P.21210/2009/13 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság

1. P. 21.210/2009/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Nemecz Attila … szám alatti ügyvéd által képviselt … I. rendű és … II. rendű, mindketten … szám alatti lakos felperesnek - dr. Urbán Nándor … szám alatti ügyvéd által képviselt … Kft. … szám alatti alperes ellen bányakár megtérítése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja . A megyei bíróság kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen 125.000.- (Egyszázhuszonötezer) forint perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket, és az állam által előlegezett költségeket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperesek 1/2-1/2 részben tulajdonosai a … hrsz. alatt található 867 m2 területű lakóház, udvar megjelölésű ingatlannak mely természetben … szám alatt található. Az ingatlan 1989-ben épült. Az épület föld alatti környezetében 1946-
3. években mélyművelésű bányászati tevékenységet folytattak, a fejtések hatástávolsága 102 méter. A fejtések és a felperesi épület közötti távolság 88 méter. A felperesi épület felépítését követően egy év elteltével különböző károsodások keletkeztek, így a mennyezetről a vakolat darabokban hullott, a falakról darabok esetek le, a csempe lehullott, mögötte 3 cm-es repedések találhatók. Az aljzatbeton 3 cm-es szélességben szétnyílt. I. rendű felperes erre tekintettel
4. áprilisában bányakárigényét, mint hitelezői kifogást előterjesztette a ... Bíróságon, mint felszámoló bíróságon a … felszámolója ellen. A … felszámolója megbízásából a …Kft.
5. októberében bányászati szakvéleményt készített, mely alapján a … a bányászati tevékenységből eredő kártérítési igény jogalapját elismerte, viszont az … Kft. szakvéleménye alapján 48.000.- forint kártalanítási összeg került megállapításra, amelyet felperes részösszegként fogadott el. További igényeinek érvényesítése céljából bírósághoz fordult. A Salgótarjáni Városi Bíróság
6. november
7. napján meghozott … szám alatti ítéletével kötelezte a … Rt. alperest, hogy a jelen per I. rendű felperesének 15 napon belül fizessen meg 22.323.- forintot, továbbá ezen összeg után
8. január
9. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 %-os kamatát, valamint a 48.000.- forint után, amely részösszegként kifizetésre került
10. január 1-től
11. november
12. napjáig járó évi 20 %-os mértékű kamatot. Ezt meghaladóan az I. rendű felperes keresetét elutasította. A …Városi Bíróság a perben beszerzett szakértői vélemények alapján megállapította, hogy mivel a bányászati tevékenység a felperesi épület környezetében 1946-
13. évben folyt, a fejtések hatástávolsága 102 méter és a fejtések és a felperesi épület közötti távol 88 méter, ezért kismértékű utólagos mozgások lehetségesek, a bányászati tevékenység és a felperesi épület károsodása között emiatt kapcsolat van. Figyelembe véve viszont azt a tény, hogy az épület 1989-ben épült, a bányászati tevékenységből eredő hatások viszonylag rövid ideig érték, ezért a bányászat szerepe az épületkárban kicsi. A bányászati tevékenység és a peres épület károsodása közötti részleges okozati összefüggést állapított meg a bíróság, melynek mértékét 10 %-ban határozta meg. A bányászati tevékenységgel összefüggésbe hozható helyreállítási költségek nagyságát így 70.323.- forintban határozta meg, melyből az I. rendű felperes részére 48.000.- forint korábban megfizetésre került. Így a fennmaradó összeg, valamint a teljes összegnek a kár bekövetkezésétől a kifizetés napjáig járó kamatai tekintetében marasztalta ezen per alperesét a bányászati károk megtérítésében a Salgótarjáni Városi Bíróság. A Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Pf.20.071/1998/
14. szám alatti ítéletével a városi bíróság ezen ítéletét helybenhagyta. A felperesek a saját elismerésük alapján az ezen perben a bányászati és építészeti szakértők által megállapított munkálatokat az épület bekövetkezett kárai elhárítása érdekében anyagi erő hiányában nem végezték el. Az évek folyamán kisebb felületi javításokat eszközöltek, majd
15. év augusztusa és
16. év júniusa között került sor az ingatlan átépítésére. Ezen átépítés során a felperesek 7.500.000.- forintot fordítottak a lakóingatlan felújítására. Ennek során az eredeti lakóépülethez egy kazánházat toldottak, amely nem képez szerkezeti egységet a főépülettel. A főépületen valamennyi belső falon leverték a vakolatot, a repedések mentén hálóerősítéssel újra vakolást készítettek. Elkészült az aljzatok felújítása, a konyhában, a közlekedő részben, a fürdőszobában, a kamrában és a hátsó oldali szobában felbontották a régi betonaljzatot, kiegészítő kavicsfeltöltést készítettek, újrabetonoztak, betonacél háló beépítésével. A konyhában és az előszobában új hidegburkolatot készítettek, mázas kerámia felhasználásával. A fürdőben PVC burkolat, a szobában padlószőnyeg került a betonra. Külső megerősítés is történt akként, hogy a külső oldalon abroncsokat helyeztek el a lábazat fölött és a koszorú alatt. A bejárati ajtónál a körbe menő abroncsot acélkeretszerkezet beépítésével végtelenítették. A szerkezeti megerősítést az utcai homlokzat bal oldali végében és a csatlakozó oldalsó főfalon a saroktól indulva Andráskeretszerű acélszerkezet beiktatásával megerősítették. Elkészült az épület zsindelyfedése a meglévő pala fedésre. Külső vakolás és glettelés, színezés is történt, valamint a járda és udvar betonozása, csatornázás, és kerítés készítése. A perbeli lakóingatlanon a kártérítés megfizetését követően, illetve a 2007-ben történő felújítást követően is újabb károsodások jelentek meg. Így a konyhában újabb repedések jelentek meg, illetve a korábbi repedések tovább nyíltak, így az azok kijavítására szolgáló háló is láthatóvá vált. Födémen is áthaladó repedés is fellelhető. A függőleges falcsatlakozásokban is megjelentek a repedések. Az aljzat, ahol még nem került kijavításra, megsüllyedt. A szobában is függőleges repedések jelentek meg, és a fürdőszobában is merőleges repedések találhatók a gerendák mentén. Az épület külső falain is repedések található, az épület bejáratát is magában foglaló főfalban az utcai saroktól mintegy 1,3 - 1, 5 méter távolságra repedés látható a falban és a lábazatban is, amely az alaptól a koszorúig terjed. Az épület homlokzatán a bejárattól jobbra mintegy 1 méter távolságra ugyancsak függőleges repedés indul a lépcsőtől 1,6 - 1,7 méter magasságig, ahol vízszintesen mintegy 60 cm repedést követően teljesen függőlegesen halad a koszorú felé. A homlokzati repedések a beépített megerősítő vonószerkezettől függetlenül megjelentek. A repedésképek alapján az abroncsozás hatástalan volt. Az ajtótól jobbra a hátsó saroknál a homlokzati falban függőleges repedés jelent meg a saroktól mintegy 20-30 cm távolságra, a repedés keskeny, hajszálrepedés, de jól észlelhető. A jelen perben az Igazságügyi Kutató Intézetek … Intézete által késztett szakértői vélemény megállapította, hogy az épületen csak részben készült felső koszorú. A koszorú azonban nem teljes értékű, ugyanis betonacélerősítés csak a sarkokban készült, körbemenő keretszerű vasalás azonban nem készült. A koszorú betonacéljainak összekötése, illetve az összekötés hiánya lényeges, mivel a födémszerkezet síkjában nincs merevítő, az épület, másrészt a födémre támaszkodó tartóoszlopok helyi többletterheket képeznek, ami önmagában szabálytalan. A födém E jelű gerenda és EB 60/24 béléstest felhasználásával készült. Az utcára merőleges főfalakra helyezték a gerendavégeket, a béléstesteket helyenként nem illesztve, hanem egy-három cm távolságra helyezték el. A gerenda és a béléstest közötti hézag helyenként nem lett a béléstest szintjéig felbetonozva. Felbeton és födémszigetelés nem készült. A tetőszerkezet tartólábak helyenként a béléstestre terhelődnek, amely súlyos hiba. A talpszelemen nem támaszkodik a koszorúra, csak a rögzítőcsavarok képezik a kapcsolatot. A beépített vonóvas megerősítés mind elvi, mind gyakorlati megvalósításában szakszerűtlen. A falközépen kialakított feszítőmű nem elégséges, azt a falvégeken kellett volna elkészíteni. A körbemenő laposvasak nem az érdemi tartószerkezetet, vagyis nem az alapot vagy lábazatot és nem a koszorúívet fogják össze, hanem a szerkezeti szempontból figyelembe nem vehető gázszilikát falazóanyagot próbálják rögzíteni. A megoldás a gázszilikát anyag tulajdonságai miatt nem vezethet eredményre. A kémények és a csatlakozó fő és válaszfalak mentén mindenhol megjelentek repedések a falban és a födémben is. A jelenség oka lehet a kémény alapozásának, a fal alapozásának, vagy mindkét alapozásának hiányossága. A felújítási munkálatok közül a bányakár szempontjából indiferens beruházások a kazánház építésével kapcsolatos kivitelezés, az épületet körbefogó járda, a tető zsindelyezése, csatornázás, udvari betonozás, kerítésépítés. A szakértő szakértői véleményében megállapította, hogy a megismert hibák kizárólag elkülönítése nem lehetséges a bányászati tevékenység környezetre gyakorolt hatásától, de megállapítható, hogy a bányászatból eredő hatás másodlagos az egyéb hibaforrásokhoz képest. A megismert hibák a bányászati tevékenységből eredő fő mozgások lejátszódása után keletkeztek. Az utómozgások hatása mind a területi kiterjedés, mind pedig a mozgás mennyiségét tekintve jelentősen elmaradnak a főmozgások során kialakult változásoktól. Az .épület méretéből adódó mozgási differenciák ugyancsak kismértékűek. A perbeli épület kivitelezésekor alapvető hibákat vétettek, az építés óta elvégzett vonóvasas megerősítés pedig alkalmatlan az épület szerkezetének megfelelő merevítésére. A megismert építési hibák tükrében a bányászati közrehatás mértékét a szakértő (15-25) % közötti értéken tudta megbecsülni. A becslés során megállapította, hogy nem lehet külön építési eredetű és külön bányászati eredetű hibajavítást végezni, de meg lehet határozni, hogy egy szakszerű megerősítés költségei milyen arányban oszlanak meg a két ok függvényében. Így az építési hibák megszüntetésére 75-85 %-os költséget látott indokoltnak, míg a bányászati eredetű hibák megszüntetésére 15-25 %-ot. Az elvégzett beruházási munkálatok tekintetében meghatározta, hogy a két szobában, konyhában állmennyezet felrakása, kazánház építése, épület körüli járda készítése, tetőszerkezet teljes felújítása, zsindelyezés, csatornázás, udvarbetonozás, és kerítés készítése független az épület meghibásodásával, míg a négy helyiségben vakolat leverése, újbóli vakolása, hálózva, glettelés és festés, négy helyiségben aljzatbeton felverés, újbóli betonozás, konyha, folyosó járólapozása, konyha csempézése, festése, a külső vasalás, valamint a külső vakolás glettelés és színezés hozható összefüggésbe az épület meghibásodásával. Megállapította, hogy a belső munkálatok egy része nem, vagy nem szakszerűen került elvégzésre. Az egyes helyiségekben a glettelés befejezetlen és kontármunkához hasonló minőségű, az állmennyezet olyan minőségű, hogy az teljesítésként nehezen elfogadható. A szakértő szakértői véleményében megállapította, hogy az új szerkezeti repedések megjelenésének oka az alkalmazott megerősítési módszer alkalmatlan volta az épületszerkezet mozgásának megakadályozására. Megállapította, hogy az elvégzett megerősítő munkák hiányossága miatt a belső javító munkák elvégzése idő előtti volt. Megállapította továbbá, hogy a perbeli ingatlan alapozása nem megfelelő, az alapozási sík megválasztásakor nem voltak tekintettel arra, hogy az épület lejtős területen fekszik. Az épületen nem készült teljes értékű koszorú. Az épület meghibásodása elsősorban a nem megfelelő alapozás, másodsorban a nem megfelelő koszorúszerkezet, és harmadsorban csak a bányászati tevékenység becsült hatásának következménye. A szakértő személyes meghallgatása során szakértői véleményét kiegészítette annyiban, hogy ismerve az előzményi periratokban beszerzett bányászati és építési szakértői véleményeket, amennyiben a korábban felmért építési hibákat a felperesek kellő szakszerűséggel helyreállították volna és a bányászati kártérítés során kapott összeget kiegészítve a nem a bányászati közrehatásból eredő károk elhárításához szükséges összeggel azt a lakóingatlanra fordítják, úgy újabb bányakárok nem következtek volna be. Leszögezte a szakértő, hogy azon munkálatok közül, amit a korábbi perben kimunkáltak az építésből és a bányászati tevékenységből eredő károk elhárítására, semmilyen munkálat nem került elvégzésre az eltelt időszakban a felperesek részéről. Ezen munkálatok elvégzése megakadályozta volna a további bányászati károk kialakulását. A felperesek kereseti kérelmet terjesztettek elő az alperessel szemben, kérve, hogy a megyei bíróság kötelezze az alperest a felpereseknek személyenként 3.750.000.forint bányakártalanítás megtérítésére, továbbá annak
17. január
18. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai megtérítésére, kérték továbbá perköltségeiknek a megtérítését is. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői véleményekkel ellentétben megítélése szerint a perbeli épületen bányászati hatásból eredő károsodások nem tapasztalhatóak. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesek a korábban a bányászati közrehatások miatt megítélt kártérítés összegét nem fordították a perbeli ingatlanra, ezzel kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért az újonnan keletkezett károk az alperesre nem háríthatóak át. A bányászatról szóló
19. évi XLVIII. törvény
20. §