Pfv.IV.21.023/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szalay Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Wéber Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság előtt 11.P.20.734/
- számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.824/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 480.000 (Négyszáznyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 60.000 forint másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az .. televíziós csatorna ..-i „.." című műsorában az országgyűlési képviselő alperessel folytattak beszélgetést. A ..-i születésű alperes az interjú során úgy nyilatkozott, hogy egy olyan városból jön, ahol már hosszabb ideje „a .. van kormányon az önkormányzaton és a baloldali állampolgárok egy része egyszerűen nem kap állást". A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes ezzel a kijelentéssel megsértette jóhírnevét. A jogsértés miatt az alperes további jogsértéstől való eltiltását és 8.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperest ismerő ..-i lakosok utalásából ráismertek .. városára, így bár a város neve valóban nem hangzott el, a felperes kellő alappal lépett fel személyhez fűződő joga védelmében. Az alperes által használt kifejezések alapján megállapította, hogy véleményt fogalmazott meg, amely burkolt tényállításként is általános kijelentés, és kellő bizonyítás hiányában nem utal a felperes baloldali állampolgárokat elutasító működésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az önkormányzat jogosult volt személyiségi joga védelme érdekében keresetet indítani az alperes ellen. Álláspontja szerint a felperes által sem vitatottan véleménynyilvánításként megfogalmazott nyilatkozat - a véleménynyilvánítás szabadsága folytán - nem volt alkalmas a személyiségi jog megsértésének megállapítására. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint határozott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti határozat hozatalát kérte. Érvelése szerint az alperes nyilatkozata egyértelműen szülővárosára utalt, az pedig tényállítás, hogy a baloldali polgárok egy része egyszerűen nem kap állást. Hivatkozott a Ptk.
- és a Ptk.
- §-ára, a BH 2003/
- sz. közzétett határozatra, továbbá a PK.
- és
- sz. állásfoglalásra. Álláspontja szerint az alperes felperesre utaló burkolt megfogalmazása tényállítás. Az alperes kijelentésében meghamisította a tényeket, illetve nem bizonyította állítását. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság által értékelt kifejezések („azt gondolom", „az ember úgy érzi") nem a támadott közlésre vonatkoztak, így ezek használatára tekintettel az elsőfokú bíróság tévesen minősítette véleménynyilvánításnak a kijelentéseket. Alperes ténykijelentését semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk. 78. §
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a személyiségvédelem abban az esetben indokolt, ha a sérelem az érintett személyre vonatkozó konkrét, objektív valótlanságot tartalmazó tényállítás útján vagy való tények hamis színben való feltüntetésével valósul meg. A felperes az alperessel folytatott beszélgetés során elhangzott azon kijelentést sérelmezte keresetében, miszerint: „Én egy olyan városból jövök, ahol már sok-sok éve a .. van kormányon az önkormányzaton és bizony a baloldali állampolgárok egy része egyszerűen nem kap állást." Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az önkormányzat felperes beazonosítható volt a nyilatkozatból, ezért kereshetőségi joga fennállt. Az igényérvényesítési jogosultság fennállásához ugyanis nem szükséges az, hogy mindenki számára egyértelműen azonosítható legyen az érintett személye. Elegendő, ha egy szűkebb körben nyilvánvaló, kiről van szó. Jelen esetben az alperes elmondta, hogy ahonnan jön, ott az önkormányzat több éve ..-s vezetés alatt áll, ezzel az alperest ismerő személyek számára egyértelművé tette, hogy .. városáról beszél. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg: az alperes annak kijelentésével, hogy a „baloldali állampolgárok" nem kapnak állást, véleményét fejtette ki. Ez a nyilatkozat a helyi politikai közhatalmat gyakorlókra vonatkoztatottan fejezi ki azt az egyébként valamennyi politikai oldal retorikájában megjelenő véleményt, hogy az ellentétes politikai beállítottságú személyek foglalkoztatását akadályozzák. Ennek az általánosan elterjedt vélekedésnek adott hangot az alperes az interjú során. Az alperes nyilatkozatában a felperesnek nem tulajdonított egy megtörtént, konkrétan azonosítható esetet vagy magatartást, csupán általánosságban fogalmazott meg vele szemben a közvélekedésnek is megfelelő, elmarasztaló véleményt. Erre tekintettel, valótlan tényállítás illetve való tények hamis színben való feltüntetése hiányában a kijelentés személyiségvédelmet nem alapoz meg. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A pervesztes felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné Dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő