← Magyarország

Kfv.35390/2008/4 – Kúria

Kfv.I.35.390/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a Jenei és Balogh Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Jenei Imre ügyvéd/ által képviselt Kft. felperesnek a dr. Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon 2.K.20.791/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. július
  3. napján kelt 2.K.20.791/2008/
  4. számú végzésével kijavított,
  5. június
  6. napján kelt 2.K.20.791/2008/
  7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.20.791/2008/
  9. számú végzésével kijavított 2.K.20.791/2008/
  10. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 15.000 /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A z.közúti határátkelőhelyen
  11. november 20-án a Z. Vámhivatal /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ szolgálatot teljesítő pénzügyőrei a Magyar Köztársaság területére történő belépésekor ellenőrzés alá vonták a felperes tulajdonában lévő és általa üzemben tartott frsz-ú Renault típusú vontatóból és az frsz-ú pótkocsiból álló tehergépjármű-szerelvényt, amely M. K. vezetésével közlekedett a nemzetközi forgalomban. A pénzügyőrök megállapították, hogy a vontató a gyári üzemanyagtartályon kívül egy póttartállyal is fel van szerelve. Felmerült a gyanú, hogy a kérdéses póttartály nem gyári eredetű, nem szabványos, ezért az elsőfokú hatóság elrendelte a tehergépjármű, valamint a tartályokban lévő üzemanyag lefoglalását. M. K. az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben azt nyilatkozta, hogy a tehergépjármű tankolását nem ő végezte. A debreceni Igazságügyi Szakértő és Kutató Intézet mérnökszakértői véleményben megállapította, hogy a póttartály ismeretlen gyártómű /márkajelzés és egyéb azonosítók nélküli/ terméke, amely nem felel meg az európai szabványnak. A hatóság hiteles mérőeszközzel történt átfejtés során a póttartályban lévő gázolaj mennyiségét 529 literben állapította meg. Az elsőfokú hatóság a
  12. december
  13. napján kelt 12885/9-
  14. számú határozatával a felperest 687.700 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, elrendelte az 529 liter gázolaj megsemmisítését és elkobzását, továbbá a tehergépkocsi, a forgalmi engedélye, az indítókulcsa és ajtókulcsa elkobzását, az állam javára történő értékesítését és eredménytelensége esetén a megsemmisítését. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  15. február
  16. napján kelt 1696-1/
  17. VPÉARP számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  18. évi CXXVII. törvény /a továbbiakban: Jöt./ 119.§-ának /1/ bekezdése, /2/ bekezdés g. pontja alapján a vámhatóság a jövedéki ügyben lefolytatott eljárás során a tényállás tisztázása, továbbá az elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalhatja többek között a jövedéki termék szállítására használt eszközt is. A Jöt. 120.§-ának /2/ bekezdése szerint a szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. Az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság az elkobzás vonatkozásában jogszerűen döntött, mert az elkobzáshoz elegendő a tiltott átalakítás megtörténtének bizonyítása, a tulajdonjog vizsgálata nem szükséges. A felperes keresetében a határozatoknak az elkobzásra vonatkozó részeit vitatta. Álláspontja szerint az elkobzásnak nem volt helye, és a lefoglalást is haladéktalanul meg kellett volna szüntetni a Jöt. 119.§-ának /6/ bekezdés e/ pontja alapján. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Jöt. 119.§-ának /1/ bekezdése, /2/ bekezdés g. pontja, 120.§-ának /2/-/3/ bekezdései alapján megállapította, miszerint a Jöt. objektív felelősségi rendszerében annak van jelentősége, hogy a jövedéki törvénysértés megvalósult-e. Annak pedig jogkövetkezménye egyrészt a jövedéki bírság fizetési kötelezettség, másrészt a törvénysértés elkövetését célzó módon átalakított eszköz lefoglalása és elkobzása. A lefoglalt, szállításra használt eszköz a jövedéki jogsértés elkövetőjének: a felperesnek a tulajdonában állt, így a lefoglalás megszüntetésének törvényi feltétele nem valósult meg. A felperessel, mint a jogsértés elkövetőjével szemben pedig a jövedéki törvénysértés elkövetését célzóan átalakított, szállításra használt, saját tulajdonát képező eszköz elkobzása megalapozottan történt. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Jöt. 119.§-ának /2/ bekezdés g. pontját, 119.§-ának /6/ bekezdés e/ pontját, 120.§-ának /2/ bekezdését. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  19. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a jelen közigazgatási per tárgya nem a tehergépjármű lefoglalását elrendelő határozat jogszerűségének felülvizsgálata volt, hanem az elkobzást elrendelő határozat bíróság általi felülvizsgálata, ezért az elkobzás jogszerűségének elbírálása során a felperes által hivatkozott, a Jöt. 119.§-ának a lefoglalás megszüntetését szabályozó /6/ bekezdés e. pontja nem volt alkalmazható. A Jöt. 120.§-ának /2/ bekezdése alapján a jövedéki termék felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt a /3/ bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A perben nem volt vitatott, hogy az ellenőrzött tehergépjárműben az üzemanyagtartályon olyan átalakítást végeztek, amely lehetővé tette az üzemanyag csempészését. A Jöt. 120.§-ának /2/ bekezdése, mint objektív szankció rendeli el az elkobzást, és nincs jelentősége annak, hogy a gépjármű kinek a tulajdona. A Jöt. 120.§-ának /3/ bekezdése szabályozza azon eszközök elkobzását, amely a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képezi. A Jöt. 120.§-ának /2/ bekezdése kifejezetten a /3/ bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül rendelkezik a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakított eszközök elkobzásáról. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem keretei között helytállóan állapította tehát meg az első- és másodfokú határozatok jogszerűségét. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket illetékbélyeg formájában lerótta, ezért az illetékviselésről a Legfelsőbb Bíróság külön nem határozott. Budapest,
  20. július
  21. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.