Kfv.III.37.196/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Strasser Tibor ügyvéd által képviselt M. B. felperesnek a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen rendőri intézkedés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Vas Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 1.K.20.231/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- november
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Vas Megyei Bíróság 1.K.20.231/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 20.000./azaz perköltséget. 15 napon húszezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az Sz., M. u.
- szám alatt fekvő ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosa és birtokosa
- január
- napjától P. Diszkont nevű perben nem álló Kft. Az ingatlanon
- június
- napján reggel megjelent a felperes, aki a korábbi tulajdonos és a T. Zrt. közti jogvitára hivatkozva a területen található egyes berendezéseket és egyéb eszközöket akarta megnézni. A Kft. képviselője felszólította a felperest az ingatlan elhagyására, majd mert ez nem történt meg, birtoklásának védelmére a Rendőrkapitányság közreműködését kérte. A rendőrség - a Kft.-nek a rendőri intézkedés kérésére vonatkozó joga igazolását követően - felszólította a felperest az ingatlan elhagyására. A nevezett ennek nem tett eleget, ezért megbilincselték, és a rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés abbahagyására irányuló többszöri felszólítás eredménytelensége miatt előállították. A felperessel szemben jogszerű rendőri intézkedéssel engedetlenség szabálysértése miatt az intézkedő feljelentést is tettek. szembeni rendőrök Az előállítás ellen a felperes aznap panasszal élt, melyben kifogásolta, hogy az előállításkor a gépkocsiban a mellette ülő rendőr durván beszélt vele, és hogy a kapitányságon egy szőke rövid hajú rendőr vele szemben sértő hangnemet használt. Előadta, hogy további panaszait majd ügyvéd fogja előadni. A jogi képviselő ezt követően kifogásolta a fentieken túlmenően, hogy a felperest ismételten állították elő, és hogy a birtokügyben nem intézkedhettek volna a rendőrség részéről, végül hogy a felperes megfelelően igazolta a helyszínen való jogszerű tartózkodását. Egyéb olyan kifogással is élt, miszerint a helyszínen hagyott lezárt autójából több százezer forint értékű ingóságát elvitték, mely jelen ügy tárgyához nem tartozik. Az elsőfokú hatóság a panaszt elutasította. Arra hivatkozott, hogy az intézkedés jogszerű volt, mert a felperes a rendőröknek a telephelyen tartózkodásra feljogosító iratot nem tudott átadni. Utalt a hatóság arra is, hogy a felperes gépkocsiját a felperessel közös átnézését követően a felperes által lezártan hagyták a helyszínen, ahonnan aztán őrzött helyre került átszállítása. Az alperes az 522-4728/1-2008.ált.sz.
- augusztus
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában utalt arra, hogy a felperessel szembeni sértő viselkedéssel kapcsolatban a felperes állításán kívül semmi adat nem merült fel. A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását, illetőleg a határozat megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a hatáskörét túllépte a rendőrség akkor, amikor egy vitás birtokhelyzetű ingatlanról a tényleges birtokos kérelmére a felperest kényszerintézkedéssel eltávolította. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a rendőrségnek védelmet kell biztosítania a tényleges birtokosnak, ezért jogszerű volt a felperes felszólítása az ingatlan elhagyására és annak eredménytelensége miatt a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedés is. Ítéletét a megyei bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra utasítását, illetőleg az alperes elsőfokú határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a bíróság nem derítette fel megfelelő mélységben a tényállást, az ítélethozatal során a jogszabályokat tévesen alkalmazta, megalapozatlan ítéletet hozott, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Jogszabálysértésként az alperes által megsértettnek - korábban is állított jogszabályok mellett - a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 142., 145., 163., 164., 192., 193., 206.,
- és
- §-ait jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Rtv./
- § /1/ bekezdésének f/ pontja kimondja, hogy a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja. Az Rtv.
- §-ának d/ pontja értelmében a rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy ellenszegülésének megtörésére. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999./XII.28./ Korm. rendelet 40/A. §-a a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséget is a szabálysértések között sorolja fel. A felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemből a Legfelsőbb Bíróság nem állapíthatta meg azt, hogy miért állítja a felperes, hogy a bíróság nem tárta fel megfelelő mértékben a tényállást, miért állítja továbbá, hogy az alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezte és alkalmazta, valamint, hogy az alapul fekvő tényekből téves jogi következtetéseket vont le, mely okok miatt az ítélet megalapozatlan. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- § /2/ bekezdésében foglaltak ellenére nem adta elő annak indokát, hogy a megyei bíróság által kilenc oldalon megindokolt ítélettel kapcsolatban miért állítja, miszerint a bíróság az indokolási kötelezettségének csak részben tett eleget. Ezen felperesi állításokkal szemben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése /Pp.
- §-ának /1/ bekezdése/ alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelése alapján hozott ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, hogy ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg e megállapításra a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jutott. A jelen ügyben a megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján, ezért ennek alapján a felülvizsgálati kérelemnek alapja nem volt. A felperes maga sem sorolta fel, hogy a tényállás feltárásának milyen hiányosságai voltak, nem jelölte meg, hogy miért értelmezte a jogszabályokat a megyei bíróság tévesen, és emiatt ezek miért kerültek hibásan alkalmazásra, miért megalapozatlan az ítélet, illetőleg mennyiben szorul kiegészítésre a Pp.
- és
- § megsértése miatt az ítélet indokolása. A Pp.-nek a felperes által felsorolt egyéb szakaszai megsértését illetően a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértést e rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban sem állapított meg, ugyanez vonatkozik a felperesnek a Ket.-re és az Rtv.-re vonatkozó érvelésére is. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperes a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. A pervesztes felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésébe, a 39-
- §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /1/ bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- november
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró