Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.435/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Kovács Ilona (….) felperesnek - dr. Sneider Zoltán tanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.), mint a Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal Vezetője jogutódja, alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000.- (Ötezer) forint perköltséget, valamint fizessen meg az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására 7.000.- (Hétezer) forint feljegyzett kereseti illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A Székesfehérvári Városi Bíróság a
- szeptember
- napján meghozott és
- október
- napján jogerőre emelkedett 17.P.21.764/2005/
- sorszámú ítéletével kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül, leletezés terhével, rójon le 7.000.- forint illetéket. Ennek a kötelezettségének a felperes nem tett eleget, ezért a Székesfehérvári Városi Bíróság az illetékhiányról leletet állított ki, és azt a Fejér Megyei Illetékhivatalnak megküldte. Innen azonban a lelet áttételre került a Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatalához, ahol a
- június
- napján meghozott 401129-01/-2006 ügyiratszámú fizetési meghagyás határozat a felperest 14.000.- forint megfizetésére kötelezte, amely összegből 7.000.- forint volt a le nem rótt illeték, és 7.000.- forint a mulasztási bírság. Ezt a határozatot az alperes jogelődje a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Hatósági Főosztály Adó- és Illeték Osztálya a
- augusztus
- napján kelt 051380/0106 ügyiratszámú határozatával megváltoztatta, a 7.000.- forint összegű mulasztási bírságra vonatkozó elsőfokú határozati rendelkezést megsemmisítette és ebben a kérdésben az Illetékhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A 7.
- forint meg nem fizetett illeték vonatkozásában viszont az elsőfokú határozat rendelkezését helybenhagyta. A keresetlevelében a felperes ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy a határozat alapjául szolgáló perben pernyertes lett. A Pp.
- §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint költségei megfizetésére az ellenérdekű felet kellett kötelezni, és a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére is a perbeli ellenfelét kell kötelezni. Ennek ellenére az ügyben eljárt bíróság a felperes terhére rótta le a le nem rótt illetéket. A bíróság mulasztása, vagy téves jogértelmezése miatt azonban őt hátrány nem érheti. Az 1990. évi XCIII. törvény 79. §
(2)bekezdése szerint a meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, és az illetéktörvény 80. §
(1)bekezdés g.) pontja szerint a meg nem fizetett illeték törlésének van helye, ha az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem megalapozott. A Székesfehérvári Városi Bíróság által elbírált keresetlevelében a felperes végrehajtás megszüntetését kérelmezte. A bírósági eljárás illetékét azonban sem a keresetlevelén nem rótta le, sem pedig a bíróság felhívására az illetéklerovást nem pótolta. Ezért a városi bíróság az ítéletében is kötelezte, leletezés terhével, a felperest a 7.000.- forint összegű bírósági eljárási illeték megfizetésére. A perben ugyanis a pertárgy értéke 30.000.- forint volt, ez volt a polgári eljárás illetékének alapja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdése alapján, mértéke pedig az Itv. 42. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint az illetékalap 6 %-a, de legalább 7.000.- forint. Ezt az eljárási illetéket kellett volna illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező keresetlevelén a felperesnek az Itv. 74. §
(1)bekezdése értelmében megfizetnie. Ennek az illetéknek a megfizetését a felperes az ítélet rendelkező részében közölt felhívás ellenére is elmulasztotta, és mivel a keresetlevelét az illetékhiány miatt nem utasították el, hanem abban érdemi döntést hoztak, ezért kellett a lelet alapján az eljárási illetéket az Illetékhivatalnak az Itv. 74. §
(2)bekezdése alapján előírnia. Ezekkel a törvényi rendelkezésekkel szemben alaptalanul hivatkozik a felperes a keresetlevelében arra, hogy a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. §-a
(2)bekezdése azt mondja ki, hogy költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték megfizetésére a feleket kell kötelezni, abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének (Pp. 78-
- §-a). Ez a jogszabályi rendelkezés ugyanis csak abban az esetben irányadó, ha az eljárási illetéket személyes vagy tárgyi költségmentesség, illetőleg illetékfeljegyzési jog következtében nem kellett az eljárást megindító félnek az Itv.
- §
(1)bekezdése értelmében megfizetnie. A végrehajtás megszüntetése iránti per azonban nem esett tárgyi költségmentesség és illetékfeljegyzési jog hatálya alá sem, és a perben a felperes személyes költségmentesség kedvezményében sem részesült, így tehát ebben a perben az illeték viselésére nem az IM. rendelet 13. §
(2)bekezdésébe foglalt rendelkezést, hanem az Itv. 74. §
(1)és
(2)bekezdésébe foglalt rendelkezést kellett alkalmazni. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §
(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére valóban a pervesztes felet kell kötelezni. A felperes a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt folyt végrehajtás megszüntetése iránti perben valóban pernyertes lett. Ez a helyzet azonban nem változtat azon, hogy az Itv. 74. §
(1)bekezdése értelmében a pert megindító keresetlevélen a felperesnek kellett volna 7.000.- forint eljárási illetéket illetékbélyegben lerónia, és mivel ezt elmulasztotta, ezért az Itv. 74. §
(2)bekezdése értelmében a le nem rótt illetéket lelet alapján az Illetékhivatalnak a terhére elő kellett írnia. Tartalmazza az Itv. a 79. §
(2)bekezdésében azt, a felperesi keresetlevél által idézett, rendelkezést is, hogy a meg nem fizetett illeték bármikor törölhető. Arra azonban már a felperes nem hivatkozott, hogy az Itv. 79. §
(1)bekezdése szerint a meg nem fizetett illeték törlésének a jogorvoslati eljáráson, valamint az Itv. 16. §
(2)bekezdésében, 17. §
(2)bekezdésében, 21. §
(5)bekezdésében és 26. §
(2)bekezdésében említett eseteken kívül, csak a 80. §
(1)bekezdésében megállapított esetekben van helye. Az Itv. 80. §
(1)bekezdés d.) pontja szerint az illeték törlésének helye van akkor, ha az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt. Az Itv. 74. §
(1)bekezdése értelmében azonban a 7.000.- forint eljárási illetéket a felperesnek a keresetlevelén le kellett volna rónia. Ezt elmulasztotta, ezért lelet alapján utólag az Illetékhivatalnak az Itv. 74. §
(2)bekezdése alapján ezt az illetéket határozattal kellett kiszabnia. Szó sincs tehát arról, hogy a felperest olyan illeték megfizetésére kötelezték volna, amely nem őt terheli. Mindezek alapján a bíróság a felperesi keresetlevélben foglaltak szerint az ügyben meghozott közigazgatási határozatokat nem találta jogszabálysértőnek, ezért nem is kerülhetett sor arra, hogy ezeket a határozatokat a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezze, ezért a felperes kereseti kérelmét utasította el. A pervesztes felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesnek a perindítással felmerült perköltsége megtérítésére. A perköltség összegét a Pp. 79. §
(1)bekezdés harmadik mondatának alkalmazásával állapította meg, az alperest képviselő dolgozó munkaidő kiesése és utazási költsége figyelembevételével. A perben az Itv. 62. §
(1)bekezdés h.) pontja alapján, az Itv. 42. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint, 7.000.- forint eljárási illeték került feljegyzésre, és ennek a feljegyzett illetéknek a megfizetésére a bíróság a pervesztes felperest a 6/1986.(VI. 26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- január
- Dr. Takács László sk. bíró