Kfv.II.37.891/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szepesi István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogutóda alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróságon 24.K.33.690/
- számon indult és Fővárosi Ítélőtábla
- július
- napján kelt 4.Kf.27.164/2009/
- számú ítélettel befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla számú ítéletét hatályában fenntartja. 4.Kf.27.164/2009/
- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az - mint alperesi jogelőd -
- június
- napján kelt 1138/2008.(VI.25.) számú határozatában megállapította, hogy a felperesi műsorszolgáltató a "" című műsorszám
- október
- napján 13:35:11-kor sugárzott önreklámjának jelölésével megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. törvény (Rttv.) 15.§
(1)bekezdésében foglaltakat, ezért felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartása megszüntetésére. Megállapította továbbá, hogy a felperes a műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/A.§
(3)bekezdésében foglaltakat is, ezért a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel. Az alperes határozatának indokolása szerint a kora délután, 13:34 kezdettel sugárzott "ajánló" főcímmel ellátott blokkban lévő spot teljes időtartalma 33 mp volt. A spot-ban egy szexuális aktus volt látható, a figyelemfelkeltés kizárólagos eszköze a szexualitás bemutatása volt, a látványt szexuális aktusra utaló hanghatásokkal erősítették meg. Az alperes jogelődje azt állapította meg, hogy az ajánló reklámnak minősült és mint ilyet az Rttv. 15.§
(1)bekezdése értelmében a reklám közzétételére vonatkozó formai követelmények betartásával kellett volna sugározni, ezért a felperes megsértette az Rttv. 15.§
(1)bekezdését, továbbá az Rttv. 5/A.§
(3)bekezdését is, mert a reklám közzététele előtt ugyan nem kell kategorizálni és annak megfelelő korhatári jelzéssel eljárni, azonban a műsorszolgáltatónak ügyelni kell arra, hogy a reklám a tartalmának megfelelő időpontban kerüljön sugárzásra. A bevizsgált ajánlót annak tartalma miatt a III. kategóriába kellett volna besorolni, így azt csak 21:00 és 05:00 óra között lehetett volna közzétenni. A felperes keresetében az alperesi jogelőd határozata bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorajánló az Rttv. 2.§ 28/A. pontjában meghatározott műsorelőzetes fogalmi elemeinek felel meg, nem pedig az alperes által hivatkozott reklámnak. Hangsúlyozta, hogy a műsorelőzetes célja nem az, hogy az adott műsorszámot (ebben az esetben a játékot) részletesen bemutassa, hanem pusztán az, hogy felkeltse a nézők érdeklődését és felhívja a figyelmet a műsorszámra. A felperes szerint az alperes köteles lett volna indokolni, hogy a műsorelőzetesben megjelölt elemek hogyan és miként, hatottak károsan a 16 éven aluli kiskorúak személyiség fejlődésére, azonban ez nem történt meg. A Fővárosi Bíróság 24.K.33.690/2008/
- sorszámú ítéletében az alperesi jogelőd határozatát hatályon kívül helyezte és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolása szerint a perbeli műsorszám műsorelőzetes volt, s erre a tényre utalt a lejátszás végén lévő felirat is. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a kifogásolt műsorszám a műsorelőzetes fogalmának mindenben eleget tett, azon túl egyéb kritériumot a jogszabály nem ír elő. Az elsőfokú bíróság az alperes jogértelmezését túlzottan szűkítőnek tekintette, kiemelve, hogy azon az alapon minden műsorelőzetest reklámnak, illetőleg önreklámnak lehetne tekinteni. Az elsőfokú bíróság hivatkozott arra is, hogy egyes műsorszámok, illetőleg még el nem készült műsorok esetében a műsorelőzetes fogalmilag megvalósíthatatlan. Az alperes jogelődjének fellebbezése alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.164/2009/
- sorszámú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes jogelődjének fellebbezése alapos volt. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytelenül állapította meg és tévesen értelmezte az Rttv. 2.§
- pontjának értelmező rendelkezését is. A jogszabályhelyben meghatározott fogalom törvényi tényállásnak vizsgálatából kell kiindulni arra figyelemmel, hogy a műsorszám milyen cél érdekében történt. A törvényi tényállást a felperes megvalósította a nem megfelelő időben szexuális aktust és a szokásoktól eltérő szexualitást prezentáló képkockákkal, illetőleg azzal, hogy ösztönző céllal, bulvárszerűen hívta fel a nézők figyelmét a műsorszolgáltatásának igénybevételére. A közreadás idegen volt az akkor készülőben lévő jövőbeli vetélkedő műsortól megjegyezve, hogy nem létező műsorszámhoz műsorelőzetes nem köthető. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az alperes megalapozottan állapította meg az Rttv. 15.§
(1)bekezdés a) pontja és 5/A.§
(3)bekezdésének megsértését, ezért az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét el kellett volna utasítania. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Rttv. 2.§, 28/A.§ értelmező rendelkezését, valamint a 2.§ 41. pontjában meghatározott rendelkezéseket, utalva arra, hogy a felperes az eljárása során az Rttv. 15.§
(1)bekezdés és 5/§.§
(3)bekezdésében foglaltakat betartotta. A felperes álláspontja szerint a kifogásolt műsorajánló az Rttv. 2.§ 28/A. pontjában meghatározott műsorelőzetes fogalmi kritériumának felel meg, nem pedig az alperes által hivatkozott önreklámnak. Az önreklámnak nincsen törvényi definíciója, azt csupán alperes jogelődje írta körül 1472/2002.(X.3.) számú határozatában. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a műsorszám műsorelőzetes, ezért a felperes nem sérthette meg az Rttv. 5/A.§
(3)bekezdésében foglaltakat, mivel ez a rendelkezés a reklámok közzétételére vonatkozik. A felperes arra is hivatkozott, hogy műsorelőzetes keretében ajánlotta és mutatta be egy jövőben elkészülő és sugárzásra kerülő műsorszámát, nevezetesen a "" című vetélkedőt. A három spot-ból álló műsorelőzetes blokk álláspontja szerint teljességgel eleget tett a törvényi definíciónak, az azon túl támasztott elvárások az alperes részéről nem vehetők figyelembe. A felperes kiemelte azt is, hogy az előzetes alapvetően nem a szexualitásra, hanem a műsorvezető gesztusaira, haragjának színlelésére és arcának rezdüléstelen mivoltára helyezte a hangsúlyt. A kérdéses "" című műsorszám I. kategóriába sorolt volt, ami megkötés nélkül bármikor közzé tehető. Erre tekintettel a felperes eleget tett az Rttv. 15.§
(1)bekezdésében meghatározottaknak, mivel a műsorelőzetest megfelelő főcímmel tette közzé és helyes időpontban tűzte műsorára. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta. Az alperes személyében a felülvizsgálati eljárás során jogszabályon alapuló jogutódlás következett be. 2010. szeptember 1-től az alperes jogutóda a a 214/2010.(VII.9.) Korm. rendelet 32.§
(1)és melléklete értelmében. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.II.37.897/2009/
- számú végzésében a jogutódlást megállapította. Az Rttv. 2.§, 28/A. pontja értelmező rendelkezésében a műsorelőzetes olyan műsorszám, amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzé tenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetőleg ismertet. A 2.§
- pontjának rendelkezése szerint reklám ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzé tett műsorszám, valamint megnevezett vagy ábrázolt árú, szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. A reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan állapította meg, hogy a felperes által sugározott kifogásolt műsorszám célja az önreklámozás volt, közelebbről a készülőben lévő "" című vetélkedő műsorra való figyelemfelhívás a nézettség növelésének céljából. A kérdéses műsorszám azért nem tekinthető műsorelőzetesnek, mivel annak célja nem elsődlegesen a műsorszám tényszerű bemutatása volt a műsor tartalmának ismertetésével, hanem a - bemutatni kívánt műsorszám jellegétől idegen - a szexualitásra épülő és ezáltal a nézettséget fokozni igyekvő figyelemfelhívás. Ezzel a felperes a műsorszám Rttv. 2.§
- pontjában foglalt önreklámozást valósította meg, mivel műsoridőt önreklámozás céljára használt fel, s így tevékenysége az Rttv. alkalmazásában reklámnak minősült. A felperes tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a műsorelőzetes célja nem az volt, hogy az adott műsorszámot, illetőleg jelen esetben a játékot részletesen bemutassa, hanem az, hogy felkeltse a néző érdeklődését, figyelmét a műsorszámra. A műsorelőzetes fogalmi eleme a műsorszám bemutatása, illetőleg ismertetése, amelyet nem lehet azonosítani a műsorszám jellegétől eltérő olyan képi bemutatással, amelynek kizárólagos célja a műsorszám várható nézettségének növelése. Ezen utóbbi valójában a műsorszám "értékesítését" segíti elő és erre tekintettel a reklám fogalmának felel meg. Annak nincs közvetlen jelentősége, hogy a műsorelőzetes mennyiben tartalmaz a később sugárzásba kerülő műsorból részleteket. Az előzőek szerint a műsorelőzetes célja az adott műsorszám bemutatása, mely nyilvánvalóan nem lehet független a későbbi időpontban közzé tenni kívánt műsorszám kereteitől, megjelenésétől. Amennyiben a műsor bemutatása a későbbi műsor jellegétől teljesen más eszközökkel történik és a bemutatás célja egyértelműen a műsorszám nézettségének további növelése, úgy reklámról van szó, mely esetében be kell tartani az illetőleg 15.§-ának rendelkezéseit. Rttv. 5/A.§
(3)bekezdés, A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan állapította meg, hogy a felperesi műsorszám reklámja nem volt közzétehető olyan időszakban, amelyben az sugárzásra került, de a tartalmi kategóriák helyes meghatározása esetén az adott műsoridőben mint reklám sem volt közzétehető. Nem vitathatóan a reklám szexuális tartalmú volt, így annak besorolását a felperesnek el kellett volna végeznie és a műsorszám sugárzásának időpontjánál is figyelembe kellett volna vennie. Ennek elmulasztása sérti az Rttv. 5/A.§
(3)bekezdését, illetve a közzététel módja az Rttv. a 15.§
(1)bekezdését. Az előzőek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, döntését az Rttv. helyes értelmezése és alkalmazása alapján hozta meg. Erre tekintettel a jogerős ítéletet alapján hatályában fenntartotta. a Pp. 275.§
(3)bekezdése A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest kötelezte az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50.§
(1)bekezdése szerinti, a per tárgyi illetékfeljegyzési joga alapján le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban perköltsége nem merült fel, így a Legfelsőbb Bíróság az arról való rendelkezést mellőzte. Budapest, 2010. szeptember 29. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Tibor sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Kalas