Bf.168/2010/6 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdésének I. fordulatában meghatározott és a

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének minősíti; - a terhére megállapított, a Btk.289.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott számvitel rendjének megsértése vétsége helyesen a Btk.16.§a szerinti kísérlet; - a szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti; - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a tényállás I. pontjában írt cselekmény vádtól eltérő minősítése miatt, továbbá hosszabb tartamú fő- és mellékbüntetés kiszabása érdekében, míg a vádlott és a védő enyhítésért, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a Be.348.§

(1)bekezdése alapján - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjában írtakra - az iratok tartalma, továbbá ténybeli következtetés alapján az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette: - A vádlott egyedüli hozzátartozóként gondoskodik a 89 éves, állandó orvosi ellenőrzést, gyógyszeres kezelést és ápolást igénylő édesanyjáról (dr.T. D. háziorvos igazolása). - Mellőzi a másodfokú bíróság a határozat 8. oldalának utolsó bekezdését, ennek helyébe a következő szövegrész került: A vádlott a fenti cselekményével összesen 134.148.563 forint értékű gépet értékesített a tulajdonjog fenntartására vonatkozó szerződési rendelkezés megsértésével, és ezzel ugyanilyen nagyságú kárt okozott. Az okozott kárból 100.500.000 forintot megtérített, így a meg nem térült kár összege 33.648.563 forint volt. Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a vádlott védekezésével szembenálló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. -----------------------Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szem előtt tartásával, a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak a figyelembevételével folytatta le. Rendkívül körültekintően, olyan alapossággal, hogy a ténybeli és jogi kérdésekben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Az ügy legfontosabb részleteinek a felderítését okiratok, illetve egyező tartalmú bizonyítékok könnyítették meg. Leginkább az, hogy a kft1 tulajdonát képező faipari gépek sorsát mindvégig nyomon lehetett követni, miután a szerződések, továbbá a berendezések azonosítását szolgáló mellékletek hiánytalanul rendelkezésre álltak. Így nem volt akadálya a megállapodások polgári jogi szempontú elemzésének, tartalmi értékelésének. Ellentmondás mindössze a kft

1. részéről történő teljesítés következményeit érintően merült fel, arra visszavezethetően, hogy a vádlotti védekezés szerint a
2. évi február hó
3. napján lebonyolított 95 millió forintos banki átutalást követően a kft1 - a szóban forgó összeg erejéig - egyes gépek tulajdonjogát átruházta. Ezt azonban több körülmény is cáfolta; mindenekelőtt a sértett gazdasági társaság jogi képviselőjének a nyilatkozata, valamint az a tény, hogy a vádlott erre vonatkozó okiratot nem tudott bemutatni. E kérdésekkel az elsőfokú bíróság igen részletesen foglalkozott, az indokolási kötelezettségének messzemenően eleget tett. Fellebbezésekkel egyébként sem támadott tényállása kizárólag a téves jogi álláspontja miatt szorult helyesbítésre, abban a részében, melyben e cselekmény legfontosabb jellemzőit, illetve annak a vagyonjogi következményeit összegezte. A fentiek szerint kiegészített, illetve helyesbített tényállás tehát megalapozott, így az - figyelemmel a Be.352.§

(2)bekezdésében írtakra - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A cselekmények minősítése azonban nem felel meg az anyagi büntető jogszabályoknak. Az irányadó tényállás I. pontjának rövid lényege szerint a kft2 képviseletében eljáró vádlott ugyanazon a napon, 2003. február 10-én két adásvételi szerződést kötött. Előbb B...........n, ekkor olyképpen, hogy a kft1-től 134.148.563 forint értékben faipari gépeket vásárolt, melyek tulajdonjogát az eladó az utolsó vételárrészlet kifizetéséig fenntartotta. Ugyanakkor - figyelmen kívül hagyva e korlátokat - kevéssel később újabb megállapodást is aláírt, ezúttal P............n, most már úgy, hogy a szóban forgó termelőeszközöket értékesítette egy k..........i székhelyű cégnek. A Btk.318.§

(1)bekezdése értelmében csalást követ el az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. E törvényi tényállás elemei a vizsgált cselekmény vonatkozásában csak részben valósultak meg. A vádlott - a második szerződés megkötésekor - a kft2 -t a faipari megmunkáló gépek és a zárt rendszerű felületkezelő berendezés tulajdonosaként tüntette fel, azt a látszatot keltve, mintha jogosult lenne azok értékesítésére, a tulajdonjog átruházására. Ezzel a szerződéses partnerét nyilvánvalóan megtévesztette, illetve a műszaki berendezések továbbadásával kárt is okozott a kft1 -nek, miután az később sem a teljes vételárhoz, sem pedig a gépeihez nem jutott hozzá. Ugyanakkor a jogtalan haszonszerzési célzat - a másodfokú bíróság megítélése szerint - már nem volt tetten érhető. A termelőeszközök forgalmi árában kifejezett teljes elkövetési értékre semmiképp, miután a vádlott a szerződésben rögzített határidőn belül 95 millió forintot kifizetett a sértettnek. Ezt - jelentős késéssel ugyan - még további 5,5 millió forint átutalása is követte: két részletben,

1. július 10-én és 17-én. Teljesítési készség hiánya tehát legfeljebb a ki nem fizetett 33.648.563 forint vonatkozásában állapítható meg. Az előzményekre is tekintettel azonban kétséget kizáró bizonyossággal semmi sem igazolta azt, hogy ennek törlesztése már eredetileg sem állt volna a vádlott szándékában. A megállapodás aláírásakor ugyan nem rendelkezett megfelelő pénzösszeggel, de ez a helyzet utóbb átmenetinek mutatkozott, miután a kft3 a maga részéről szerződésszerűen teljesített és
2. február 25-én 153,75 millió forintot a kft2 rendelkezésére bocsátott. Ebből következően e cselekmény büntetőjogi értékelésekor a tulajdonjog fenntartására vonatkozó rendelkezés megsértéséből kellett kiindulni. Abból tehát, hogy a vádlott az adásvételi szerződés keretében rábízott és számára idegen vagyontárgyakat - a dolog feletti uralom végleges gyakorlásával - értékesítette. E cselekmény minősítése az eltulajdonított gépek értékéhez igazodik, annak hangsúlyozásával, hogy ahhoz a hátralékként nyilvántartott használati díjat nem lehetett hozzáadni. A tényállás II. pontjában írt gazdasági bűncselekmény befejezett alakzatához a vagyoni helyzet áttekintésének a megnehezítésében, illetve meghiúsításában testet öltő üzleti, hitelezői érdeksérelem szükséges. Ez - a több éve következetes ítélkezési gyakorlat szerint - a gazdálkodás rendjének az átvilágítását célzó ellenőrzéssel következik be, annak hiányában csak kísérlet állapítható meg. Márpedig a kft2 vonatkozásában ilyen hatósági vizsgálatra nem került sor. A fentebb kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság a vádlott cselekményeit - a Btk.317.§

(1)bekezdés I. fordulatában meghatározott és a

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének (tényállás I. pont), és - a Btk.12.§

(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetett, a Btk.289.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott számvitel rendjének megsértése vétségének - a Btk.16.§-a szerinti - kísérleteként (tényállás II. pont) minősítette. Következésképpen a vádtól eltérő minősítést sérelmező ügyészi fellebbezés alaposnak bizonyult. -----------------------A 2010. évi LVI. törvény a Büntető Törvénykönyv több rendelkezését megváltoztatta; olyképpen, hogy - a 2010. évi augusztus hó 9. napjával kezdődő hatállyal - a szabadságvesztés kiszabásakor újra a büntetési tétel ún. középmértékét tette irányadóvá. Ez nyilvánvalóan szigorúbb megítélést eredményezne, ezért a jelen ügyben - figyelemmel a Btk.2.§-ában megfogalmazottakra - az elkövetés idején hatályos rendelkezéseket kellett alkalmazni. A Btk.12.§

(1)bekezdése, illetve a Btk.85.§

(1)-

(3)bekezdése alapján két évtől tíz évet el nem érő tartamú halmazati büntetés volt kiszabható. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság alapvetően helyesen tárta fel, a megváltozott minősítésre figyelemmel azonban azok kiegészítése vált szükségessé. További enyhítő körülmény a tényállás II. pontjában írt cselekmény kísérleti jellege. A hozzátartozóról történő gondoskodás nyomatékát ugyanakkor jelentős mértékben megnövelte az, hogy a vádlott nem pusztán a gyermekeinek, hanem az idős kora és betegségei miatt állandó ápolást igénylő édesanyjának is támaszt nyújt. A vagyon elleni bűncselekmény tárgyi súlyának a meghatározásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a tényleges joghátrányt - noha a minősítést is meghatározó elkövetési érték 134.148.563 forint volt - a sértett mindössze 33.648.563 forint összegben szenvedte el; ez a meg nem térült kára. E kiegészítések ellenére is helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a büntetési tétel alsó határával egyező tartamú szabadságvesztést szabott ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a büntetlen előéletű vádlottal szemben, közel nyolc esztendővel a súlyosabb bűncselekmény elkövetése után, a Btk.37.§-ában megfogalmazott célok a börtönbüntetés végrehajtása nélkül is elérhetőek, ezért azt - a Btk.89.§

(2)bekezdése alapján, a Btk.89.§

(3)bekezdésében írt keretek között öt év próbaidőre felfüggesztette. Ezzel egyidejűleg a közügyektől eltiltás alkalmazását nyilvánvalóan mellőzni kellett. Az enyhítésre irányuló jogorvoslati kérelmek tehát eredményre vezettek. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság - a Be.372.§

(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekmények minősítésére, valamint a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó részét megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, így azokat a Be.371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. P é c s,

1. november
2. Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 12.B.390/2009/
3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.168/2010/
4. számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
5. évi november hó
6. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke