Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.52/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- november
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt az I. r. vádlott és társa ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- március
- napján kihirdetett Kb.IV.93/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja. Kötelezi az I. r. vádlottat 3.032 (háromezer-harminckettő) forint, a II. r. vádlottat 27.332 (huszonhétezer-háromszázharminckettő) forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 4.800 (négyezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költséget a Magyar Állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. vádlott és a II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 1.900 (ezerkilencszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- március
- napján kihirdetett Kb.IV.93/2008/
- számú ítéletével az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért 1 évi és 4 hónapi fogházbüntetésre, 2 évi közügyektől eltiltásra, 30.000.-Ft pénzmellékbüntetésre, valamint 15.000.-Ft vagyonelkobzásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy az I.r. vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, továbbá a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés bűntettében, ezért, - mint többszörös visszaesőt - 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre, 2 évi közügyektől eltiltásra és 20.000.-Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Kimondta, hogy a II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, és rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, továbbá kötelezte az I.r. vádlottat 5.435.-Ft, míg a II.r. vádlottat 25.830.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be az I.r. vádlott tekintetébe részben a javára, részben a terhére, a II.r. vádlott tekintetében pedig a javára, az I.r. vádlott esetében a kiszabott szabadságvesztés súlyosításáért, börtön végrehajtási fokozat megállapításáért, valamint a bűnügyi költség megváltoztatásáért, míg a II.r. vádlott esetében a feltételes szabadságból történő kizárás mellőzéséért. Az I.r. vádlott és védője, valamint a II.r. vádlott és védője egyaránt enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.50/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással és kiegészítéssel tartotta fenn, továbbá a II.r. vádlott tekintetében visszavonta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést súlyosítsa a Btk.87.§
(2)bekezdés c./ pontjában írt enyhítő rendelkezés mellőzésével, továbbá súlyosítsa a végrehajtási fokozatot a Btk.45.§
(2)bekezdésének mellőzésével, a Btk.43.§ a./ pontja alapján. Indítványozta még az I.r. vádlott tekintetében a Btk.47.§
(3)bekezdésében írt , a szabadságvesztés fele része letöltése utáni feltételes kedvezmény mellőzését. Ezen túlmenően indítványt tett arra, hogy a bűnügyi költségre vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezés megváltoztatásával a másodfokú bíróság az I.r. vádlottat 3.032.Ft, míg a II.r. vádlottat 27.332.-Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezze, továbbá állapítsa meg, hogy a fennmaradó 4.800.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. A II.r. vádlott védője előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását. Ebben az eredeti fellebbezését módosítva, elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására, míg másodsorban a védencével szemben kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. Beadványában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú katonai tanács ítélete megalapozatlan, mert az általa megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, továbbá a bíróság az egyes tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le. Részletesen foglalkozott védence vallomásával, és az elsőfokú bíróságnak az ítélet indokolásában kifejtett bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadta. Másodlagos indítványával kapcsolatban védencének megváltozott életvitelére, a társadalomba való visszailleszkedésére hivatkozott. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezést, a másodfokú ügyészi átiratban írt módosítással tartotta fenn, indítványát megismételte. Az I.r. vádlott védője a perbeszédében az első fokú ítélet ellen enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellően azt, hogy az ügy teljes felderítése az I.r. vádlott beismerésén alapszik. Kifejtette továbbá, hogy védence valóban számos kedvezményben részesült a vele szemben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés kapcsán, azonban célszerűbb lett volna az ő esetében a törvényben előírt leghosszabb időtartamban próbaidőt alkalmazni. Ezért az első fokú ítélet megváltoztatására, ennek keretében pedig a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére és a közügyektől eltiltás mellőzésére tett indítványt. Utalt továbbá arra, hogy védencének személyi körülményei, jövedelmi viszonyai magasabb összegű pénzmellékbüntetés kiszabását is lehetővé teszik. A II.r. vádlott védője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést, az írásbeli indokolásban írt módosítással tartotta fenn. A bejelentett katonai ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A II.r. vádlott védőjének az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványa nem alapos. A katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott az eljárás folyamán végig beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, bűnösnek vallotta magát. A II.r. vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a II.r. vádlott védekezésével szemben a tényállást az I.r. vádlott önmagára és a II.r. vádlottra is terhelő vallomása alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy az I.r. vádlott vallomása az eljárás során mindvégig következetes volt, a II.r. vádlott azonban eltérő tartalmú nyilatkozatokat tett. Az I.r. vádlott vallomását támasztották alá az ügyben szereplő egyéb, így különösen a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok. Megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a hatályon kívül helyezésre irányuló védői indítvány eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekményeik jogi minősítése is. Nem tévedett a katonai tanács, amikor az I.r. vádlott bűnösségét a Btk.250.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetetett vesztegetés bűntettében, míg a II.r. vádlott bűnösségét, mint többszörös visszaesőnek a Btk.253.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntettében állapította meg. Az enyhítésre irányuló vádlotti és védői, valamint a súlyosításra irányuló katonai ügyészi fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor mindkét vádlottal szemben a rendelkező részben írt tartamú végrehajtandó szabadságvesztést szabta ki. Az I.r. vádlott tekintetében az ítélet indokolása nem tartalmazza, azonban nyilvánvalóan ilyen tartamú szabadságvesztés kiszabására a Btk.87.§
(2)bekezdés c./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával került sor, ezért az erre történő hivatkozást a másodfokú katonai tanács pótolja. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a jelentős időmúlásra és az I.r. vádlott következetes, beismerő vallomására figyelemmel vele szemben fogház végrehajtási fokozatot állapított meg és arról rendelkezett, hogy a vádlott a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Törvényesen alkalmazott mindkét vádlottal szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetést és eltérő indokok alapján, de helyesen szabott ki mindkét vádlottal szemben pénzmellékbüntetést is. Ugyancsak törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott tekintetében a vagyonelkobzásról is. Törvényes a II.r. vádlottnak a Btk.47.§
(4)bekezdés a./ pontja alapján a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárása mert a II.r. vádlottat a Szigetvári Városi Bíróság a 2.B.3/2004/
- számú ítéletével, amely másodfokon
- január
- napján emelkedett jogerőre 3.Bf.341/2004/
- szám alatt, mint többszörös visszaesőt 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mely büntetés letöltésére
- április
- napjáig került sor. Ilyen módon a vádlott a jelen bűncselekményét a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után a végrehajtás befejezése előtt követte el. Összességében megállapítható, hogy az I. és II.r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetések megfelelően szolgálják mindkét vádlott tekintetében a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, ezért az enyhítésre, illetve súlyosításra irányuló vádlotti, védői, valamint ügyészi fellebbezések eredményre nem vezethettek. A másodfokú bíróság azonban osztotta a Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos indítványát. Az ügyben rendelkezésre álló költségjegyzék alapján valóban megállapítható, hogy az tartalmaz olyan költségeket is, amelyek a vádlottak cselekményeivel nem államnak összefüggésben, így azok viselésére nem kötelezhetők. Illetve található a költségjegyzéken olyan tétel, amely kizárólag a II.r. vádlott tekintetében merült fel, az ő védelmével kapcsolatban. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezését megváltoztatta, és az I. r. vádlottat 3.032.-Ft, míg a II.r. vádlottat 27.332.-Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, míg megállapította, hogy a fennmaradó 4.800.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 338.§
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Be.339.§
(1)bekezdése alapján. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként szükségtelenül felmerült bűnügyi költséggel kapcsolatban megállapította, hogy azt a Be. 339.§-a alapján az állam viseli. A másodfokú bíróság felhívja az I.r. vádlott figyelmét arra, hogy a Be.47.§
(4)bekezdés e./ pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- november
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete az I.r. és a II.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. ,
- november
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző