Kfv.II.37.902/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Pétery István ügyvéd által képviselt felperesnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében dr. Tóth András ügyvéd által képviselt beavatkozott - a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 3.K.21.108/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.21.108/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy mellőzi az ítélet indokolási részéből a felperes elővásárlási jogának rangsorával kapcsolatos megállapításokat. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 15.000 (azaz tizenötezer) eljárási költséget. belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A sz-i hrsz-ú 14 ha 9288 m² nagyságú 71,39 AK értékű erdő, szántó, agyaggödör és út művelési ágú ingatlan résztulajdonosa O.Zs. a 2562/7139 részilletőségére vonatkozón a beavatkozóval
- október
- napján adásvételi szerződést kötött. A Körzeti Földhivatal 45.252/
- számú határozatában a felperes és a beavatkozó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Az elsőfokú határozat indokolása szerint az adásvételi szerződés O.Zs. eladó illetve a beavatkozó között jött létre. A vételi ajánlat az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A kifüggesztés időtartalma alatt a felperes, mint társtulajdonos és helyben lakó kijelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával. A bejelentés magánokirati formában történt, a jognyilatkozat teljes bizonyítóerejű magánokiratnak felelt meg. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a benyújtott adásvételi szerződésből nem tűnik ki az, hogy a beavatkozó, mint vevő a termőföldről szóló törvény alapján milyen jogcímen kívánja az ingatlant megvásárolni. Erre tekintettel az eladó hiánypótlásra lett felszólítva, amelynek keretében a földhivatal kérte a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez a bejegyzési engedélyt, mivel a felperes elővásárlási joga a termőföldről szóló
- évi LV. törvény 10.§-a értelmében sorrendben megelőzi a beavatkozó elővásárlási jogosultságát. Az elsőfokú hatóság a termőföldtörvény alapján a beavatkozó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította, ugyanakkor megállapította, hogy a felperes tulajdonjogának bejegyzésére sem kerülhetett sor, mert az eladó részéről a bejegyzési engedély hiányzik. A beavatkozó fellebbezése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 30.073/
- számú határozatában elrendelte a beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését vétel jogcímén, egyidejűleg az elsőfokú határozatnak a felperes tulajdonjog bejegyzésének elutasításáról szóló rendelkezését hatályában fenntartotta. Az alperes határozatának indokolása szerint a beavatkozó fellebbezése részben megalapozott volt. A felperest, mint társtulajdonost a termőföld törvény 10.§
(3)bekezdése szerint elővásárlási jog illette meg. Az Inytv. 29.§-a alapján ugyanakkor a jogok bejegyzésének és a tények feljegyzésének - ha a törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolat alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetőleg megszűnését igazolja. A felperes azon nyilatkozatát, amely szerint élni kíván elővásárlási jogával a Pp. 196.§
(1)bekezdése szerint teljes bizonyító erejű magánokiratban terjesztette elő, azonban bejegyzési engedélyt nem csatolta, így a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét el kellett utasítani. A beavatkozó által benyújtott adásvételi szerződés és mellékletei megfeleltek az Inytv. 32.§-ában meghatározott követelményeknek, az okirat tartalmazta a bejegyzési engedélyt, így a beavatkozó által benyújtott kérelem teljesítésének nem volt akadálya. A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Arra hivatkozott, hogy mind az első, mind a másodfokú hatóság elmulasztotta az Inytv. 39.§-a szerinti hiánypótlási felhívást, mint közbenső intézkedést. A felperes szerint továbbá szükség lett volna az Inytv. 47.§ szerint az eljárás felfüggesztésére, mivel a bejegyzés alapjául okirat jogszerűségével kapcsolatban jogvita alakult ki. szolgáló A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.21.708/2009/5. sorszámú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság keresetet nem találta alaposnak megállapítva, hogy az eljárt hatóságok helyesen értelmezték a termőföldtörvény 10.§
(1)-
(4)bekezdésének rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint helyes volt az az alperesi döntés is, amely szerint az elővásárlási jog jogosultjai közül annak a tulajdonjogát jegyezte be a szerződés alapján, akinek a részére az eladó a tulajdonjog változás bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot megadta. Az elsőfokú bíróság hivatkozott arra is, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint a több azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén az eladó választása szerinti személlyel jön létre a szerződés. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes bejegyzési engedéllyel nem rendelkezett, ugyanakkor ez a beavatkozó részére rendelkezésre állt, így a fölhivatal saját hatáskörében csak az alperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzéséről rendelkezhetett. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Inytv. rendelkezéseit, így a jogerős ítélet sérti az Inytv. 39.§
(1)bekezdése és 47.§ szabályait. A felperes kiemelte, hogy jogvita alakult ki az elővásárlási jogosultság kérdésében a földhivatali eljárásban, így azt kellett volna elsődlegesen tisztázni, hogy a beavatkozó elővásárlási joga megelőzi-e a felperes elővásárlási jogosultságát. A jogvitára tekintettel az eljáró földhivatalnak az eljárást az Inytv. 47.§-a alapján fel kellett volna függeszteni vagy legalábbis az elsőfokú földhivatalnak hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania. A felperes nyomatékkal hivatkozott arra, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirati formában előterjesztett kérelmében és nyilatkozatában nemcsak a Ptk. 145.§
(2)bekezdése alapján, mint tulajdonostárs élt elővásárlási jogával, hanem a termőföldtörvény 10.§
(1)bekezdés b) pontja alapján is, mint a "szomszédos ingatlan tulajdonosa". Ez utóbbi szerint jogosultsága megelőzi a beavatkozó jogosultságát, aki kizárólag "helyben lakó személynek" minősül. A felülvizsgálati kérelemben a felperes hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság jogsértő módon járt el, amikor érdemben foglalkozott az elővásárlási jogosultság kérdésével, mivel az elővásárlási jog kérdésében való állásfoglalás nem a közigazgatási perben eljáró bírság hatáskörébe tartozik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Az alperes kiemelte, hogy az Inytv. 39.§
(3)bekezdésében foglalt bejegyzési engedély hiánya olyan hiányosság, amely hiánypótlási felhívás nélkül határozattal történő utasítást von maga után. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta. A közigazgatási pert megelőző ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárás tárgya a beavatkozó valamint a felperes tulajdonjog bejegyezés iránti kérelme volt. Az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak kizárólag arról kellett állást foglalnia, hogy a benyújtott okiratok alapján mennyiben volt lehetőség a per tárgyát képező ingatlanra a felperesi vagy a beavatkozói tulajdon jog bejegyzésének. Az eljárás jogi kereteit az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) ezen belül is annak 26, illetve 29.§-a határozta meg. Az Inytv. 26.§
(1)bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározatott nyomtatványban benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az Inytv. 29.§ alapján jogok bejegyzésnek és tények feljegyzésének - ha a törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat teljes bizonyítóerejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzés, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlannyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). Az alperesnek az ingatlan-nyilvántartási hatáskörében eljárva arról kellett állást foglalnia, hogy a benyújtott okiratok alapján a tulajdonjog bejegyezhető-e, ugyanakkor az okiratokkal kapcsolatos polgári jogi vitát nem döntethette el, így különösen nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy termőföld ingatlan értékesítése során kit és milyen sorrendben illet meg elővásárlási jog és annak érvényesítése mennyiben történt meg a polgári jog szabályainak megfelelően. Abban az elsőfokú bíróság helytállóan döntött, hogy az ingatlannyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint nem volt jogszabálysértő a beavatkozó tulajdonjogának bejegyzése, mivel a kérelem és a benyújtott okiratok megfeleltek az Inytv. 29.§ rendelkezésének. Ugyancsak helytálló volt az elsőfokú bíróság részéről annak megállapítása, hogy a felperes tulajdonjogának bejegyzésére azért nem kerülhetett sor, mivel az Inytv. szerinti bejegyzési engedéllyel a felperes nem rendelkezett. 29.§ A felperes, a beavatkozó, valamint az eladó közötti jogviszony, illetőleg ezen belül az elővásárlási jog fennállása, valamint annak sorrendje a földhivatali eljárás keretében nem volt vizsgálható, és az ebben keletkezett vitát sem dönthette el a földhivatal. A közigazgatási eljárás keretei a közigazgatási perben érvényesíthető igényt is meghatározzák, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag azt tehette volna vizsgálat tárgyává, hogy az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint az alperes határozata mennyiben felel meg a törvényesség követelményeinek. Az elővásárlási jog kérdése - azok sorrendisége a felperes, a beavatkozó, valamint az eladó polgári jogi jogviszonyára tartozik, kizárólag ebben a jogviszonyban határozható az meg, hogy a termőföld törvény, valamint a Ptk. rendelkezéseinek értelmezése alapján miként alakul az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje. Az elővásárlási jog fennállása és annak sorrendje így nem a közigazgatási perre tartozó kérdés, erre nézve sem alperes, sem az elsőfokú bíróság érdemi megállapítást nem tehet, ennek eldöntése - ilyen tárgyú peres eljárás esetén - a polgári bíróság feladata, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolási részéből mellőzni rendelte a felperes elővásárlási jogának rangsorával kapcsolatos megállapításokat. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban polgári pernek van helye, ugyanakkor a felperes a polgári per megindításának lehetőségével nem élt, ilyen eljárást sem a közigazgatási sem a peres eljárás időtartama alatt nem kezdeményezett. Amennyiben a felperes a beavatkozóval, valamint az eladóval szemben a közigazgatási eljárás során polgári pert kezdeményezett volna, úgy az Inytv. 47.§
(2)bekezdése szerint felmerülhetett volna az eljárás felfüggesztése. Erre a jogszabályi feltételek hiányában nem kerülhetett sor, így az elsőfokon eljárt bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem sértett jogszabályt, amikor érdemben bírálta el a beavatkozó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben írt jogszabályokat, így - az indokolás részbeni módosításával - az elsőfokú bíróság ítéltét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az alperes jogtanácsosi képviseletével felmerült költség megtérítésére. A képviseleti költséget a módosított 32/2003.(VIII.22.) bekezdése alapján határozta meg. IM rendelet 3.§
(5)A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban pervesztest felperest kötelezte a per tárgyi illeték feljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50.§
(1)bekezdése alapján. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Tibor sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Kalas