Pf.21301/2010/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.301/2010/3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Buczkó Péter ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Wéber Judit ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. március 5. napján meghozott, 26.P.20.706/2010/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 4. és 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a további 6.000 (hatezer) forint kereseti illetéket és a 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperes által szerkesztett ... elérhetőségű internetes honlapon ...-én „...” című írás jelent meg. A felperes - aki a ... Önkormányzat képviselő-testületében a ... frakcióvezető-helyettese - a közlések miatt valótlan tényállításokra hivatkozva helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget, ezért a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben az alpereshez eljuttatott kérelemben foglaltak szerint kérte az alperes helyreigazításra kötelezését. Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a honlap nem rendelkezik szerkesztőséggel, ezért sajtószervnek sem minősül. Érdemi védekezése szerint a sérelmezett közlések ...nak, a ... polgármesterének egyik sajtóközleményéből származnak. Arra is hivatkozott, hogy a megjelölt közlések közül kettő nem is a felperes személyére vonatkozik, ezért azok miatt a felperes igényt nem érvényesíthet vele szemben. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta és ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a ... oldalon a „...” című cikkel azonos elérhetőségű oldalon, azonos ideig az ott alkalmazott betűmérettel jelentesse meg az alábbi közleményt: „HELYREIGAZÍTÁS: A ... napján megjelent a „...” című közleményünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes nevea ... ... frakcióvezető-helyettese három önkormányzati céggel fizettette ki évzáró vacsoráját. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vacsora nem magánvacsora volt, hanem a ...nak hagyományos évzáró összejövetele, melyen a résztvevők fogyasztásukat maguk fizették. Azzal, hogy azt állítottuk a résztvevők számolatlanul fogyasztották az italokat, azt a hamis látszatot keltettük, hogy a rendezvény jelentős költséget okozott. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vacsora költsége lényegesen alulmúlta a korábbi évek kiadásait. Valótlanul állítottuk, hogy a meghívott cég- és hivatalvezetőknek jelezték volna, a rendezvényen illik részt venni, a távolmaradottaknak pedig megüzenték, a döntésük nem marad következmények nélkül. A valóságban ilyen jelzések és üzenetek nem voltak.” Kötelezte a ... Pártot, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 21.875 forint perköltséget. A le nem rótt 21.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Indokolásában ismertette a sajtó-helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási jogi jogszabályokat, illetőleg a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (Stv.) 20. §

1. f)pontját. Kifejtette, hogy az internetes honlapról szerzett közvetlen észlelése alapján megállapítható volt, hogy az alperesi portálnak impresszuma van, amelyben külön feltüntették a főszerkesztő, illetve felelős szerkesztő személyét és a szerkesztőség elektronikus elérhetőségét is. Mindezek alapján arra következtetett az elsőfokú bíróság, hogy az alperes kifejezetten szerkesztőségként jelölte meg magát, ami azt jelenti, hogy az adott honlapon megjelenő közlések bizonyos személyi, szervezeti szervezettség mellett történnek. Rámutatott továbbá arra, hogy a sajtó-helyreigazításra vonatkozó jogszabályok az internetes megjelenést külön nem szabályozzák, de a technikai fejlettség jelen fokán a bírói gyakorlat a sajtó-helyreigazítási perekben az internetes hírportálokat is sajtóterméknek tekinti. Az adott esetben az internetes oldalon elérhető tartalom külalakjában és megszövegezésében, valamint szervezettségében is eléri azt a szintet, amelyet más hírportálok is közreadnak. Sajátos a közlés tartalma is, mert kifejezetten egy politikai párt életéhez köthető témákkal foglalkozik. Ilyen körülmények között a felperes alappal indíthatott speciális sajtó-helyreigazítási keresetet az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság nem tartotta szükségesnek ..., alperes által indítványozott tanú meghallgatását, mert az alperesnek nem a közlés eredetét, hanem ténybeli helytállóságát kellett volna igazolnia. Az alperesi állásponttal ellentétesen az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes által sérelmezett valamennyi közlés érintette a felperes személyét. Az első két közlésnél a felperes nevét feltüntették, míg a második két közléssel kapcsolatban csak „egy ...-s politikus”-ra utaltak, de ebből - szövegértelmezéssel kizárólag a felperesre lehetett következtetni. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy valamennyi sérelmezett közlés határozott tényállításnak minősült, amelyekkel kapcsolatban az alperes tartozott bizonyítani az abban foglaltak valóságát, azonban az alperes megfelelő bizonyítást nem ajánlott fel. Az első két közlést, miszerint a felperes három önkormányzati céggel fizettette ki a nagy létszámú évzáró vacsoráját, illetve, hogy úgy hívta meg a hivatal vezetését és Vagyongazdálkodási Bizottság tagjait egy ... vendéglőbe, hogy a teljes számla kiegyenlítését három önkormányzati cégre hagyta, tartalmilag azonosnak ítélte és együttesen kezelte. A harmadiknak megjelölt felperesi sérelemmel összefüggésben, amely azt tartalmazta, hogy a megjelentek az italokat számolatlanul fogyasztották, szintén alapos volt a helyreigazításra kötelezés iránti kereset. Ez a megjegyzés azt jelezte az olvasónak, hogy a rendezvény jelentős költségeket emésztett fel, amelynek valóságát az alperes nem támasztotta alá. A felperes személyéhez volt köthető az a közlés is, hogy a távolmaradottakkal szemben következményeket helyeztek kilátásba. Az alperes e vonatkozásban sem terjesztett elő a valóságra vonatkozó bizonyítást. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a keresetnek megfelelő közlemény közzétételére. Az alperes pervesztességére tekintettel a perköltség megfizetésére az internetes oldalt működtető ... Pártot kötelezte, amely vonatkozásában megállapította, hogy az alanyi illetékmentessége folytán le nem rótt illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset teljes egészében történő elutasítását kérte. Az Stv. 20. § a), b),
2. c)és
3. f)pontjára hivatkozva változatlanul sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperest sajtószervnek, és a ... című weboldalt - az Stv. 20. §
4. b)pontjában foglaltak ellenére - sajtóterméknek tekintette, figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó alperesi védekezést. Érvelése szerint a ... Párt a jelen ügyben sajtótermék előállításával kapcsolatos tevékenységet nem lát el, a párt által alapított weboldalon a párt működéséről, véleményéről és párteseményekről szóló általános tájékoztatók szerepelnek. A fellebbezésében az alperes kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi hírportálon szereplő impresszumból olyan következtetést vont le, hogy az alperes szerkesztőségként titulálta magát a külvilág számára. A bíróságnak az impresszumon kívül egyéb módon is meg kellett volna győződni arról, hogy az alperes sajtószervnek minősül-e. E vonatkozásban utalt a Fővárosi Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt perre, amelyben a kereset elutasítására került sor, mert nem bizonyosodott be, hogy a ... weboldal önálló szerkesztőséggel rendelkezik. Hivatkozott az alperes arra is, hogy a szóban forgó honlapot szakmai felügyelet és szerkesztőség nélkül, társadalmi munkában, nem újságíró végzettségű aktivisták készítik, tehát nem „szakmai produktum”-ról van szó, s míg a sajtótermékek további sajátossága az is, hogy pl. reklámokat is közzétesznek, addig a .... weboldal nem hirdet, ebből sincs bevétele. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az ez irányú bizonyításnak nem adott helyt. Összességében arra hivatkozott, hogy a weboldal tartalmában és szervezettségében nem éri el egy hírportál szintjét, sőt össze sem hasonlítható egy hírportállal. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított érdemi döntésével a másodfokú bíróság is egyetértett indokaira kiterjedően, ezért az elsőfokú bíróság ítéletet a Pp. 253. §