Bhar.27/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerinti tartás elmulasztásának a vétsége miatt 25 nap fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munkára ítélte, és kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott védője fellebbezést jelentett be, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a vádlott felmentését indítványozta. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a

1. október
2. napján meghozott 21.Bf.10.146/2008/
3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben a tartás elmulasztásának vétsége miatt indult büntetőeljárást büntethetőséget megszüntető okból - megszüntette, megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költség az államot terheli, rögzítette a vádlott állandó lakó és tartózkodási helyét, továbbá feltüntette a vádlott által őrizetben eltöltött napokat. A másodfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.857/2009/3-I. számú átiratában - és képviselője a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén is - az ügyészi fellebbezést fenntartva a másodfokú ítélet megváltoztatását, és a vádlottal szemben a tartás elmulasztásának vétsége miatt az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésben történő marasztalását, továbbá a bűnügyi költség megfizetésére való kötelezését indítványozta. Fellebbezését azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság részben az elkövetési idő végének megállapításakor követett el hibát, részben pedig elkerülte a figyelmét az a lényeges körülmény, hogy a tartási kötelezettséget jóváhagyó egyezség nem visszamenőleges hatállyal, hanem
4. október 1-től kezdődően, a folyó tartásdíjjal együtt állapította meg a korábbi 120.
5. Ft. elmaradt tartásdíj egy éven át részletekben történő megfizetést. Mivel a vádlottnak az ügyész számítása alapján tartásdíjhátraléka volt az elsőfokú ítélet meghozatalakor, a Fővárosi Bíróság tévesen vont következtetést a Btk. 196.§

(4)bekezdésében írt büntethetőséget megszüntető okra. A vádlott védője a nyilvános ülésen a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ügyész másodfellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és a megelőző első- és másodfokú eljárást a Be. 387.§-át felhívva teljes terjedelmében felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte. A Fővárosi Bíróság a bizonyítékok alapos és körültekintő vizsgálatát követően az elsőfokú bíróság történeti tényállását a releváns körülményekkel irathűen kiegészítette, és ezzel megalapozott, a Be. 351. §ának

(2)bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentes tényállást állapított meg, amely a Be. 388.§-ának

(1)bekezdése szerint a harmadfokú eljárásban is irányadó volt. Az iratokból kitűnően a Budai Központi Kerületi Bíróság 9.P.XXII.30.572/2006/

1. számú,
2. szeptember
3. napján jogerős egyezséget jóváhagyó végzésével kötelezte a vádlottat a
4. szeptember
5. napján született K. utónevű gyermeke után havi 20.
6. Ft. gyermektartásdíj megfizetésére a gyermek édesanyja részére. Kötelezte továbbá a
7. április
8. napjától
9. szeptember
10. napjáig keletkezett 120.
11. Ft. gyermektartásdíj hátralék egy éven át havi 10.000.Ft-os részletekben történő törlesztésére. A vádlottnak
12. október 1-től
13. szeptember 30-ig 480.
14. Ft. folyó tartásdíj fizetési kötelezettsége keletkezett. A vádlott az elsőfokú ítélet meghozataláig 360.
15. Ft-ot csekken, 120.
16. Ft-ot a jogosultnak személyesen átadva és 29.
17. Ft-ot az elsőfokú eljárás alatt teljesített, így mindösszesen az elsőfokú ítélet meghozataláig 509.
18. Ft-ot fizetett meg. A Fővárosi Ítélőtábla a harmadfokú eljárásban is irányadó tényállást - annak történeti részét nem érintve - a vádlott személyi körülményeiben a következőkkel egészíti ki: - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.B.28.619/2008/
19. számú,
20. február
21. napján jogerős ítéletével a vádlottat az
22. január
23. napján elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmény miatt pénzbüntetésre; - a Budaörsi Városi Bíróság B.517/2005/
24. számú,
25. május
26. napján jogerős ítéletével, a
27. április
28. napján elkövetett zsarolás bűntette miatt 1 év 10 hónap - végrehajtásában 3 évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. A Fővárosi Bíróság részletesen kifejtette az ítéletének indokolásában, hogy az elsőfokú bíróság - azonosulva az ügyész vádiratával - nem kizárólag a folyó és előre esedékes tartásdíjat vette figyelembe a büntetőjogi hátralék megállapításánál, hanem hozzászámította a polgári bíróság által visszamenőlegesen megállapított és részletekben teljesítendő hátralékot is. Mivel a vádlott mulasztásáért a büntetőjogi felelősséget csak a polgári határozat keltét követő hónaptól lehet figyelembe venni, nem róható fel vádlottnak a visszamenőlegesen kiszámított fizetési hátralék megfizetésének elmulasztása. A Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul egyetértett a Fővárosi Bíróság érveivel, mivel egyező az állandó bírói gyakorlattal. Következésképpen nem osztotta az ügyész átiratában kifejtett álláspontját, és a felhívott bírósági határozatok jogi értelmezését sem. Az ügyészség által idézett
29. évi
30. BH részletesen megindokolja, hogy a tartás elmulasztásának bűncselekménye csak a végrehajtható hatósági határozat meghozatalát követően valósulhat meg abban az esetben is, ha a tartásdíj fizetési kötelezettség tárgyában hozott bírósági határozat visszamenőleges hatállyal állapítja meg a fizetés kezdő időpontját. Az ugyancsak a felhívott
31. évi
32. BH szerint a tartásdíj törlesztett összegét a terhelt számára leghátrányosabb, a büntetőjogi felelősséget megalapozó követelésbe kell beszámítani. A vádlott korábbi -
33. október
34. előtt keletkezett - fizetési kötelezettsége olyan elmaradás, amelynek megfizetése a polgári jog szabályain alapszik. Erre a korábbi időpontra nézve a bíróság nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta a vádlott önhibáját, noha kizárólag ez lehet az alapja a büntetőjogi felelősség megállapításának. Az a körülmény, hogy a büntetőjogilag releváns már az önhibát is vizsgáló időpontokban esedékes a polgári ügyben eljárt bíróság kötelezése s a korábbi elmaradás megfizetése nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy az bevonható lenne a folyó tartásdíj megfizetés elmulasztása miatti büntetőjogi felelősség körébe. Ez a fizetési kötelezettség hátralék és a büntetőjog szempontjából közömbös, hogy a kötelezettnek azt milyen módon, formában és időben kell teljesítenie a jogosult kezeihez. Ami a sérelmezett
35. október hóra esedékes, előre teljesítendő fizetési kötelezettséget illeti, az iratokból kitűnően a polgári bíróság elmulasztotta szabályozni/meghatározni a havi fizetés esedékességének pontos napját. Mivel a vádlott a folyó - büntetőjogi felelősséggel érintett - tartásdíjba való beszámítási kötelezettség miatt az adott időszakban büntetőjogi értelemben 29.
36. Ft-al többet teljesített, ezért a tartásdíj 20.
37. Ft-os havi összegére figyelemmel a megszüntető határozat törvényességén annak hozzászámítása sem változtat. Észlelte az Ítélőtábla, hogy a másodfokú ítélet
38. oldalán a
39. bekezdés vége azt tartalmazza, hogy a felülbírált ügyben indokolt lett volna a vádemelés elhalasztása. E megállapítást a harmadfokú bíróság mellőzi, mivel e törvényi lehetőség alkalmazásának a megítélése kizárólag az ügyészség diszkrécionális jogköre. A fentebb kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság másodfokú ítéletét, mint törvényes döntést a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Budapest,
40. év november hó
41. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Rédei Géza s.k. bíró A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 21.Bf.10.146/2008/
42. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 1.Bhar.27/2010/
43. számú végzése folytán jogerős! Budapest,
44. év november hó
45. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő