Pfv.III.21.942/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Somogyi Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 3.P.50.463/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 61.Pf.638.777/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és külön felhívásra térítsen meg az államnak 94.500 (Kilencvennégyezer-ötszáz) forint felülvizsgálati illetéket. I n d o k o l á s A felperes
- október 12-én Sz. és B. közötti közúton közlekedési balesetet szenvedett, amikor a Honda Legend típusú gépkocsijával az A.K. Kft. tulajdonát képező és G.R. által vezetett Avia A31 típusú tehergépkocsival összeütközött. A tehergépkocsi a nagyívű balkanyarban áttért a szemközti forgalmi sávba, a két gépkocsi oldalának hátsó része érintkezett egymással, majd a felperes gépkocsija kisodródott és a szemközti forgalmi sáv melletti árokba hajtott, ahol felborult. A felperes keresetében a gépkocsijában keletkezett 1.575.000 forint kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését, mint a vele ütköző gépkocsi felelősségbiztosítóját. Az alperes a kereset elutasítását kérte, nem ismerte el, hogy a baleset úgy következett be, ahogy a felperes állítja. Az elsőfokú ítélet kötelezte az alperest 1.575.000 forintnak és késedelmi kamatának a megfizetésére. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a feltárt bizonyítékoknak a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében írt mérlegeléssel, helyesen állapította meg és helytálló a döntése is. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen fogadta el ítélkezése alapjául az igazságügyi szakértői véleményt, mert az nem volt homályos, vagy hiányos, a szakértő a felek kérdéseire válaszolt és a Pp. 182. §-ának
(3)bekezdésében foglalt feltételek nem álltak fenn. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára való utasítását kérte. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 182. §-ának
(3)bekezdésébe ütközik, mert az igazságügyi szakértői vélemény hiányos, új szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványa ezért alapos volt. Az alperes által becsatolt szakértői vélemény megállapítása szerint a balesetben részes gépkocsik ütközési sebessége lényegesen alacsonyabb volt, mint a felek által a kárbejelentésben megjelölt sebesség, és ilyen adatok mellett elvégzett vizsgálat alapján egyértelmű következtetést lehetett volna levonni arra, hogy a felperes által előadott baleseti mechanizmus kizárható. A felperes gépkocsiján keletkezett sérülések - az üzemanyag-betöltő fedél hátsó élén, az elülső részének felső sarokpontján a fényezés sérülése - azt igazolják, hogy a fedél hátulról és alulról kapott egy ütést, olyan irányban, amilyenben a két gépkocsi érintkezéséből származó mély karcok is elhelyezkednek. A felperes által előadott módon való ütközésnél a bal hátsó lámpaburának darabokban kellett volna sérülnie, ehelyett az a karosszéria irányába mozdult el egyben és sértetlenül. Állította, hogy az ütközési irány egyértelműen megállapítható szakértői eszközökkel, a szakértő csak valószínűsítette ezt, de nem tudta egyértelműen meghatározni, ezért új szakértő kirendelése indokolt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint helyesen állapította meg a jogerős ítélet a tényállást és abból helytálló jogi következtetést vont le. A tanú és a felperes egyezően adták elő a káresemény körülményeit, a szakértő ennek megtörténtét nem zárta ki, a szakértői vélemény nem homályos és ellentmondó. A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben vitás volt, hogy a baleset okozója az alperes biztosítottja volt, mert az alperes nem ismerte el, hogy a baleset a felperes és a balesetben részes biztosítottja egyező előadásainak megfelelő módon következett be. Miután a baleset mikénti bekövetkezésének több mozzanatára - így a gépkocsik ütközési sebességére, helyére, az Avia tehergépkocsi szemközti sávba történő áttérésének kezdetére, irányára, az áttérés mértékére - teljes értékű bizonyítékok nincsenek, a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, így a balesetben részes gépkocsik vezetőinek vallomása, a szakértői vélemények és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján kellett bekövetkezésének körülményeit. rekonstruálnia a baleset Abból kellett kiindulni, hogy a két gépkocsin milyen sérülések keletkeztek. A sérülésekkel kapcsolatos fényképfelvételeket az alperes kárszakértői készítették és miután a felperes gépkocsija a perben már nem volt vizsgálható, csak ezeken a fényképfelvételeken lévő sérüléseket tudták értékelni a szakértők, amely sérülések összehasonlítása és értékelése adott lehetőséget arra, hogy a baleset bekövetkezését és annak módját megállapítsa a bíróság. A szakértői vélemények között abban jelentkezett a különbség, hogy a gépkocsikon lévő baleseti sérüléseket a szakértők eltérően értékelték és a baleseti mechanizmussal kapcsolatban eltérő megállapításokat tettek. A jogerős ítélet helyesen utalt arra, hogy a felperesnek a Ptk. 346. §-ának
(1)bekezdése szerint, a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdésére alapított keresete alapján a felperest terhelte annak a bizonyítása, hogy az alperes biztosítottjának a jogellenes magatartása okozta a kárt. A jogerős ítélet a szakértői vélemények tartalmi, a baleseti mechanizmusra vonatkozó ellentéteit helyesen oldotta fel és a Ptk. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti bizonyítékértékelés alapján nem tévedett, amikor az alperes biztosítottja felelősségét állapította meg és az alperest kötelezte a felperes kárának a megtérítésére. A bíróság a döntésénél helyesen a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményét fogadta el, mert az figyelemmel volt a sérülés műszaki jellegére, elemezte azokat, és kellő indokát adta az alperes által felkért szakértő ellentétes véleményével szemben előterjesztett véleményének. Nem volt vitás a szakértői véleményekben a Honda gépkocsi úthagyásos balesete, amely tény a tehergépkocsival történt találkozás, ütközés hatására következhetett be, a két gépkocsi ütközése, mint a sérülések kiváltó oka jól valószínűsíthető. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint reálisan elfogadható, hogy a felperes által elmondott körülmények között történt a baleset. A szakértő bár nem vitatta, hogy a baleset lefolyása, matematikai, fizikai törvényeken alapuló számításokkal, modellezési módszerekkel minden tekintetben pontosan nem rekonstruálható, ugyanakkor tényekkel alátámasztható, hogy a balesetben részes felek által egyezően előadott módon a baleset létrejöhetett. A körülmények jól valószínűsíthető szakértői véleményezést tettek lehetővé, amely azt jelenti, hogy a szakértő kielégítő biztonsággal tudta megválaszolni azt a kérdést, hogy a két jármű a balesetben érintettek helyszíni elmondása szerinti feltételek mellett ütközhetett egymással és ez az ütközés kiválthatta a Honda gépkocsi stabilitásvesztését, az útelhagyását, következményeit illetően pedig az autó sérüléseit. A jogerős ítélet a bizonyítási eljárás szabályainak megsértése nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a balesetet az alperes biztosítottja okozta, amiért az alperest helytállási kötelezettség terheli. Az alperes alap nélkül kérte a perben az újabb szakértői vélemény beszerzését, mert azokat a körülményeket, amelyeket kétségesnek tartott (sérülések és azok iránya) a perben beszerzett szakértői vélemény aggálytalanul megválaszolta. A bíróság a Pp. 182. §-ának
(3)bekezdésében foglalt eljárási szabály megsértése nélkül mellőzte a bizonyítási indítvány teljesítését, ennek elmaradása folytán a jogerős ítélet megalapozatlansága nem állapítható meg. A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéknek az állam javára való megtérítéséről a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján kellett rendelkezni. Budapest,
- április
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Almásy Mária s.k. előadó bíró, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő HM