Kfv.37340/2010/3 – Kúria

Kfv.III.37.340/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Busch Béla ügyvéd által képviselt B. Ügyvédi Iroda felperesnek a Országos Rendőrfőkapitányság alperes ellen közlekedési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

1. december
2. napján kelt 27.K.31.751/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.31.751/2009/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú eljárási költséget, továbbá 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes által üzemben tartott gépjárművel
6. május
7. napján 10 óra 27 perckor a B., Sz. út
8. szám alatt 50 km/óra helyett 84 km/óra sebességgel közlekedett. Ezért az elsőfokú hatóság a törvényes határidőn belül meghozott
9. június
10. napján kelt 21-111-1980/2008.ált. számú határozatával a felperest 60.000.Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes
11. október
12. napján kelt 21-111-1980/3/2008.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot a teljesítési határidő megváltoztatása mellett helybenhagyta. A határozattal szemben a felperes keresetet nyújtott be, és a fellebbezésével egyezően előadta, hogy szabályszegésről nincs tudomása, ő ugyanis
13. május
14. napján gépkocsival B., Sz. úton nem közlekedett. Előadta, hogy megtekintette a helyszínt, és az Sz. úton
15. házszám nincsen, ellenben ott egy gyorsforgalmi út van, ahol 70 km/óra a megengedett sebesség, továbbá sérelmezte azt is, hogy az esetleges felvételeket és egyéb bizonyítékokat az eljáró hatóságok nem bocsátották a rendelkezésére. A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet szerint az alperes a bíróság felhívása ellenére sem tudta bizonyítani az elkövetett szabásszegést, mert nem csatolt olyan dokumentumot, illetőleg egyéb fényképfelvételt, amely bizonyítaná, hogy a felperesi gépjármű
16. május
17. napján 10 óra 27 perckor valóban gyorsan hajtott a B., Sz. út
18. szám előtt. A felterjesztett fényképfelvételeken csupán a felperesi gépkocsi rendszáma, sebessége, a felvétel készítésének ideje szerepel, míg a peres eljárás során külön becsatolt fényképfelvételek csupán a B., Sz. út
19. szám alatti helyszínt tartalmazzák. Ezekből nem állapítható meg, hogy a felperesi gépjármű a szabályszegést elkövette. Mindezért az alperes nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, közigazgatási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállást nem bizonyította. Az ítélet hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
20. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
21. § /1/ bekezdésére is, mely szerint, ha az előzetes értesítést mellőzte a hatóság, akkor a bizonyítékokat ismertetnie kellett volna, amely azonban elmaradt, így a bíróság alaposnak találta felperes azon hivatkozását is, hogy a hatóság a felvételeket, illetőleg az egyéb bizonyítékokat nem bocsátotta a felperes rendelkezésére. Ezt az eljárási jogsértést a bíróság az ügy érdemére kiható jelentős, és a bíróság által nem orvosolható eljárási jogszabálysértésnek tekintette. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és felperes keresetének elutasítását. Sérelmezte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a közigazgatási iratok részét képező települési naplóban rögzített adatokat, mely napló közokiratnak minősül, és melyben a rendőrök rögzítették, hogy a felvétel mikor és hol készült. Valamennyi szabálysértést bizonyító bizonyíték csatolásra került, de a bíróság azokat nem vette teljes terjedelemben figyelembe. A szabályszegésről készített fényképfelvételek számítógépes kijelzőn, elektronikus formában történő megtekintésére bármikor mód lett volna, és jelenleg is lehetőség van. Az eljáró bíróság hivatkozott arra is, hogy a hatóság mellőzte az eljárás megindításáról szóló értesítést, erre a tényre azonban a felperes nem hivatkozott keresetlevelében, így ezzel megsértette az ítélet a Polgári perrendtartásról szóló
22. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
23. §-át. Az ügyfelet tájékoztatták a határozatban arról, hogy azért került sor az eljárás megindításáról szóló értesítés mellőzésére, mert az ügy egyszerű megítélésű volt, a képi bizonyítékok és a települési napló alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy szabályszegés történt. Az alperes alapján: felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok A Legfelsőbb Bíróság az 1/2010./II.18./ számú közigazgatási jogegységi határozat /a továbbiakban: KJH/ figyelembevételével is megállapította, hogy a jogerős ítélet nem megfelelően tárta fel a tényállást, nem értékelt minden rendelkezésre álló bizonyítékot, és a tévesen megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a közigazgatási iratok között rendelkezésre állt a települési napló, amely közokiratnak minősül, és egyértelmű logikai kapcsolatot teremtett, azon fényképfelvételek között, melyen a felperes járműve látható, és mely fényképfelvételek igazolják a gyorshajtás tényét, valamint azon helyszín között, amit a határozat megjelölt. Mindebből következik, hogy tévedett az eljárt bíróság abban, hogy az elsőfokú hatóság megsértette volna a Ket.
24. § /1/ bekezdését. A perben az alperes cáfolta azt a felperesi állítást is, hogy nincs az Sz. úton
25. házszám és sebességkorlátozás. A KJH III. pontja szerint az eljárási határidők be nem tartása az ügy érdemére kiható jogszabálysértés lehet, amennyiben az a bizonyítást elnehezíti, lehetetlenné teszi felperes oldaláról. Jelen esetben a Ket.
26. § /4/ bekezdés b/ pontjának azon feltétele, miszerint az eljárásnál való értesítés elmaradása akkor jogszerű, ha a határozatot nyomban meghozzák, nem állt fenn, ezért az előzetes értesítés az eljárás megindításáról nem maradhatott volna el. Erre azonban a felperes nem hivatkozott, mindössze arra, hogy ha már elmaradt, akkor viszont a Ket.
27. § /1/ bekezdése alapján a bizonyítékokat ismertetni kellett volna vele, illetve a bizonyítékok ismertetésének lehetőségéről értesíteni kellett volna. Ez a jogsértés azonban - figyelemmel a jogegységi határozatra is nem tekinthető az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogsértésnek, tekintve, hogy felperesnek a fellebbezési eljárás során, de a bírósági eljárás során is lehetősége volt az iratokat megismerni, azt a fényképfelvételt, illetve települési naplót, amely a közigazgatási iratok között szerepelt. Ehhez képest nyilatkozatot tehetett, bizonyítást indítványozhatott volna, azonban mindezt nem tette, és nem sikerült az alperes határozatában szereplő tények valótlanságát igazolnia. A felperes semmilyen olyan érdemi tényt vagy körülményt nem adott elő, egyszerű nemleges állításon túlmenően, amely a csatolt bizonyítékok bizonyító erejét bármilyen formában megkérdőjelezte volna, és arra sem hivatkozott, hogy a bizonyítás számára azért nehezült el, mert előzetes értesítés hiányában szabályszegés napja és a bírság kiszabásáról való tudomásszerzése között túl hosszú idő telt el. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
28. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és egyben felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
29. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
30. § /1/ bekezdése alapján rendelkezett a pernyertes alperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségéről, még az illetékről az illetékekről szóló
31. évi XCIII. törvény
32. § /3/ bekezdése,
33. § /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
34. § /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
35. november
36. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró