Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.356/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Koczkás János Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ... Korlátolt Felelősségű Társaság (...) felperesnek, dr. Kovács Tibor ügyvéd (...) által képviselt ... Korlátolt Felelősségű Társaság „f.a." ( ...) alperes ellen társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- április 15-én kelt 26.G.40.249/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és a keresetet elutasítja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 54.000 (ötvennégyezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi társaságot
- június 20-án kelt társasági szerződéssel a felperes és ... tagok alapították, a cég bejegyzése
- július 6-án Cg. ... cégjegyzékszámon történt meg. A társasági szerződés szerint az alperes ügyvezetésére
- június 20-tól
- június 20-ig ... és ... voltak jogosultak, önálló cégjegyzési joggal. Az alperes egyik ügyvezetője, ...
- november 18-án kelt taggyűlési meghívóval
- december
- napjának 9 órájára a társaság székhelyére taggyűlést hívott össze, napirendi pontként két kérdéskört megjelölve; elsőként a felperes értékesíteni kívánt üzletrésze okán a felperesi üzletrész adásvételi szerződéssel történő átruházásához a taggyűlés beleegyezése tárgykörét, másodikként az elővásárlási jog vonatkozásában szükséges döntést. Egyidejűleg határozatképtelenség esetére a megismételt taggyűlés időpontjaként
- december
- napjának 9 óráját jelölte meg. A meghívón, annak mellékleteként megküldött iratként feltüntetésre került a felperes mint eladó és ... mint vevő között
- november 7-én létrejött, de hatályba még nem lépett üzletrész adásvételi szerződés másolata. ... tag a jogi képviselője, ... ügyvéd útján
- december 3-án kelt levélben a taggyűlés ... napirendi pontjaként további két kérdés megtárgyalása felvételét indítványozta, mégpedig ... ügyvezető lemondását, továbbá az alperes likviditási helyzetének helyreállítását. A felperes, illetve jogi képviselője részére e tagi kezdeményezés elektronikus úton
- december 4-én, postai úton pedig
- december 8-án kézbesítésre került. A
- december 11-ére összehívott taggyűlés a felperes tag távolléte miatt határozatképtelen volt, e taggyűlés jegyzőkönyve szerint a taggyűlésen kizárólag a 225 szavazattal rendelkező ... tag, továbbá jogi képviselője, ... ügyvéd volt jelen. A jelen perrel érintett megismételt taggyűlés a taggyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 9 óra 10 perckor kezdődött meg az alperes székhelyén, a tagok közül egyedül ... tag volt jelen, továbbá jogi képviselője, .... A felperes mint tag ismételten nem jelent meg. A taggyűlés az 1., 2., ... napirendi pontok tekintetében a következő határozatokat hozta: az ... számú határozat szerint a taggyűlés nem egyezik bele a felperes mint eladó üzletrésze ... vevőnek történő eladásához; a ... számú határozattal akként döntött a taggyűlés, hogy ugyanezen üzletrész adásvételi szerződés tekintetében az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében határozatot hozni nem tud, mert az elővásárlási jog gyakorlására szóló felhívást nem kapta meg; a ... számú határozattal a taggyűlés ... ügyvezető ügyvezetői jogviszonyát visszahívással megszüntette, és a ... számú határozattal pedig a taggyűlés felszólította a felperest mint tagot és ... ügyvezetőt, hogy az alperes bankszámlájáról a felperes részére átutalt 21.600.000 forintot haladéktalanul fizessék vissza. A
- december 30-án a ... ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő, ... ... ügyvezető képviseleti jogának
- december 15-ei időponttal történő törlése iránt kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon mint Cégbíróságon, mellékelve ... tag és ügyvezető részvételével
- december 15-én a társaság székhelyén 9 óra 10 perckor megkezdett, megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyvet. A cégbíróság a
- január 14-én kelt
- sorszámú végzésével ... ügyvezető kérelmére ... ügyvezető képviseleti jogosultságára vonatkozó adatokat törölni rendelte a cégjegyzékből.
- január 9-én a ... ügyvezető által
- december 15-én meghatalmazott jogi képviselő is adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, s a változásbejegyzés iránti kérelmét szintén a
- december 15-én tartott, 9 órakor kezdődött, s a felperes tag, valamint ... ügyvezető jelenlétében megtartott megismételt taggyűlésen meghozott határozatokra alapította, csatolva a taggyűlés jegyzőkönyvét. Ezen változásbejegyzési kérelmet - hiánypótlási eljárást követően a cégbíróság a
- január 26-án kelt
- sorszámú végzésével elutasította. A felperes a ... tag részvételével
- december 15-én megtartott taggyűlésén hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított pert az alperesi társaság ellen. Keresetében a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. tv. (Gt.)
- §ának és a
- §-ának
(2)bekezdésére hivatkozással kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a ... tag jelenlétében megtartott megismételt taggyűlésen 225 szavazattal meghozott határozatok jogsértőek, mert azok mindegyike a Gt. 19. §-ának
(2)bekezdésébe ütközik, ugyanis azokat a felperes távollétében úgy hozta meg a taggyűlés, hogy a taggyűlésen a felperes mint tag nem vehetett részt, mert megakadályozták a taggyűlésen való részvételben, a zárt kapu miatt nem tudott bejutni a székhelyül szolgáló ingatlanba. A ... és ... számú határozatok jogsértő voltára azért is hivatkozott, mert megítélése szerint kizárólag a taggyűlési meghívóban szereplő eredeti napirendi pontok tekintetében hozhatott határozatot a megismételt taggyűlés, így a meghívóban nem szereplő, ... tag által írásban kezdeményezett további két napirendi pont tekintetében, a tagok egyhangú hozzájárulása hiányában érvényes döntés nem volt hozható, figyelemmel a Gt. 20. §
(1)és
(4), valamint a 142. §
(3), és a 144. §
(3)bekezdésében foglaltakra. Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a
- december 15-én ... tag részvételével a szabályszerűen megtartott megismételt taggyűlésen meghozott határozatok mind a Gt., mind a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelnek. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes
- december
- napján tartott taggyűlése ... és a ... számon meghozott határozatait hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.500 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adó döntését a következőkkel indokolta. A felek részéről egyezően előadott tényállás szerint a felperes törvényes képviselője részéről - az alperes ügyvezetőjeként -
- december 11-ére összehívott taggyűlés meghívója napirendi pontokként kizárólag a felperes üzletrész átruházása, az adásvételi szerződés tekintetében a taggyűlés beleegyezése, illetve az elővásárlási jog vonatkozásában rögzített napirendi pontokat. ... tag által kezdeményezett, megtárgyalni kért napirendi kérdés a taggyűlési meghívóban nem szerepelt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Gt.
- §-ának
(3)bekezdésében foglalt tagi jogosítvány a Gt. 20. §ának
(4)bekezdésével együtt értelmezendő, azaz a meghívóban nem szereplő kérdéseket a taggyűlés kizárólag akkor tárgyalhatja meg és hozhat határozatot, amennyiben a taggyűlésen valamennyi tag megjelent, és az előzetes napirendben nem szereplő, a meghívóban napirendi pontként fel nem tüntetett kérdések megtárgyalásához egyhangúan hozzájárult. Nem vitásan a
- december 15-i megismételt taggyűlésen valamennyi tag nem volt jelen, így a taggyűlési meghívóban nem szereplő további napirendi kérdések körében, a tagok egyhangú hozzájárulása hiányában a megismételt taggyűlés sem hozhatott határozatot, annak ellenére, hogy az eredeti napirendi pontokban szereplő kérdések tekintetében, a megjelent tagok számától függetlenül, határozatképes volt. E határozatképesség tehát kizárólag a meghívóban szereplő, eredeti napirendi pontok körében állt fenn, ezért a felperes keresetének részben helyt adva a rendelkező részben írt két határozatot hatályon kívül helyezte, s a részbeni elutasításra figyelemmel a perköltségről a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása, a kereset teljes elutasítása iránt. A Gt. 144. §-ának
(3)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy bármely tagnak joga van arra, hogy a napirend kiegészítését kérje az általa megjelölt további napirendi pontoknak a taggyűlés elé vitelével. A napirend érvényes kiegészítése vonatkozásában két feltételt támaszt a jogszabály; a kiegészítésről valamennyi tagot tájékoztatni kell, továbbá a tájékoztatásnak legalább a taggyűlés előtt három nappal meg kell történnie. A per adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az előírt határidőben kérte ... tag a napirend kiegészítését. Megállapítható továbbá az is, hogy a kiegészítés iránti kérelme hatályosult a másik taggal, a taggyűlést összehívó ügyvezetővel szemben. Az elsőfokú bíróság álláspontja téves, amennyiben az helyes lenne, úgy a Gt. hivatkozott rendelkezésében foglalt, kiemelt jelentőségű garanciális tagi jogosultság puszta formalitássá silányulna. Utalt arra, hogy a felperes a
- december 15-én megismételt, felperes által tartott taggyűlés jegyzőkönyvének napirendi pontjai között szerepeltette ... által javasolt napirendi pontokat, melyekre nézve határozat ugyan nem született. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi keresetnek részben helyt adó első fokú ítéletet bírálta felül, az ítéletnek a keresetet részben elutasító rendelkezése jogerőre emelkedett. A fellebbezés a következőkre tekintettel megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, a
- december 15-i megismételt taggyűlésen meghozott és ... számú határozatok jogsértő voltával kapcsolatos jogi álláspontot a másodfokú bíróság azonban nem osztotta. A Gt.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A Gt. 46. §-ának
(2)bekezdése úgy rendelkezik; a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A fellebbezéssel érintett, a felperes keresetével felülvizsgálni kért és ... számú határozatok nem ütköznek a Gt. hivatkozott rendelkezéseibe, téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesi társaság megszegte a társasági határozat meghozatalának eljárási szabályait. A Gt. 144. §-ának
(1)bekezdése szerint a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. A
(2)bekezdés úgy rendelkezik; a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább tizenöt napnak kell lennie. A taggyűlést tehát a tagokhoz címzett meghívóval kell az ülés összehívására jogosult személynek összehívnia, s a meghívót a Gt. 7. §-ának
(1)bekezdése szerint írásban vagy más bizonyítható módon kell elküldeni. A meghívónak lényegi eleme az összehívott taggyűlésen megtárgyalandó napirend meghatározása. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert a taggyűlés fő szabály szerint csak azokról a kérdésekről hozhat határozatot, amelyeket napirendre tűztek (Gt. 20. §
(4)bekezdés). A napirendet a taggyűlést összehívó személy, többnyire az ügyvezető határozza meg. A Gt. 144.§-ának
(3)bekezdése ugyanakkor kimondja; bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A Gt. idézett szabályából az következik, hogy a napirend kiegészítésére - az üzletrésze nagyságától függetlenül - bármelyik tag jogosult lehet, s ehhez nem kell mást tennie, mint írásban vagy más bizonyítható módon közölni a többi taggal azt a kérdést, amelynek a megtárgyalását indítványozza. A tag által javasolt napirendi pontot nem kell sem a többi tagnak, sem az ügyvezetőnek vagy a taggyűlést összehívó más személynek megerősítenie, elfogadnia, az értesítés alapján az a napirend részévé válik, és ezért érvényesen lehet róla határozni a taggyűlésen. A perbeli esetben ... tag napirend kiegészítésére tett indítványa mindenben megfelelt a Gt. 144. §-ának
(3)bekezdésében írtaknak, hiszen az alperesi társaság taggyűlése
- december 11-e napjára összehívásra került, határozatképtelenség esetére megjelölve a megismételt taggyűlés időpontját (
- december 15.), így ... jogosult volt a Gt.
- §-ának
(3)bekezdése alapján az előzőekben ismertetett kérdések megtárgyalását, a napirend kiegészítését indítványozni. Ezért javaslatát a Gt.-ben előírt határidőn belül ismertette is a felperessel, az alperesi társaság másik tagjával. ... által javasolt napirendi kérdések tehát a napirend részévé váltak, ezért nem tekinthetők az ülés napirendjén nem szereplő kérdéseknek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Gt. 20. §-ának
(4)bekezdésében írt szabály kizárólag az esetben lenne alkalmazható, amennyiben a per tárgyát képező napirendi kérdések ... értesítésével nem váltak volna a perbeli megismételt taggyűlés napirendjének a részévé. A fentiekből az következik, hogy ... tag részvételével
- december 15-én megtartott taggyűlésen ... sorszámmal meghozott határoztok - mivel azok a megtárgyalandó napirenden alapultak - nem jogsértőek, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezen határozatokat a Gt.
- §-ának
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet elutasította a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján, és kötelezte a felperest a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint az alperes együttes első- és másodfokú perköltsége megfizetésére. Az alperest megillető perköltség a 24.000 forint lerótt jogorvoslati illetékből, továbbá a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésének alkalmazásával megállapított, az általános forgalmi adót is tartalmazó 20.000 forint elsőfokú és 10.000 forint másodfokú perköltségből tevődik össze. Budapest,
- november
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró A kiadmány hiteléül: ...