Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.161/2010/4.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kecskésné dr. Horváth Erika ügyvéd (7626 Pécs, Lánc utca 18.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) II. rendű, III.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) III. rendű, IV.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) IV. rendű és V.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) V. rendű felpereseknek - a dr. Kolozsvári Ágnes jogtanácsos (Budapest, Pf. 142.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Baranya Megyei Bíróságon indított perében a
- március
- napján kelt 11.P.20.565/2008/56.számú ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 (kettőszázötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított - a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős - tényállás szerint az I. rendű felperes
- december 1-jén gyalogosként közlekedési balesetet szenvedett. A balesetben sérült jobb lábát a combcsont alsóközépső harmad határának magasságában csonkolták. A csonkolt végtag állapota miatt a művégtagot csak rövid ideig tudja használni, a mozgótérdes protézis álló fázisban instabil, az I. rendű felperes járása emiatt bizonytalan. A felperesek lakóingatlana tetőteres kialakítású, a felperesi család az emeleti lakrészt használja. Az udvarszintről a lakóház földszinti lépcsőházába lépcsőkön keresztül lehet bejutni, illetve a földszintről lépcsősor vezet a felperesek tetőtéri lakásához. Az I. rendű felperesnek - a műlábprotézis miatti akadályoztatása okán szükséges egy emelőszerkezet a lakóház földszintjére történő bejutáshoz, továbbá egy lépcsőjáró szerkezet a tetőtéri lakás eléréséhez. Ezek kiépítésének költsége 6.431.734 forint. Az I. rendű felperes a tömegközlekedési eszközöket a kerekes-szék miatt nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudja igénybe. A lakáson kívüli közlekedéshez olyan gépjárműre van szüksége, amelyben kerekes-széke elfér, illetve a protézisével együtt is biztonságosan elhelyezkedhet. A felperesek jelenleg egy Lada Samara típusú személygépkocsival rendelkeznek, amely e célra alkalmatlan. Egy középkategóriás Dácia Logan MCV típusú gépjármű - amely a fenti problémát megoldaná - beszerzésének és forgalomba állításának költsége 2.470.000 forint. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, mint a károkozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződése alapján helytállni köteles biztosító társaságot 22.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, 9.200.929 forint vagyoni kártérítés,
- március
- napjától havi 92.000 forint költségpótló kártérítési járadék, illetve 33.035 forint jövedelempótló kártérítési járadék megfizetésére. A költségpótló kártérítési járadék hátralékos összegét 3.227.000 forintban, míg a jövedelempótló kártérítési járadék hátralékos összegét 1.060.330 forintban határozta meg. Marasztalta az alperest a késedelmi kamatokban, és rendelkezett az elsőfokú eljárás költségeinek viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, amelyben a vagyoni kártérítés összegének 1.040.195 forintra, a költségpótló kártérítési járadék hátralékos összegének 2.300.250 forintra, míg a jövedelempótló kártérítési járadék hátralékos összegének 893.789 forintra történő mérséklését kérte. Fellebbezésében kifejtette, hogy a felperesek a lépcsőjáró szerkezetet nem építették ki, a személygépkocsit nem vásárolták meg, kártérítés címén viszont csak a ténylegesen felmerült kár, illetve költség megtérítésének van helye. A kártérítési járadékkal kapcsolatosan álláspontja az volt, hogy a keresetlevél benyújtását megelőző hat hónapon túli, azaz a
- november
- napját megelőző időszakra a járadék iránti követelés elévült. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság által - a fellebbezéssel érintett körben - egyébként helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban csatolt okiratok tartama alapján az alábbiakkal egészíti ki: A felperesek
- szeptember 23-án 3.000.000 forint vételárért megvásároltak egy Opel Zafira típusú személygépkocsit. Lakóingatlanukban
- nyarán megkezdték egy személyfelvonó kialakítását, amellyel összefüggésben eddig 7.0033.750 forint költség (tervezési díj, építőmesteri munkák díja, anyag-és szerelési díj) merült fel. Az elsőfokú bíróság érdemi döntése - a fellebbezéssel támadott részében - a tényállás kiegészítése ellenére is helyes, és a másodfokú bíróság egyetértett az általa kifejtett jogi indokokkal is. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése és 254.§-ának
(3)bekezdése alapján helytálló indokaira utalással hagyta helyben. Az elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint az I. rendű felperes egészségi állapota, súlyos mozgáskorlátozottsága miatt indokolt a lakóingatlanon belüli akadálytalan közlekedését biztosító lépcsőjáró kialakítása, illetve a házon kívüli közlekedését megkönnyítő személygépkocsi beszerzése. Az ezen szükségletek kielégítésére az elsőfokú eljárásban megítélt költségek tényleges felmerülését a felperesek a másodfokú eljárásban igazolták, ezért az alperes azok megfizetésére köteles. A járadékigények hat hónapnál régebben lejárt részletei tekintetében is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos indokait ugyanakkor kiegészíti azzal, hogy a Ptk. 280.§-ának
(3)bekezdésében meghatározott hat hónapos jogérvényesítési határidő alapvetően elévülési jellegű, így alkalmazni kell az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat (Ptk. 326-327.§) is. A felperes baleset utáni egészségi állapotát, az ügyintézést tartósan és jelentős mértékben akadályozó súlyos mozgáskorlátozottságát önmagában is - az egyébként nem jelentős időtartamú késedelem kimentésére alkalmas körülménynek kell tekinteni (Fővárosi Bíróság 41.P.26.241/1963.). Ugyanakkor az elsőfokú bíróság is utalt rá, hogy B.J-né biztosítási ügyintézővel az I. rendű felperes már
- januárjában felvette a kapcsolatot, aki
- január
- napján az alperesnél kárbejelentéssel élt, 2007 márciusában az I. rendű felperes járadékigényét is részletezte. A peren kívüli tárgyalások
- május 31-én azzal zárultak, hogy a kárügy végleges rendelkezésére vonatkozó egyezségi ajánlatát az alperes csak a büntető bíróság jogerős ítéletének birtokában tudja megtenni. A hat hónapnál régebben lejárt járadékok tekintetében tehát az I. rendű felperes a követelések érvényesítése céljából jogfenntartó lépéseket tett, ezért az igényérvényesítési határidő elmulasztásának jogkövetkezményei vele szemben nem alkalmazhatók. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felpereseknek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek mértékét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése, valamint a 4/A.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§-a
(1)bekezdésének d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illeték megfizetéséről a törvény 4.§-ának
(1)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. Pécs,
- október
- dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró