Bt.806/2010/5 – Kúria

(1)bek.,

(2)bek. c) pont,

(4)bek. b) pont), · 21 rb. csalás vétsége (Btk. 318. §

(1)bek.,

(2)bek. c) pont) és · 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és 200.000 Ft pénzmellékbüntetést szabott ki. Kötelezte továbbá kártérítés és törvényes kamat magánfelek részére összefüggő illeték megfizetésére. történő, valamint azzal A bíróság jogerős - a Be.
2. §

(4)bekezdése alapján indokolt határozatában megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt 10 év óta redőnykészítéssel foglalkozott, azonban ehhez hatósági engedélyt nem kért, így vállalkozói igazolvánnyal, cégjegyzék-számmal nem rendelkezett, csupán saját nevére szóló adószáma volt. Ennek ellenére - tevékenységének hitelesebbé tétele érdekében készíttetett egy bélyegzőt, melyen magát redőnykészítőkén tüntette fel, s azon egy nem létező adószámot szerepeltetett.

1. és
2. évben a bélyegző felhasználásával 28 alkalommal 27 sértettől - egy sértett esetében 1 hónapon belül kétszer megrendelést vett fel. Nyílászáró, redőny, reluxa elkészítését vállalta és megállapodásonként 5.000 és 170.000 Ft közötti összegű előleget átvett. A vállalt munkát nem végezte el, az előlegeket nem adta vissza. A sértetteket csalárd magatartásával tévedésbe ejtette, és a vissza nem fizetett előleggel egyező összegű kárt okozott. Az eljárt bíróság által - a végzés indokolása szerint - alkalmazott jogszabályok, egyebek mellett a Btk.
3. § a) pontja, Be.
4. §,
5. §,
6. § és
7. §. A bíróság jogerős határozata ellen a Legfőbb Ügyész BF.1897/
8. számon - a Be.
9. §-a alapján, a
10. §-ra hivatkozva törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelentett be, törvénysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezés és a törvénynek megfelelő döntés meghozatala érdekében. Indokai szerint a jogerős határozat törvénysértő, mert a Be.
11. §-ának

(2)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével egy évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki. A jogorvoslati indítvány a következők szerint alapos. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat rendkívüli jogorvoslat; a Be.

1. §-a alapján bejelentése határidőhöz nem kötött, viszont a Be.
2. §-a alapján kizárólag a Legfőbb Ügyész indítványozhatja a bíróság jogerős és törvénysértő határozata ellen, feltéve ha a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A Be.
3. §-ának

(2)bekezdése alapján - amit egyébként a jogerős határozat indokolása alkalmazott jogszabályként feltüntet tárgyalás mellőzésével egy évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki. Ezért a jogerős határozat 1 börtönbüntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő. év 6 hónapi A jogerős határozat e törvénysértésének orvoslása a Be. más rendkívüli jogorvoslatra (perújításra, felülvizsgálatra), vagy a XXIX. Fejezete szerinti különleges eljárásra vonatkozó rendelkezései értelmében kizárt. Következésképpen a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A Legfelsőbb Bíróság - a Legfőbb Ügyész egyébként alapos jogorvoslati indítványa kapcsán - rámutat azonban arra, hogy az alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama (ugyanígy végrehajtásának felfüggesztése sem) nem sért büntető anyagi jogszabályt. Jelen ügyben a törvénysértést az jelenti, hogy az adott tartamú szabadságvesztés kiszabása a Be. XXVII. Fejezete szerinti eljárásban - tárgyalás mellőzésével - történt. A Be.

1. §-a szerint pedig a Legfelsőbb Bíróságnak, amennyiben a törvénysértést megállapította, valójában háromféle döntési jogköre van. A törvény ugyanis nem kötelezi a kiszabott büntetés enyhítésére. Ha megítélése szerint helye van enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a megtámadott határozatot megváltoztathatja, vagy ennek érdekében hatályon kívül helyezheti. Utóbbi esetben a megismételt eljárásban a bíróság sem köteles enyhébb büntetést kiszabni, csupán súlyosabbat nem szabhat ki. Ha viszont a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a kiszabott büntetés megfelelő mértékű és (mint jelen esetben) nem sért büntető anyagi jogszabályt, akkor - értelemszerűen - nem indokolt a hatályon kívül helyezés, s ezáltal a döntési jogkör továbbadása. Ez esetben a Be.
2. § zárófordulata alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslatra okot adó törvénysértés megállapítására szorítkozhat. Jelen ügyben erről van szó. Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be.
3. §-a és
4. §-a alapján megállapította, hogy a megtámadott határozat - eljárásjogi okból törvénysértő; a jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költségről pedig a Be.
5. §-a alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
6. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,

1. november
2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH