Kfv.35174/2010/6 – Kúria

Kfv.V.35.174/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Dombi Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Répási Péter jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. január
2. napján kelt 14.K.22.687/2009/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 14.K.22.687/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A ..... /a továbbiakban: Bt./
6. június
7. napjától felperes lett a beltagja /akinek lakcíme: ..../, a cég székhelye pedig .... címre változott. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal /APEH/ Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a Bt-nél
8. február 15-től ... december 31-ig terjedő időszakra valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapításait a felperes által
9. január 26-án átvett jegyzőkönyv tartalmazta, amelyre vonatkozóan a felperes
10. február 14-én észrevételt nyújtott be, közölve az adóhatósággal azt, hogy értesítési címe ..... A cégbíróság
11. február 23-án a Bt-vel szemben hivatalból törlési eljárást kezdeményezett, amely
12. március 22-én került közzétételre. Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a
13. április
14. napján kelt 3855909779 számú határozatával a Bt-t összesen 1.344.000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, továbbá 672.000 Ft adóbírság, 190.000 Ft mulasztási bírság, és 288.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. E határozatot az adóhatóság a felperes által bejelentett értesítési címre küldte, ahonnan azt a posta „nem kereste" jelzéssel küldte vissza. A határozattal szemben fellebbezés nem került benyújtásra. A cégbíróság a Bt-t cégnyilvántartásból.
15. október 2-i hatállyal törölte a Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Végrehajtási Főosztály Végrehajtási Osztály VI. /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
16. szeptember
17. napján kelt 2276482465 számú határozatával a felperest, mint a Bt. beltagját arra kötelezte, hogy a gazdasági társaság adótartozását, amelynek összege 2.833.575 Ft, fizesse meg. Indokolása szerint határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
18. évi CLX. törvény /a továbbiakban: Ket./ 71.§-ának /1/ bekezdése, 72.§-ának /1/ bekezdése, 73.§-ának /2/ bekezdése, 74.§-ának /1/ bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló
19. évi CXLIV. törvény /a továbbiakban: régi Gt./ 101.§-ának /1/ bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló
20. évi IV. törvény /a továbbiakban: új Gt./ 108.§-ának /1/ bekezdése, az adózás rendjéről szóló
21. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 35.§ /2/ bekezdés f/ pontja, 178.§ának
22. pontja alapján hozta meg. Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés kiegészítését az adóhatóság kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek minősítette, ezért az alperes a jogorvoslati eljárást a kézbesítési vélelem tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága a
23. május
24. napján kelt 2676794016 számú végzésével a felperes kézbesítési vélelem megdöntése iránt előterjesztett kérelmét elutasította. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
25. július
26. napján kelt 2239181893 számú végzésével az elsőfokú végzést - a kézbesítési vélelem jogvesztő határidőt követő előterjesztésére vonatkozó indokolás mellőzésével - helybenhagyta. A végzések meghozatalát követően az alperes a
27. augusztus
28. napján kelt 2239200167 számú határozatával a 2276482465 számú elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a Bt. adókötelezettségét megállapító 3855909779 számú elsőfokú határozat nem jogerős, mivel az a Bt-nek nem lett kézbesítve, ebből következően nincs végrehajtható okirat, és így a vele szembeni határozatok meghozatalának nincs jogalapja. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperessel, mint mögöttes felelőssel szemben fizetési kötelezettséget megállapító határozatok felülvizsgálata iránti perben a Bt. adóvizsgálata tárgyában meghozott határozatnak a kézbesítésével kapcsolatos kifogások nem bírálhatók el. Az Art. 143.§-ának /1/ bekezdése alapján ugyanis az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak, a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott másodfokú végzés bírósági felülvizsgálata tehát kizárt. A Bt. ellenőrzése során meghozott elsőfokú határozat ellen pedig fellebbezés nem került benyújtásra, így az jogerőre emelkedett. A felperes keresetében a reá vonatkozó határozatok jogalapja tekintetében pedig érdemi kifogást nem terjesztett elő. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Alkotmány 57.§-át, a Ket. 78.§-ának /1/, /2/ és /6/ bekezdéseit, az Art. 35.§ /2/ bekezdés f. pontját, 145.§-ának /1/ bekezdését. Lényegében megismételte és fenntartotta a kerestében foglaltakat. Kifejtette, hogy téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy jelen perben nem hivatkozhat a Bt-re vonatkozó határozat jogszerű kézbesítésének és következményeként a végrehajtható okiratnak a hiányára, arra, hogy a cégnek nincs esedékes és lejárt adótartozása, hogy a mögöttes helytállási felelőssége megállapításának törvényi előfeltételei hiányoznak. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Art. 35.§-ának /2/ bekezdés f. pontja szerint ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság helytállni köteles tagja, vezető tisztségviselője. A régi Gt. 101.§-ának /1/ bekezdése, az új Gt. azonos rendelkezést tartalmazó 108.§-ának /2/ bekezdése értelmébe a betéti társaságban a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. Az adóhatóság végrehajtási eljárás során megállapította, hogy az adós-Bt. a tartozását nem rendezte, továbbá a cégtől annak megfizetése sem várható, ezért az Art. 35.§-ának /2/ bekezdés f. pontja alkalmazásával a kötelezést a felperessel szemben érvényesítette. A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében is fenntartott jogi álláspontja szerint a Bt. részére az adókötelezettséget megállapító elsőfokú határozat jogszerűen nem került kézbesítésre, és a cégre vonatkozó határozat kézbesítésének szabályszerűségét mögöttes felelősként vitathatja. Art 37.§-ának /1/ bekezdése akként rendelkezik, hogy az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. E jogszabályhelyben, valamint az Art. 35.§ /2/ bekezdés f. pontjában foglalt rendelkezések együttesen megalapozzák a felperes azon álláspontját, miszerint a Bt. beltagjával, mint mögöttes felelőssel szemben meghozott, a Bt. adótartozásának megfizetésére kötelező határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt indított perben a mögöttes felelős vitathatja a határozatok jogszerűségét arra alapítottan, hogy a határozatok meghozatala idő előtti, mert a Btnél lefolytatott adóellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat - nem jogszerű kézbesítése okán - nem jogerős, amelyek hiányában nincs jogerős határozaton alapuló, esedékes és meg nem fizetett adótartozás. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette ítéletében, hogy a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában meghozott másodfokú végzés bíróság általi felülvizsgálata az Art. 143.§-ának /1/ bekezdése alapján kizárt. A Bt-vel szemben adókötelezettséget megállapító határozat kézbesítésének szabályszerűsége kérdésében jogi tényként értékelendő az, hogy a kézbesítési vélelmet az adóhatóság elutasította, megállapítva a határozat kézbesítésének jogszerűségét. A Ket. 78.§.ának /1/ bekezdése szerint a határozatot közölni kell az ügyféllel. A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004/IV.19./Korm.r. 16.§-ának /4/ bekezdése alapján a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet részére címzett postai küldemény átvételére a szervezet vezetője, vezető tisztségviselője jogosult. A Bt. a Polgári Törvénykönyvről szóló
29. évi IV. törvény 578/H.§-ának /1/ bekezdése értelmében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a felperes pedig a régi Gt. 86.§-a, az új Gt. 149.§-a, illetve a cégjegyzékben foglaltak alapján a Bt. vezető tisztségviselője volt. E jogi szabályozás alapján, és figyelemmel arra, hogy a Bt-re vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően a Cégbíróság megkezdte a Bt. hivatalbóli törlési eljárását, illetve a Bt. címéről az adóhatóság küldeményei a „címzett ismeretlen" jelzéssel érkeztek vissza /amely egyébként indokolta a cégbíróság törlési eljárását/, továbbá a Bt. ellenőrzése során a Bt. beltagja - a cég képviseletében, és nem magánszemélyként - az adóhatóságnak bejelentette a postai címét, a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a Bt-re vonatkozó, adókötelezettséget megállapító határozat kézbesítése - amint azt az alperes is megállapította - jogszerű volt. A Bt. adóvizsgálata tárgyában meghozott elsőfokú határozat kézbesítésének jogszerűsége okán, illetve mert ezen elsőfokú határozattal szemben fellebbezés nem került benyújtásra, így az jogerőre emelkedett, nem alapos e határozat nem jogerős voltára alapított kereset, és helytálló a keresetet elutasító elsőfokú bírósági döntés. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a polgári perrendtartásról szóló
30. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló
31. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
32. szeptember
33. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró