← Magyarország

Gf.20423/2009/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.V.20.423/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Lippai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Lippai Pál) által képviselt felperesnek a Dr. Marton Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Marton Kálmán) által képviselt alperes ellen domain név használata iránti ügyében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  2. október
  3. napján meghozott 20.G.40.013/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
  6. október
  7. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 20.G.40.013/2009/
  8. számú
  9. október
  10. napján kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 25.000 Ft perköltséget. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes 1999-ben regisztráltatta az "s".hu és a "k".hu domain neveket a regisztrációra hivatott szervnél. Az alperes a domain nevek regisztrációját nem újította meg, azok használatával felhagyott. A felperes ugyanezeket a domain neveket 2004 decemberében regisztrálta, majd azok használatát a perben nem álló "A" Kft- nek átengedte, ezért a perrel érintett domain nevek begépelése esetén az internetböngészőben az "A" Kft. honlapja jelent meg. Az "A" Kft. az alpereséhez hasonló tevékenységet folytat. Az alperes 2008-ban észlelte, hogy a felperes a domain neveket az ismertetett módon használja, ezért 2008 márciusában felszólította a felperest, hogy hagyjon fel a két domain név használatával, és azokat engedje át az alperes részére. Az alperes ennek érdekében
  11. május
  12. napján regisztrációs döntnöki eljárást kezdeményezett, melynek eredményeként a regisztrációs döntnök
  13. szeptember
  14. napján meghozott döntésében az "s".hu és "k".hu domain neveket a felperestől visszavonta és azokat az alperesre átruházta. Döntésében a regisztrációs döntnök eljárási szabályzatának
  15. pontjára hivatkozott azzal, hogy a felperes rosszhiszeműen járt el, amikor az alperes piaci vetélytársának tekinthető "A" Kft-vel kötött megállapodás alapján a perben érintett domain nevek használatát átengedte. A határozat kiemelte, hogy a két domain név alatt önálló tartalomszolgáltatás nem található, a két domain név a látogatókat a www."e"hu <http://www."e"hu> oldalra irányítja át. A döntés szerint a felperes magatartása az
  16. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezéseivel ellentétes volt, mert a felhasználók megtévesztésére alkalmas helyzet állt elő. Az elsőfokú bíróság rögzítette: a felperes a Pp.
  17. §-ában írtak szerint nem volt elzárva attól, hogy annak megállapítását kérje, az "s".hu és "k".hu domain nevek használatával nem folytat a Tpvt. szerint tisztességtelen gazdasági tevékenységet, valamint a két domain név használatára jogosult. Ugyanakkor a felperes a Tpvt.
  18. §-ába ütköző módon járt el, amikor olyan neveket használt domain névként, amelyekről az alperest szokták felismerni. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a „"K"" elnevezés az alperes rövidített neveként egyértelműen az alperesre utal. Ez a megnevezés sem a felpereshez, sem az "A" Kft-hez nem köthető, így önmagában az alperes nevének domain névként történő használatával a felperes a Tpvt.
  19. §-ában megfogalmazott tilalmat szegte meg. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az alperes igazolta, hogy a "S" GmbH. generált disztribútoraként a "s".hu domain név használatára jogosult Magyarországon. Ebből pedig az következik, hogy e domain név felperes általi használata is a Tpvt.
  20. §-ába ütközött. Az elsőfokú bíróság vizsgálta azt is, hogy a felperes az "s" védjegy jogosultja a
  21. áruosztályban. Álláspontja szerint a felperes ezzel kapcsolatos hivatkozása nem vehető figyelembe, mert a felperes ellenérték fejében a névhasználatot egy olyan másik perben nem álló gazdasági társaságnak engedte át, amely sem a "K", sem a "s" elnevezéssel nem hozható összefüggésbe. Ebben az esetben pedig a névhasználat indokoltságát az átengedésre jogosult társaság vonatkozásában kell vizsgálni. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte azzal, hogy az ítélőtábla a felperes kereseti kérelmének teljes körűen adjon helyt. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal, hogy a megyei bíróság nem értékelte azt a tényt, mely szerint az alperes a perbeli domain nevek regisztrálását követően azok használatával felhagyott és azokat a felperes három és fél évig zavartalanul használta, e használat ellen pedig az alperes hosszabb időn keresztül nem tiltakozott. Ez pedig a fellebbezésben írtak szerint az alperesnek felróható magatartás. Hivatkozott arra, hogy az "A" Kft. jóhiszeműen, a regisztrációs nyilvántartásban bízva szerezte meg ellenérték fejében a felperestől a domain nevek használatát, éppen arra tekintettel, hogy az "A" Kft. is a "S" GmbH. termékeit forgalmazza. Hangsúlyozta, hogy az alperesi felróható magatartás figyelmen kívül hagyásával a bírósági döntés a regisztrációs nyilvántartás közhiteles voltát és abszolút hatályát kérdőjelezte meg. Kiemelte, hogy a felperes a fogyasztókat nem tévesztette meg, mert a hosszú idő óta saját nevére regisztrált domain neveket adta használatba harmadik személynek, aki üzletszerűen foglalkozott a "s" márkájú termékek forgalmazásával. A "k".hu domain nevet illetően pedig arra hivatkozott, hogy annak használata nem sérti a cégnév kizárólagosság elvét, mert sem a felperes, sem az "A" Kft. azt nem használta cégnévként, és így a domain név használata a "K" Kft-vel nem volt azonosítható. Másodlagosan a másodfokú eljárás felfüggesztését kérte arra hivatkozva, hogy az elsőfokú eljárás során már előadottak szerint a Fővárosi Bíróság előtt 1.P.26.099/
  22. számon védjegyper van folyamatban a felperes és az alperes között. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a fellebbezés elutasítását kérte. Előadta, hogy a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban volt 1.P.26.099/
  23. szám alatti per szüneteléssel megszűnt. Hivatkozott arra, hogy a felperes által a "s".hu domain név használatára feljogosított "A" Kft. a "s" védjegy és elnevezés használatára nem volt jogosult. Hangsúlyozta, hogy a "K" kifejezés az alperesi gazdasági társasághoz köthető. Előadta, hogy a felperesi felróható magatartásra, illetőleg jóhiszeműségre történő utalás azért nem releváns, mert az alperes kifejezetten felhívta a felperest, hogy a perbeli domain nevek használatáról önként mondjon le. Utalt arra, hogy egy domain név regisztrálása azt nem zárja ki, hogy annak használata következtében a domain név tulajdonosa ne valósítana meg védjegybitorlást. A regisztrátor domain név bejegyző tevékenysége pedig nem minősül jogi oltalmat keletkeztető konstitutív aktusnak. A másodfokú eljárás során a felperes csatolta azt a nyilvántartásba vételi igazolást, mely szerint 006938518 nyilvántartási számon a "s" közösségi védjegy jogosultja. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és egyben elégséges körben lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp.
  24. §-ának megfelelően okszerűen mérlegelte, és az így helyesen megállapított tényállás alapján levont jogi következtetése és indokolása is helytálló. Erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  25. § /3/ bekezdése alapján annak helyes indokaira figyelemmel hagyta helyben. A fellebbezés kapcsán az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: A felperes maga sem hivatkozott arra, hogy abban az időszakban, amikor a domain nevek használatát az alperes kifogásolta, és a regisztrációs döntnöki eljárásra sor került, a "s" nevet illetően védjegyjogosultságot szerzett volna. A per tárgyát így az az időszak képezte, amikor a felperes a "s" védjegyre még nem volt jogosult. A másodfokú eljárásban csatolt iratokkal a felperes mindössze azt igazolta, hogy
  26. augusztus 28-i iktatási dátummal és
  27. szeptember 30-i regisztrációval vált védjegyjogosulttá. Az a felperesi előadás, mely szerint a felperes az "s" domain név használatával lényegében a saját védjegyét használja, legfeljebb védjegybitorlási per tárgyát képezheti, figyelemmel az
  28. évi XI. törvény
  29. § /1/ bekezdésében foglaltakra. Az
  30. évi XI. törvény
  31. § /1/ bekezdésére is figyelemmel a jelen eljárásnak nem az volt a tárgya, hogy a bíróság azt vizsgálja, mennyiben volt jogosult a védjegyoltalom megszerzését követően a felperes az "s".hu illetőleg a "k".hu domain név használatára, hanem az, hogy a védjegyoltalom megszerzését megelőzően a felperes eljárása a Tpvt.
  32. §-ába ütközött-e. Ezzel kapcsolatban a 874/2004/EK. rendelet
  33. Cikk /1/ bekezdés a./ pontjában és /2/ bekezdés c./ pontjában írtak az irányadók. E szerint a bejegyzett domain nevet a megfelelő peren kívüli, vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel, vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett - pl. a
  34. Cikk /1/ bekezdésében említett - jog vonatkozik, és amennyiben: a domain név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne. (
  35. Cikk /1/ bekezdés a./ pont) A
  36. cikk /1/ bekezdés a./ pontja szerinti jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha a domain név birtokosa törvényesen és nem kereskedelmi céllal, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a fogyasztók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik. (
  37. Cikk /2/ bekezdés c./ pont) Helytállóan helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy az EK. rendelet
  38. Cikk /1/ bekezdés a./ pontja szerinti jogos érdek, illetőleg a /2/ bekezdés c./ pontban írt szabályozás alapján arra kell figyelemmel lenni, hogy a felperes az egyes domain neveket nem maga használta, hanem azok használatát egy, az alperessel hasonló tevékenységi kört gyakorló, perben nem álló cég részére engedte át, és ez a felperesi magatartás nem tekinthető a domain név tisztességes felhasználásának. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a „"K"" elnevezés az alperes cégnevével egyező, így e domain név használata ugyancsak a Tpvt.
  39. §-ába ütköző módon valósult meg akkor, amikor a domain név az alperes konkurensének tekinthető, perben nem álló cég honlapjára irányította az internet felhasználóját. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségről az ítélőtábla a Pp.
  40. § folytán alkalmazandó Pp.
  41. § /1/ bekezdés szerint rendelkezett. Az ügyvédi munkadíj Áfa-t is magában foglaló összegét a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a 32/
  42. (VIII.22.) IM. rendelet
  43. § /1/, /2/, /5/ és /6/ bekezdései alapján állapította meg. Győr,
  44. évi október hó
  45. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tisztviselő Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.