← Magyarország

Pfv.21354/2010/10 – Kúria

Pfv.VII.21.354/2010/

  1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Cserhalmi Tamás ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Bányai István ügyvéd által képviselt szám alatti lakos I.r., a személyesen eljárt szám alatti lakos II.r., és szám alatti lakos III.r. alperes ellen 1.870.000 forint megfizetése iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságon 12.P.20.197/
  2. szám alatt indult, és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Pf.20.102/2010/
  3. számú ítéletével befejezett perében az I.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezés tekintetében hatályon kívül helyezi, és ebben a részében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját
  4. december
  5. napjára módosítja, míg egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 106.100 (Egyszázhatezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : Az I.r. alperes tulajdonát képező ... szám alatti ingatlan felújítása során a felperes elkészítette a tetőszerkezetet és elvégezte a bádogos munkákat. A felperes részére vállalkozói díj kifizetésére nem került sor. A felperes módosított keresetében 1.870.000 forint vállalkozói díj és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az I.r. alperes a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a felperessel nem kötött vállalkozási szerződést, a testvérével a II.r. alperessel és a sógornőjével a III.r. alperessel kötött az ingatlan felújítására generálkivitelezési szerződést. A II.r. és a III.r. alperesnek összesen 8.330.000 forintot adott át, amely összegből nekik kellett volna a felperes részére járó vállalkozói díjat megfizetni. A II.r. és a III.r. alperes a kereset elutasítását jogviszony hiányára hivatkozva kérte. Ellenkérelmük szerint a felperessel az I.r. alperes kötött vállalkozási szerződést, ezért őket a felperes felé vállalkozói díjfizetési kötelezettség nem terheli. A II.r. alperes az I.r. alperessel semmilyen szerződést nem kötött, míg a III.r. alperes az I.r. alperessel kötött megbízási szerződésben csupán az építkezés ügyeinek irányítására, az építőanyagok megvásárlására, annak építési területre való szállítására, rakodására, a törmelék elszállítására, és az ezzel kapcsolatos ügyek intézésére, továbbá a vállalkozókkal való kapcsolattartásra vállalt kötelezettséget. A vállalkozókkal történő szerződéskötésre azonban nem terjedt ki az I.r. alperessel kötött megbízási szerződés. A bíróság jogerős ítéletével 1.769.014 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az I.r. alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a felperessel az I.r. alperes kötött vállalkozási szerződést, ezért a II.r. és III.r. alperes marasztalására irányuló keresetet alaptalannak ítélte. A bíróság az I.r. alperes által beszerzett magánszakértői vélemény alapján a csatorna anyagköltségénél az I.r. alperes által elismert 254.000 forint nettó összeget elfogadva - a felperest megillető vállalkozói díj összegét 1.769.014 forintban állapította meg, és az I.r. alperest ezen összeg, valamint járulékai felperes javára történő megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezését nem vette kellő súllyal figyelembe. Előadta, hogy a fellebbezésében részletesen kitért arra, miszerint az elsőfokú bíróság a peradatokból téves következtetetésre jutott, mivel nem értékelte megfelelően azt a tényt, hogy közte és a felperes között nem jött létre vállalkozási szerződés. Érvelése értelmében a II.r. és a III.r. alperes vállalta az építkezés lebonyolítását. Megismételte, hogy a felperessel nem állt szerződéses kapcsolatban, vele sem a kivitelezés, sem a bekerülési összeg vonatkozásában nem folytatott egyeztetést. Szerinte ezt az állítását bizonyítja a felperes által a II.r. és III.r. alperes részére írt összesítés, a vállalkozási szerződés hiánya, továbbá az, hogy a felperes a fizetési meghagyásban 2.244.000 forint és járulékai megfizetését kérte kötelezni, tehát maga sem volt vele tisztában, hogy milyen összeg kifizetésében „állapodtak volna meg a felek". Kifogásolta, hogy a felperes az elvégzett tevékenység ellenértékéről és a követelt összegről számlát sem bocsátott ki. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem a per fő tárgya tekintetében alaptalan, míg az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja vonatkozásában alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettsége kezdő időpontja vonatkozásában sérti a Ptk.
  6. §

(3)bekezdését, míg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb okból nem jogszabálysértő. A bírói gyakorlat értelmében (BH 2002.490.) a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati- és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, továbbá az ott megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A felülvizsgálati kérelemben konkrétan meg kell jelölni a jogszabálysértést, nem elegendő a korábbi beadványokra utalni (BH 1995.99.), ezért a Legfelsőbb Bíróság az I.r. alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálhatta csak a jogerős ítéletet, míg az I.r. alperes fellebbezésében felhozott indokokat a felülvizsgálati eljárás során nem vehette figyelembe. Az I.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 270. §
(2)bekezdésében és a Pp. 272. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően konkrétan ugyan nem jelölte meg azt a jogszabálysértést, amely alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, azonban a felülvizsgálati kérelméből kitűnően annak megállapítását sérelmezte, hogy közte és a felperes között jött létre a vállalkozási szerződés, és ennek eredményeként - annak ellenére, hogy a felperes számlát nem bocsátott ki - marasztalására került sor. Alaptalanul hivatkozott az I.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes számlaadási kötelezettségének elmulasztása miatt a bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania, ugyanakkor a bíróság jogszabályt sértve állapította meg az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját. A Legfelsőbb Bíróság GK
  1. számú állásfoglalásának
  2. pontja értelmében az ellenszolgáltatás - kivéve, ha a felek külön fizetési határidőben állapodtak meg a szolgáltatás teljesítésekor (átadásakor) válik esedékessé. A számlaadási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti, jogosulti késedelemként azonban a kötelezett késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előidéző egyidejű fizetési késedelmét kizárja. Az I.r. alperes vállalkozói díjfizetési kötelezettsége esedékessé vált az átadáskor - amit a felperes részéről a számlaadási kötelezettség elmulasztása nem érintett - ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság az I.r. alperes vállalkozóidíj fizetési kötelezettségét. A felperes jogosulti késedelmére figyelemmel azonban jogszabályt sértve határozta meg a bíróság az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját, mivel a bírói gyakorlatnak megfelelően kamatfizetési kötelezettség az I.r. alperest csupán a fizetési meghagyás előterjesztésének időpontjától terheli (GK
  3. számú állásfoglalás). Alaptalanul sérelmezte az I.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperessel szerződéses kapcsolatban állt. A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes bizonyította, hogy az I.r. alperessel állt szerződéses kapcsolatban. Helytállóan hivatkozott a bíróság arra, hogy a felperes és az I.r. alperes közötti szerződéses kapcsolatot támasztotta alá Z. T., B. Cs. érdektelen tanúk vallomása, és az építési naplóba tett bejegyzés. A másodfokú bíróság a Pp. 235. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően jogszabálysértés nélkül mellőzte az I.r. alperes fellebbezésében megjelölt új bizonyítékok figyelembevételét. Önmagában abból, hogy a fizetési meghagyásban a felperes 2.244.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest, majd a keresetét leszállította, nem lehet arra következtetni, hogy a felperes „maga sem volt vele tisztában", hogy milyen összeg kifizetésében állapodott meg az I.r. alperessel. A 12.P.20.197/2008/
  1. számú jegyzőkönyvbe foglaltaknak megfelelően a kereset leszállítására arra figyelemmel került sor, hogy a felperes a fizetési meghagyásban megjelölt összeggel szemben csupán a nettó érték megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest, mivel az általános forgalmi adó befizetésére nem került sor. A kifejtettek értelmében a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján állapította meg a tényállást. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). Miután a felülvizsgálni kért határozat csupán az I.r. alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja tekintetében jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet kizárólag ezen rendelkezés tekintetében - a Pp.
  2. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette ebben a körben a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, míg egyéb rendelkezések vonatkozásában hatályában fenntartotta. Mivel az I.r. alperes felülvizsgálati kérelme a per fő tárgya tekintetében alaptalan volt, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint ennek figyelembe vételével rendelkezett a felülvizsgálati eljárási költségről, és kötelezte az I.r. alperes a felperes javára felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, továbbá a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.