem bizonyított, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt iratokat
adóhatóság vagy
elsőfokú bíróság rendelkezésére bocsátotta volna, ezért
okat, és
okkal kapcsolatos előadásokat a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell, mivel
alkalmazott módszer csak a valószínűsítést teszi lehetővé.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján,
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.